Matolcsy György-interjú – A sikeres felzárkózáshoz kell egy vízió

 

Az a sebesség, ahogyan kijövünk a járványból, 10–20 évre is meghatározhatja a felzárkózásunkat. Mivel a 2021-es növekedés megközelítheti a 6 százalékot, ezért már ez év végére elérhetjük a gazdaság járvány előtti teljesítményét, így 2021 az egymást követő kilencedik esztendő lehet, amikor a magyar gazdaság teljesítménye meghaladja az EU átlagát – nyilatkozta a Demokratának Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

A jegybankelnökkel a válság utáni új nemzetközi gazdasági normákról és hatalmi átrendeződésekről, a nemzetközi munkamegosztás változásairól, a jövő sikertechnológiáiról és a válságok politikai kockázatairól is beszélgettek.

Matolcsy György az interjúban elmondta, hogy „Világgazdaságunk hosszú ciklusok mentén fejlődik. Vannak rövidebb, 8-10 évente egy-egy válságban kicsúcsosodó reálgazdasági ciklusaink, néhány évtizedes kifutású pénzügyi és technológiai ciklusaink és olykor több évszázados hosszúsággal bíró geopolitikai ciklusok is. A 2010-es évtized végén egyre inkább érzékelhetővé vált, hogy ezen ciklusok közül több is egyszerre fut ki”.


Egyszerre zajlik egy tektonikus erejű geopolitikai mozgás Ázsia és Kína felemelkedésével, valamint egy minden korábbinál gyorsabb és általánosabb technológiai forradalom. A világgazdaság az egyik leghosszabb növekedési periódusát élte át 2010 és 2019 között, miközben a tartósan egyre magasabb szintre kerülő adósságokkal már látszott az egyensúlytalanságok felhalmozódása” – tette hozzá.

A jegybankelnök arra a kérdésre, hogy „Miért nem számolt tavasszal a magyar gazdaságpolitika a koronavírus-járvány második hullámával?”, így válaszolt: „Az első hullám alatt mindenki Kínát figyelte, ahol a szigorú korlátozások mellett jól kezelték a folyamatokat.”

Matolcsy György elmondta, hogy nyárra lelassult a vírus terjedése, ezért úgy tűnt, hogy a járvány kordában tartható. Véleménye szerint a kínaihoz hasonló korlátozások nem tarthatók fent egy – mint kiderült – annyira individualista kultúrában, mint az európai. Ezen korlátozások hiányában a második hullám az elsőnél is erőteljesebb volt.

A második hullámot az elsőnél lényegesen kisebb veszteségekkel teljesítette a magyar gazdaság

– tette hozzá.

Az interjúban szó esett a Növekedési Hitelprogram Hajrá! és a hiteltörlesztési moratórium bevezetéséről és sikerességéről is, ami Matolcsy György szerint a sikeres válságkezelő eszközök közül is kiemelkedik.

A jegybankelnök úgy véli, hogy helyes volt 2020-ban a költségvetési hiány növekedése és kivételesen az adósságnövekedés megengedése, de „a túlzott mértékű adósság és azon belül is főként a külső devizaadósság azonban hosszú távon is megköti a kezünket”. Ezért

a gazdasági növekedés helyreállítása után prioritássá kell tenni az egyensúly újbóli helyreállítását is, és folytatni a 2010-es évek sikeres receptjét, az egyensúly és növekedés kettősét.

Azzal az állítással, hogy a koronavírus-járvány átírja a világ gazdasági erősorrendjét, Matolcsy György egyetért. „Azok sokat nyernek, akik a legjobban kezelik a válságot” – fogalmazott.

Ezzel kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy Magyarország merre mozog ezen a pályán?

A magyar gazdaság ellenállónak bizonyult a járvány második hullámával szemben, így 2020 egészében a GDP 5 százalék körüli mértékben csökkent, ami kedvezőbb, mint az EU átlaga” – válaszolta Matolcsy György.

Szerinte a sikeres válságkezelés kulcsa a kormány és a jegybank együttműködése volt.

