A gazdaságvédelmi akcióterv után januárban elindult a gazdaság-újraindítási akcióterv. Ennek fontos eleme, hogy lakástámogatást kapnak a családok, nullaszázalákos hitelt a vállalkozások, a fiatalok adómentességben részesülnek, az idősek pedig visszakapják a tizenharmadik havi nyugdíjat, de a felsőoktatás is soha nem látott támogatást kap. Gyurcsányéknak ezzel szemben főleg megszorításokra futotta 2008-ban.
Lakástámogatás a családoknak, ingyenhitel a kis- és középvállalkozásoknak, tizenharmadik havi nyugdíj a szépkorúaknak – ezek a január 1-én indult gazdaság-újraindítási akcióterv legfontosabb intézkedései – hangzott el az M1 Ma reggel adásában.
A három ütemben megvalósuló program mellett Orbán Viktor miniszterelnök azt is elmondta, hogy februárban online nemzeti konzultáció indul a nyitás kérdéseiről. Hiszen a kormányfő szerint, „ha van védettség, akkor újra lehet indítani az országot”.
Az adásban elhangzott, hogy ugyanannyian dolgoztak 2020 decemberében, mint egy évvel korábban, tehát a járvány előtt. Jelenleg Magyarországon 4,5 millió ember dolgozik.
Sikeresek voltak a kormány gazdaságvédelmi intézkedései Rotyis Bálint, a Médianéző Központ elemzője szerint.
– A kormány nem adta fel azt a célkitűzését, hogy továbbra is a munkára, a beruházásokra kell építeni. A miniszterelnök jelezte, hogy az ország nem térhet vissza a segélyezéshez. Sikerült megvédeni a magyar munkahelyeket. Sajnos szűntek meg munkahelyek, de ezek pótlására indultak beruházásösztönző programok, hogy újak jöjjenek létre a megszűnők helyett. Összesen 1400 beruházást támogatott a kormány – mondta a szakember.
Nemcsak a gazdasági szereplők, hanem a társadalom jelentős csoportjai kaptak támogatást:
Parragh László a kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint
a magyar gazdaság 80 százaléka most is jól teljesít,
csupán néhány szektor van bajban.
– Európában számos ország teljesített rosszabbul például a munkanélküliség terén. A magyar szolgáltatóipar komoly veszteséget szenved a korlátozások miatt, ugyanakkor az ipar és a mezőgazdaság továbbra is jól teljesít. Ez egyáltalán nem magától értetődő, a 2008-as gazdasági válság esetében évekig elhúzódott a krízis, a hibás kormányzati döntések következtében – emelte ki Rotyis Bálint.
A szakember a felvetésre, mi szerint a 2008 utáni megszorítások legnagyobb kárvallottjai a családok és a bérből és fizetésből élők voltak, így reagált:
„Akkoriban adóemelések voltak, a szociális juttatásokat megvágták, nőttek a rezsiköltségek, a bajbajutottak nem kaptak megfelelő támogatást a kormánytól. 2010 után komoly változás következett be: a kormány kijelentette, hogy válság idején nemcsak az embereknek kell viselniük a terheket, hanem a gazdaság összes szereplőjének ki kell vennie ebből a részét. Így mostanra elérte a kormány, hogy a járvány alatt se megszorításhoz, se adóemeléshez nem kellett nyúlnia. Ezzel szemben adócsökkentéssel, hitelmoratóriummal, a tizenharmadik havi nyugdíjjal segítik a gazdasági szereplőket és az embereket”.
Az adásban az is elhangzott, hogy az EUROSTAT adatai szerint az unióban Magyarországon csökkentek a legkevésbé a bérek a járvány miatt, ebben listavezető Magyarország.
"A kormány a jövő gazdaságát kívánja már támogatni. Az egyik legfontosabb lépés a kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó nulla százalékos hitel, de a magyar felsőoktatás is nagyon komoly, 1500 milliárdos támogatásban részesül. A magyar gazdaság folyamatosan áll át a zöldgazdaságra és digitalizációra” - mondta erről a szakértő.
Az adásban elhangzott, hogy az EU-ban sok helyen vannak megszorítások, a magyar kormány nem ezt az utat választja. Miért vannak ekkora különbségek? – kérdezték Rotyistól.
„A jobboldali magyar kormány tanult a múlt hibáiból, látta, hogy 2010 előtt az akkori szocialista-kormányok milyen válságkezelést alkalmaztak – sikertelenül. Nem elég a rövid távú károkat csökkenteni, hanem versenyben kell maradni. Ezért van szükség a beruházásokra, hogy ne veszítsünk újabb éveket a válságkezeléssel” – válaszolta az elemző.
Hamarosan indul az újabb nemzeti konzultáció, immár a tizedik, ezúttal az újranyítás lehetőségeiről.
„Látszik, hogy a nemzeti konzultáció eszköze „nem fáradt el”, a magyar emberek sikeresnek tartják, és fontosnak érzik, hogy részt vegyenek ezekben. A tavalyi járvánnyal kapcsolatos konzultáció a második legsikeresebb volt. Ezúttal is kikérik a véleményüket az újranyitásról” – összegezte Rotyis Bálint.
A címlapfotó illusztráció.
