×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A bankok nélkül nem fog menni a gazdaság zöldítése

 

Szemléletváltást sürgetett a köztársasági elnök a természeti erőforrások megóvása érdekében hétfőn, a Közép-európai zöld pénzügyi konferenciának küldött videóüzenetében.

Minden jövőbeni gazdasági tevékenységbe be kell számítani a természeti erőforrások megóvásának költségét. Új megközelítési módokra, az eddigiektől eltérő gazdasági számításokra van szükség ahhoz, hogy a környezeti, versenyképességi, jóléti, fenntarthatósági és társadalmi stabilitási szempontokat egyidejűleg érvényesíteni lehessen – közölte Áder János.

A klímaváltozás megfékezésének várható költségeiről kifejtette: választ kell találni arra, hogy melyek azok a legjobb finanszírozási formák, amelyek a kívánt célok elérését leginkább szolgálják.

Rámutatott arra is, érdemes lenne pontos számításokat végezni a mostani járvány által okozott társadalmi-gazdasági károk mértékéről, és azt összevetni a fenntarthatóság várható költségeivel. Meg kell vizsgálni, hogy milyen együttműködési formák – európai, regionális, vagy országon belüli - kellenek a gazdaság pandémia utáni talpraállásához – mondta az elnök.

Áder János kitért arra, hogy bár a víz nem témája a konferenciának, ugyanakkor a fenntartható vízgazdálkodás nélkül nem lehetséges a fenntartható gazdasági fordulat.

A „szennyező fizet” elvét a köztársasági elnök felvetése szerint sokkal következetesebben, hangsúlyosabban kellene érvényesíteni, és nagyobb figyelmet kellene fordítani a megelőzésre.

A fenntartható gazdaság megteremtéséhez minden pénzügyi intézménynek hozzá kell járulnia, a jegybankoknak pedig támogatniuk kell, hogy a szektor üzleti döntéseibe a környezeti kockázatok beépülhessenek – mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke a budapesti konferenciát megnyitó beszédében.

Kifejtette: már régóta alapos ismeretek vannak arról, hogy miként hat az ember tevékenysége a Föld klímájára, a természeti környezetre, azonban ma már hathatós eszközök állnak rendelkezésre a legrosszabb következmények enyhítésére.

Az MNB elsődleges feladata az ár- és pénzügyi stabilitás fenntartása, ezek eléréséhez nem hagyhatja figyelmen kívül a természetet, a klímaváltozás pusztító hatásait. A jegybank aktív szerepet vállal a klímaváltozás elleni küzdelemben, és minden szereplőt a megtett intézkedések fokozására ösztönöz –jelezte, aláhúzva: minden ország és minden cég, intézmény elsődleges felelőssége a karbonsemleges működés elérése.

Az MNB is döntött erről, ennek érdekében a szén-dioxid-kibocsátást 30 százalékkal csökkenti a következő évben, és 80 százalékkal öt éven belül. A fennmaradó kibocsátás ellentételezésére a zéró kibocsátás eléréséhez pedig nagyszabású projektet indít a Természetvédelmi Világalappal (WWF) együtt – közölte Kandrács Csaba.

A fenntartható gazdasághoz minden pénzügyi intézménynek hozzá kell járulnia – mondta az MNB alelnöke. Véleménye szerint a központi bankoknak támogatniuk kell az éghajlatváltozási és környezeti kockázatok integrálását a pénzügyi szektor üzleti döntéseibe.
Fel kell gyorsítani a zöldfinanszírozás fejlesztését, biztosítani kell a környezetvédelmi szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek és beruházások finanszírozását – közölte.

Pavan Sukhdev, a WWF globális elnöke szerint új befektetések szükségesek a fenntartható fejlődés eléréséhez, elsősorban a természeti és emberi tőkébe.

A 2020-as év számos válság éve, egészségügyi, klíma- és GDP-válság van egyszerre – mondta. Több fő befektetési területet azonosított a világjárvány utáni újjáépüléshez: az energia- és az élelmiszer-ellátás átalakítása mellett meg kell teremteni a cégek és a pénzügyi szektor fenntarthatóságát.

Végül fel kell ismerni, hogy az emberiség egyetlen globális közösséghez tartozik –mutatott rá. Kifejtette: a piac elsősorban a gazdagok eszközeiről, a gazdaság pedig elsősorban a szegények munkahelyeiről szól.

Mattia Romani, az EBRD ügyvezető igazgatója szerint az alacsony szén-dioxid-kibocsátás eléréséhez, ahhoz, hogy a felmelegedés mértéke a 2 Celsius-fokos határon belül maradjon, nem kell sokkal többet költeni 2030-ig, mint eddig, ami jó hír.

A rossz az, hogy jelentős akadályok maradnak: a fosszilis tüzelőanyagok támogatása és a tervezett széntüzelésű erőművek – tette hozzá. Rámutatott: a fosszilis tüzelőanyagok és az atomenergia még mindig nagyobb mértékben támogatott, mint a megújuló energiaforrások, utóbbira globálisan 140 milliárd dollárt, előbbire csaknem kétszer annyit, 260 milliárd dollárt költött a világ 2016-ban. A Közép-európai zöld pénzügyi konferenciát az MNB az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) közösen, idén online rendezte meg.

A címlapfotó illusztráció.