×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Kiemelkedő gazdasági teljesítmény – A V4-ek lehagyták a nyugat-európai országokat

 

A cél az,hogy ahogyan a járvány kitörése előtt úgy annak legyőzése utána is a V4-ek közössége legyen Európa gazdasági motorja – jelentette ki a napokban Varga Mihály a V4-es pénzügyminiszterek videós tanácskozását követően. Hangsúlyozta: a visegrádi együttműködés (V4) országai a gazdaság újraindítását, a költségvetési fegyelemhez való visszatérést, valamint a munkahelyvédelmet célzó törekvésekben is egyetértenek.

 

Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentéseivel kapcsolatban Boros Imre közgazdász kiemelte, hogy a 2020-as statisztikák szerint a V4 országai gazdasági szempontból sokkal kevésbé estek vissza GDP-alapon, mint a nyugat-európaiak. A nyugati országok közül Németországnak volt a legkisebb a visszaesése – hangzott el az M1 Ma reggel című műsorában.

 

„Megjelent egy friss elemzés, amely 2019, 2020 és 2021-es átlag éves növekedési esélyeiről számol be, és ott a V4-eknek 3,2 és 3,6 százalék közötti az átlagos éves növekedési esélye, míg ez a szám a nyugat-európai országoknál 0,4 és 1,2 közötti”

– jelentette ki Boros Imre közgazdász.

Valamint azt is elmondta, hogy történelmi okai vannak, hogy a V4-ek meg tudták őrizni a gazdasági egyensúlyt.

Az európai uniós csatlakozás előtti néhány évben Magyarország kivételével a V4-ek másik három országa repülőstartot vett, lehagyva ezzel Magyarországot. 2010 után azonban az új gazdasági politikában Magyarország kezdte behozni a lemaradását a többi országhoz képest

– mondta a közgazdász.

Továbbá azt is hozzátette, hogy a V4-ek közül volt kelet felé piacnyitás. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a kelet-közép-európai országokkal folyamatos gazdasági párbeszédet folytat Kína. Ezenkívül épül a Budapest–Belgrád vasútvonal, ami azt jelenti, hogy amint az elkészül, a  kereskedelmi kapcsolatok is élénkebbé válnak.

Az tisztán látható, hogy Nyugat-Európa nem fogja ölbe tett kézzel nézni, hogy a V4-ek megerősödjenek.

A pénzügyminiszterek megbeszélésén szó esett az unió helyreállítási és ellenálló-képességi eszközéről, mely a válság enyhítésére jött létre. A kerete 672,5 milliárd euró, azaz mintegy 235 ezermilliárd forint. Ebből hazánknak csaknem hatezermilliárd forint jut.

Boros Imre szerint a felzárkóztatási alappal kapcsolatban a mai napig megy a marakodás az unióban, és nemcsak azzal kapcsolatban, hogy hogyan osszák el a felhasználható pénzeket, hanem azért is, hogy hogyan fizessék be, mert ugye annak a teherviselője a gazdagabb államok lennének jórészt. Megint előveszik a jogállamisági maszlagot, ami semmit nem jelent.

A címlapfotó illusztráció.