A hamarosan induló, nagyszabású vidékfejlesztés fontos része az ökogazdálkodás támogatása

 

Az ökológiai gazdaságba bevont területek aránya folyamatosan növekszik, hazánk pedig élen jár a biogazdálkodásban az elmúlt évek támogatásainak köszönhetően. A kormány nagyszabású vidékfejlesztést tervez az elkövetkezendő években, amelynek fontos része ez a gazdálkodási forma.


Szolnok mellett, Rákóczifalván működik a Csigaporta Ökobázis, amely különleges szerepet tölt be a térség közösségében, gazdaságában, fenntartható működésében. Vészity Katalin családi kisgazdaságát az ökológiai szemléletmód alapján alakította ki. Ismereteit másokkal is szívesen megosztja.

A Csigaporta Ökobázis az Ökologistic Környezetvédelmi Alapítvány székhelye, és előbb volt itt a fűszernövénykert egy hozzá kapcsolódó kis tanösvénnyel, mint ahogy én kistermelő lettem – mutatta be az ökobázist Vészity Katalin az M1 Kék bolygó című műsorában.

Az ökológiai gazdálkodásnak az ökológiai lábnyoma is alacsony.

Itt az ökobázison kicsiben láthatjuk a körforgásos gazdaság megvalósulását, a szerves anyagok és a természet körforgását. Itt minden hulladéknak és élőlénynek szerepe, mondhatni, dolga van – tette hozzá.

Több komposztálónk van a területen, ez is egy szemléletmód, illetve meg tudjuk mutatni a kis tanösvényen, hogy milyen típusú komposztáló kinek, miért komfortosabb a saját kertjében, meg tudjuk mutatni a lebomlási időket” – tette hozzá Vészity Katalin.

Ezekben a gazdaságokban kiemelt szerep jut a közösségi összefogásnak, hogy más termelőkkel és a vásárlókkal is egymásra találjanak. A szolnoki kosárközösség ennek jó példája, amelynek az ökobázis is tagja. Az ökológiai szemlélet és összefogás nem merül ki a termékek eladásában, ennél többről van szó.

Az élelmiszer-pazarlás, az élelmiszer-hulladék ellen is próbálunk úgy tenni – mondta Vészity Katalin –, hogy azokat a termékeket, például az almát, ami másod-, harmadosztályú, amit nem lehet eladni, azt felvásároljuk, almakrémet készítünk belőle, és ebben a formájában jut hozzá a közösség.

Az ökológiai és biogazdálkodásokból származó ételeknek egyre nagyobb a kereslete, a vásárlói tudatosság növekedésével a fogyasztók egyre jobban figyelnek az élelmiszerek eredetére. Az ökogazdálkodás méretét tekintve leginkább családi keretekben zajlik, ezért számukra ezek a közösségek fontos piacot jelentenek. Az ökológiai gazdálkodási forma fontos szegmense a hazai termelési kultúrának.

Ez egy fenntartható gazdálkodási forma, ilyen értelemben egy egészségesebb mezőgazdasági termelési struktúrát segít elő, ha több az ökogazdálkodásba vont terület, másrészt azt gondoljuk, hogy az étkezésben, tehát a mindennapi fogyasztásunkban is fontos ennek az erősödése” – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára.

Az ökológiai gazdaságba bevont területek aránya folyamatosan növekszik, hazánk pedig élen jár a biogazdálkodásban az elmúlt évek támogatásainak köszönhetően.

Az elmúlt öt évben megduplázódott az idehaza ökológiai gazdálkodásba bevont területeknek az aránya, meghaladtuk a 300 ezer hektárt. Látjuk, hogy a fogyasztói oldalon is sokat erősödött az elmúlt időszakban, nőtt a kereslet” – tette hozzá az államtitkár.

A kormány nagyszabású vidékfejlesztést tervez az elkövetkezendő években, amelynek fontos része ez a gazdálkodási forma.

Az Agrárminisztérium államtitkára elmondta: „az a történelmi léptékű döntés, amivel a vidékfejlesztési forrásaink megháromszorozódnak a következő években, azt jelenti, hogy a most május–júniusban megnyíló pályázataink, mint minden más mezőgazdasági élelmiszer-feldolgozással foglalkozó vállalkozás számára is szinte korlátlan lehetőséget nyitnak. Ez azt jelenti, hogy az ökogazdálkodással foglalkozók, vagy az e termékeket, nyersanyagot feldolgozó vállalkozások, több száz milliárd forintos pályázati forrásokhoz férhetnek hozzá, és tehetik versenyképesebbé magukat.”

Az előző támogatási programban több mint 4000 gazdaság vett részt.

Címlapfotó: M1