×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Ennyit buktak az állami vállalatok a pandémián

 

Az állami vállalatok tavaly a pandémia miatt 184 milliárd forint bevételtől estek el, a védekezés költsége 13,3 milliárd forintot tett ki, a közvetett és közvetlen hatás tavaly 92,3 milliárd forinttal csökkentette eredményt – hangsúlyozta Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kedden Budapesten, az országgyűlés gazdasági bizottságában. Elmondta, hogy az állami társaságok stabilitása meghatározó tényező a járvánnyal terhelt gazdaság működőképességének megőrzésében, a gazdaság újraindításában.

A tárca nélküli miniszter éves meghallgatásán kiemelte: a közszolgáltatások a pandémia alatt is folyamatosan működtek, az állami vállalatok megőrizték a munkahelyeket, a munkavállalók egészségét, megerősödött a válságállóságuk, innovációval, digitalizációval, kreativitással alkalmazkodtak az új, megváltozott helyzethez.

A gazdasági bizottságban Mager Andrea elmondta, az állami vállalatok speciális járványkezelési intézkedéseket hoztak. Többek között példaként említette, hogy az MVM a kritikus infrastruktúráknál bentlakásos rendszert alkalmazott, a Magyar Posta érintésmentes kézbesítést vezetett be, a nyitott pultos postákon plexi falakat szerelt fel, a MÁV a 65 év felettieket mentesítette a munkavégzés alól, speciális fertőtlenítést vezetettek be, a Volánbusz felfüggesztette az elsőajtós felszállást.

A portfóliójukba tartozó állami társaságok 2020-ban a pandémia miatt 184 milliárd forint bevételtől estek el, a védekezés költsége 13,3 milliárd forintot tett ki, a közvetett és közvetlen hatás tavaly 92,3 milliárd forinttal csökkentette eredményt – mondta Mager Andrea.

A tárca nélküli miniszter beszámolt a különböző vállalati integrációkról is. Egyebek közt megemlítette, hogy az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank integrációjával létrejött a Magyar Bankholdig, amelyben a 30,35 százalékos részesedése van a magyar államnak. A

bankholdinggal Magyarország 2. legnagyobb bankja jött létre mérlegfőösszeg alapján. A pénzügyi piac 2021-ben visszaigazolta a tranzakciót azzal, hogy a Moody's javította a Budapest Bank és az MKB egyes minősítéseit, kilátásaikat.

A beszámolóban Mager Andrea kitért arra is, a MÁV és a Volán integrációjával cél a tarifaközösség elérése, vagyis az, hogy egyfajta jegy és bérlet legyen bármelyik államilag finanszírozott vasúti és buszos közlekedési eszközökön. Öt állami regionális víziközmű társaság és az állami tulajdonú vízközmű eszközvagyon tulajdonosi joggyakorlója 2021 januártól a Nemzeti Vízművek Zrt.

Jelezte, az MVM integrációval Magyarországon a harmadik, Közép-Európában a tizenegyedik legnagyobb árbevételű csoport jött létre, az a cél, hogy a csoport regionális tevékenységből származó EBIDTA részaránya 2025-re 25 százalékra növekedjen.

Mager Andreát kedden a költségvetési bizottságban is meghallgatták.

A költségvetési bizottságban a tárca nélküli miniszter hangsúlyozta, hogy az állami társaságok finanszírozással és állami beruházásokkal segítik a gazdaság újraindítását.

Hozzátette, a Magyar Fejlesztési Bank csoport a járvány hatásainak mérséklésére több mint 4488 milliárd forint forrást juttat a magyar gazdaságba, tőkeprogramjai olcsó és rugalmas alternatívát biztosítanak a piacnak.

Rámutatott arra, hogy a következő években mintegy 10 ezer milliárd forint értékű beruházást terveznek az állami társaságok, amelyből 5700 milliárd forint már előkészítés, tervezés és kivitelezés fázisában van.

A tárca nélküli miniszter elmondta, hogy az állami vállalatok gazdasági adatainak egységes kezelésére gazdasági adattárházat hoznak létre, amely lehetővé teszi majd, hogy a tulajdonosi joggyakorlók képesek legyenek gyorsabb, adatvezérelt döntéshozatalra.

Mager Andrea beszámolt arról, elkezdődött a Mátrai Erőmű több évig tartó átalakítása, amely a következő évtized egyik legfontosabb hazai energetikai projektje lesz. A széntechnológiai kivezetése a kormány és az Európai Unió energia és klímapolitikai céljainak is megfelel. A projekt egyben átfogó térségfejlesztési program is lesz, az a cél, hogy az erőmű a régió kiemelt foglalkoztatója maradjon.

Az alapítványok állami vagyonnal történő ellátásával kapcsolatos képviselői felvetésekre válaszolva Mager Andrea a költségvetési bizottságban elmondta, a nemzeti vagyont a nemzeti kormánytól nem kell félteni, továbbra is főszabály az állami tulajdon nemzeti kézben tartása, gyarapítása. A közérdekű alapítványok közfeladatot látnak el, közcélt szolgálnak.

Megjegyezte, most az egyetemek vagyonhoz jutnak, ellentétben a ppp-konstrukcióval, ahol adósságot kaptak. Az egyetemi szektorban tiszta, egyértelmű viszonyok jönnek létre, a felsőoktatás modellváltását a vagyonkezelői alapítványoknak erősíteniük kell.

Képviselői felvetésekre elmondta, a Mátrai Erőmű fejlesztéséhez európai uniós forrásokat vonnak be, ezek tervezése folyik. Egyebek közt megemlítette, hogy a korábbi külföldi tulajdonos az erőművet nem tartotta karban, 101 milliárd forintot vitt ki profitként. Ha értékteremtésre is figyelt volna, akkor a magyar államnak most kevesebbe kerülne az erőművet a XXI. századba átvinni.