Változatlan szinten maradt az alapkamat, de továbbra is óvatos a jegybank

 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) továbbra is az árstabilitás fenntartását tekinti a legfontosabb szempontnak – derül ki az MNB Monetáris Tanácsának közleményéből, amelyben a keddi kamatdöntést indokolták.

A várakozásoknak megfelelően keddi ülésén az MNB 0,6 százalékon tartotta az alapkamatot és nem változtatott a kamatfolyosón se, ami az egynapos betéti és hitelkamat közötti különbség. A keddi döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.

A makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat még mindig a járvány alakulása határozza meg világszerte, bár a második hullámmal szemben a magyar gazdaság válságállónak bizonyult. Az MNB egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a bizonytalan globális piaci környezet emelje az inflációs kockázatokat – írták a közleményben.


A jegybank tavaly szeptember végén emelte meg 15 bázisponttal 75 bázispontra az egyhetes betéti kamatot, amely azóta változatlanul tartja. A közleményben ismét megerősítették, hogy ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn.

Az Equilor elemzőinek értékelése szerint egyelőre nem került szóba a lazítás szükségessége az egyhetes betéti szintnél.

Az elmúlt hónapban az MNB kiterjesztette az állampapír-vásárlásokat a tízévesnél rövidebb lejáratú állampapírokra is, ezzel biztosítva a folyamatos állampapírpiaci likviditást a hozamgörbe középső szakaszán. A jegybank heti állampapír-vásárlásainak összegét továbbra is rugalmasan alakítja, ami során a korábbinál nagyobb arányban hajt végre közvetlen másodpiaci vásárlásokat.

A jegybank jövőbeli lépéseit alapvetően meghatározzák az inflációs kilátások.

Az Equilor szerint a második negyedévben minden inflációs mutató élénkülhet, a nyersanyagárak emelkedésén túl a lakossági kereslet bővülése, illetve a korábban elhalasztott áremelések realizálódása is felfelé mutató kockázatként jelentkezik.

Az élelmiszerek, a szeszes italok és dohányáruk ára továbbra is lendületesen emelkedik, a folyamat várhatóan az idei év további részében is fennmarad. A tartós folyamatokat megragadó maginflációs mutató emelkedése továbbra is 4 százalék körüli, és folyamatosan a jegybanki célszint toleranciasávjának tetején maradhat, azonban az egyszeri adóhatásoktól szűrt index 3,5-3,8 százalék között alakulhat.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a várakozásoknak megfelelő a döntés. Mivel az infláció az év elején a 3 százalékos inflációs cél körül maradhat, nem lesz szükség szigorításra – vélekedett. Különösen, hogy az infláció emelkedését nem a gazdaság túlfűtöttsége okozza, szigorításra így a következő két-három évben sem számít.

Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője is kiemelte, hogy nem okozott meglepetést a jegybank a kamatdöntéssel.