Különösen sikeres volt a munkahelyek védelme, hiszen 2020 decemberében lényegében ugyanannyian dolgoztak, mint egy évvel korábban, és a magyar munkanélküliségi ráta a negyedik legalacsonyabb az Európai Unióban” – hangsúlyozta Matolcsy György.

Majd hozzátette, hogy „most azonban a feladat már a közelgő rajt jó elkapása lesz”.

A jegybankelnök véleménye szerint csakis adócsökkentő, beruházásélénkítő gazdaságpolitikával lehet kikerülni egy ilyen mély válságból.

Az MNB kiadványa az Ausztriához való felzárkózás esélyeiről

A sikeres felzárkózáshoz kell egy jól azonosítható vízió. Ezt leggyakrabban az utolérni kívánt szomszédos ország vagy régió adta meg” – fogalmazott a jegybankelnök.

Matolcsy György nem lát olyan tényezőt, amely miatt hosszú távon kizárható lenne Ausztria utolérése.

A jegybankelnök kiemelte, hogy „korábbi elemzéseinkben 2030-ig nem az utolérést, hanem Ausztria életszínvonalának megközelítését tűztük ki. Ez is ambiciózus, de amennyiben Magyarország képes tartani a válság előtti növekedési többletét, akkor teljesíthető”.

Matolcsy újra megjelent Egyensúly és növekedés című könyvének alcíme ezúttal: Sereghajtóból újra éllovas

Az elmúlt tíz év gazdaságpolitikájának köszönhetően a járvány erős és ellenálló állapotban, a régió élmezőnyében találta a magyar gazdaságot” – hangsúlyozta Matolcsy György.

Rövid távon a gazdasági helyreállást kell minél erőteljesebben támogatni a beruházások élénkítésével, a családok vásárlóerejének növelésével, a lakásépítések ösztönzésével és a vállalatok munkaerő-keresletének támogatásával” – vélekedett a jegybankelnök, majd hozzátette: „ezt követően pedig azonosítani kell azokat a kitörési pontokat, amelyek révén sikeresen tudunk csatlakozni a XXI. század új megatrendjeihez”.

Versenyképes lehet-e Magyarország a koronavírus-válság tapasztalatait integráló új gazdasági világrendben?

Matolcsy György úgy véli, hogy a világban gazdasági korszakváltás zajlik, „és arra kell törekednünk, hogy az emelkedő hullámokat lovagoljuk meg”.

Véleménye szerint a digitalizálódás és a zöldgazdaság a jövő útja.

Új törésvonalak alakulnak ki, és aki nem digitalizál vagy az ökológiai lábnyomát nem csökkenti, az menthetetlenül lemarad” – tette hozzá.

Matolcsy György hangsúlyozta, hogy az azonnali átutalás bevezetésével Magyarország a digitális pénzügyekben a világ élvonalába lépett, és a Magyar Nemzeti Bank a zöldprogramjában felvállalta a pénzügyi szolgáltatások zöldebbé tételét hazánkban.

A járvány politikai válságot is okoz, sorra buknak a kormányok

Erre a jegybankelnök úgy reagált, hogy szerinte „minden válságnak van politikai következménye. Már az előzőnél is láttuk, hogy ahol jól kezelték a válságot, ott a kormányok megerősödtek, és a politikai és gazdasági stabilitás egymást segítette. Ahol viszont hibás volt a válságkezelés, ott gyakran teljes váltásra került sor a politikai elitben”.

Matolcsy György már többször is szóvá tette, hogy a 2020-as évtized a globalizáció helyett Ázsia térnyeréséről és a lokalizáció terjedéséről szól. A kérdés az, hogy jó-e ez Magyarországnak?

A jegybankelnök válasza szerint már az elmúlt ötven év is Ázsia térnyeréséről szólt, több hullámban.

Magyarország ezt időben felismerte és kitűnő kapcsolatokat alakított ki, így ebből az átalakulásból mi is profitálunk” – emelete ki.

A teljes interjút a Demokrata hetilap legfrissebb számában olvashatja el.

A címlapfotó illusztráció.