×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Járványügyi kiadások dobták meg a hiányt

 

Októberben az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszer 333,9 milliárd forintos hiánnyal zárt, 62,1 milliárd forinttal magasabban az egy évvel korábbinál. A védekezési kiadások és a gazdaságnak nyújtott támogatások, valamint az uniós fejlesztések előfinanszírozása következtében az év első tíz hónapjában az államháztartás központi alrendszere 2604,2 milliárd forintos hiánnyal zárt – derült ki a Pénzügyminisztérium (PM) pénteken kiadott részletes tájékoztatójából.

A központi költségvetés 2140,0 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 489,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok pedig 25,7 milliárd forintos többletet könyveltek el. Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 575,4 milliárd forintot tett ki.

Októberben 88,0 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe. Így a tízhavi bevétel 997,4 milliárd forintot tett ki, ugyanakkor az uniós kiadások meghaladták az 1642,0 milliárd forintot.

Idén október végéig 593,3 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések.

A kormány legfőbb célja a járvány második hullámának idején az emberi élet védelme és a gazdaság működőképességének fenntartása. A központi költségvetés ezért továbbra is maradéktalanul biztosítja az egészségügyi védekezéshez és a gazdaságvédelmi intézkedésekhez szükséges forrásokat – ismételte meg a PM tájékoztatója.

Október végére központi alrendszer bevételei az előző év azonos időszakához képest 830,7 milliárd forinttal, 4,8 százalékkal, a kiadások viszont 2859,5 milliárd forinttal, 15,9 százalékkal nőttek.

Az év első tíz hónapjában általános forgalmi adóból 3783,3 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbitól mindössze 8,8 milliárd forinttal maradt el. A jövedéki adóból származó bevétel viszont 14,2 milliárd forinttal 982,7 milliárd forintra nőtt.

A keresetek emelkedése 4,4 százalékkal, 88,1 milliárd forinttal 2069,8 milliárd forintra emelte a személyi jövedelemadóból származó költségvetési bevételeket. Az év első tíz hónapjában a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból a nyugdíjalapot megillető bevételek (2688,3 milliárd forint) 2,4 százalékkal, 64,8 milliárd forinttal elmaradtak az egy évvel korábbiaktól az egészségbiztosítási alapba befolyt összeg viszont csak 0,4 százalékkal, alig 5,3 milliárd forinttal emelkedett.

A PM jelentése egyebek közt kiemelte, 131,7 milliárd forinttal 346 milliárd forintra emelkedtek a társasági adóbevételek, miután a december havi adóelőleg-kiegészítés eltörlése miatt, a tavalyi évi negyedik negyedévi kötelezettségek befizetése januárban teljesült.

  • A pénzügyi szervezetek különadójából befolyt 86,9 milliárd forint, csaknem duplája volt a tavalyi 44,0 milliárd forintnak,
  • a tranzakciós illetékből eredő 181,1 milliárd forint viszont 10 százalékkal kevesebb a tavalyinál.
  • A járványügyi intézkedésekkel összefüggésben idén bevezetett kiskereskedelmi adó összege pedig október végéig 47,4 milliárd forintot tett ki.

A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron 5668,5 milliárd forint szerepel, 776,5 milliárd forinttal, 15,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg, 181,4 milliárd forinttal nőtt, de ez tartalmazza az egészségügyi dolgozók részére az 500 ezer forintos egyszeri rendkívüli juttatást is.

A költségvetési szerveknél jelent meg a járvány miatt szükségessé vált eszközbeszerzéseknek az a 449,3 milliárd forintos része, amely a külképviseleteken keresztül zajlott le.

A költségvetési szerveket terhelte

  • 200,2 milliárd forint a kiemelt közúti projektekre,
  • 1196,3 milliárd forint kifizetés a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból,
  • 165,0 milliárd forint a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra,
  • 110,0 milliárd forint az autópálya rendelkezésre állási díj, 92,8 milliárd forint a nemzeti agrártámogatásokra,
  • 84,7 milliárd forint a közúthálózat fenntartására és működtetésére,
  • 82,0 milliárd forint a Falusi Útalap programjaira,
  • 78,6 milliárd forint a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására,
  • 53,5 milliárd forint kifizetése a Beruházás ösztönzési célelőirányzatból.

Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások október végéig 530,2 milliárd forintot tettek ki, 171,6 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakát.

  • A közösségi közlekedés személyszállítási költségtérítésére 136,8 milliárd forinttal,
  • a vasúti pályahálózat-működtetési költségtérítésre 34,3 milliárd forinttal többet számoltak el idén a tavalyi összegnél.
  • A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások 57,9 milliárd forinttal, 209,4 milliárd forintra emelkedtek.
  • A tízhavi nyugdíjkifizetések 2998,7 milliárd forintot tettek ki, ami 145,6 milliárd forinttal haladta meg az előző évit.
  • A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított 1304,0 milliárd forintot tett ki, 200,3 milliárd forinttal, azaz 18,1 százalékkal többet a tavalyi 1103,7 milliárd forintnál.

A központi költségvetés adóssága tíz hónap alatt 4379,3 milliárd forinttal 34 061,2 milliárd forintra nőtt.

A forintadósság október végéig 3209,6 milliárd forinttal nőtt, és 27 566,7 milliárd forintot ért el, ami a teljes államadósság 80,9 százalékát teszi ki a tavaly decemberében végi 82,1 százalékkal szemben.

A központi költségvetés devizaadóssága 1193,3 milliárd forinttal 6314,5 milliárd forintra növekedett az elmúlt év végéhez képest. Részaránya az év végi 17,3 százalékról 18,5 százalékra emelkedett. Ebben még nincs benne a novemberben kibocsátott 2,5 milliárd euró tíz és harmincéves lejáratú eurókötvény, ami 900 milliárd forintnak felel meg.