×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Az uniós források önmagukban nem garantálják a fenntartható növekedést

 

Az uniós források nagysága önmagában ugyan nem jelent garanciát a fenntartható növekedésre, mert azt a gazdaságpolitika határozza meg, de az új költségvetési ciklus összegei érdemben növelik a magyar GDP-t – mondta a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára csütörtökön egy online szakmai konferencián.

Banai Péter Benő a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT), a Magyar Urbanisztikai Társaság, valamint a Magyar Regionális Tudományi Társaság közös konferenciáján rámutatott: jelentős források állnak az ország rendelkezésére.

A 2021-2027-es fejlesztési időszakban, mintegy 49 milliárd euróval (17 600 milliárd forint) lehet számolni. Ebben az új ciklus keretösszege mellett az előző ciklus maradványösszege is benne van. Ezek a források a gazdasági növekedéshez érdemben, a GDP több százalékpontját elérő mértékben járulhatnak hozzá – jelentette ki Banai Péter Benő.

Az Európai Bizottság számítása szerint az uniós források által elért növekedési többlet közel a GDP 3 százaléka volt Magyarországon 2014-2020 között. Természetesnek nevezte, hogy a források a növekedéshez hozzájárulnak, azonban hangsúlyozta, hogy

sok múlik a felhasználás hatékonyságán.

Példaként a déli országokat említette, amelyek több évtizedes uniós forrásbősége nem eredményezett látványos fejlődést, sőt visszaestek, a „nettó kedvezményezett” pozíciójuk ellenére, különösen a munkanélküliségi mutatókban. Eközben a kelet-közép-európai országok csökkentették a lemaradásukat az uniós átlagtól – mutatott rá.

Alapvetően a gazdaságpolitika minősége az, ami meghatározza a tartós felzárkózást – húzta alá. A többéves bérmegállapodás 2016-ban, az első évben a szocho kulcsának jelentős csökkenése, a minimálbér-garantált bérminimum szintjének jelentős növelése mellett mintegy 1 százalékponttal növelte a GDP-t.

Úgy, hogy emellett az államháztartás stabilitását is megmaradt – mondta, hozzátéve: ez tipikusan az a gazdaságpolitikai lépés, ami nem került semmibe az államháztartásnak, mégis jelentősen megemelte a növekedési szintet.

Ezek azok a lépések, amelyeket az uniós modellszámítások nem tudnak figyelembe venni. Szerinte

Magyarországnak, ahogy minden uniós országnak figyelnie kell arra, hogy a gazdaságpolitikáját más országokkal is összehangolja,

unión belül is, ahogy az unión kívüli országokkal is.

Banai Péter Benő arról is beszélt, hogy az uniós források felhasználásának ára van: a jogszabályban elvártnál jóval több hazai finanszírozást igényel a források felhasználása az el nem számolható költségek és költségnövekmények miatt. Ismertetése szerint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) esetében az áfa el nem számolhatósága ezermilliárd forintos pluszkiadást jelent.

Rámutatott: az uniós források megelőlegezése miatt a kormányzati kifizetés és a későbbi bizottsági átutalások között a GDP több mint 2 százalékát kitevő, ezermilliárdos különbség van. Így az államadósság-ráta átmenetileg jelentősen magasabb lehet az uniós források felhasználásával, mint akkor, ha a kormány a kedvezményezettek felé csak annyit fizetne ki, mint amennyi az uniós átutalás.

Látni kell, hogy a felzárkózás nem csak a kedvezményezett országnak kedvező, mivel az átlagon felüli növekedés átlagon felül növeli az ország befizetéseit. Közlése szerint 2021-2027 között a magyar hozzájárulás éves átlagos szinten közel 190 milliárd forintos többletbefizetést jelent, ami a hétéves ciklusban 53 százalékos növekedés a 2014-2020-as befizetésekhez képest.

Pleschinger Gyula, az MKT elnöke, a jegybank monetáris tanácsának tagja szerint van helye bőven az új uniós ciklus előző időszakhoz viszonyított csaknem másfélszer több forrásának.

Az országnak van növekedési adóssága, amit a járvány okozta gazdasági kontrakció miatt szenved el.

Ezen kívül a járvány olyan folyamatokat gyorsított fel mint a digitalizáció, amely a termelés és a fogyasztás szerkezetében egyaránt változásokat idéz elő – mondta, hozzátéve: a gazdaság újraindítását ezekhez a szerkezetében megváltozott igényekhez igazodó, új szerkezetben érdemes megfontolni a versenyképesség növekedése érdekében.

A tanácskozáson sok olyan javaslatot, ötletet tudnak majd felvetni, amelyek segíthetik a bonyolult tervezési folyamatot, ahogy segítheti a döntéshozókat is a folyamat levezénylésében – vélekedett.

Baráth Etele, az MKT fejlesztéspolitikai szakosztályának elnöke arról tájékoztatott, hogy benyújtották az új fejlesztési időszak programjaira vonatkozó kidolgozott javaslataikat a kormánynak.

A címlapfotó illusztráció.