Csak a rendszerváltozás hatásához lehet hasonlítani a járvány okozta válságot

 

A koronavírus-járvány okozta válság olyan mértékben alakítja át a viszonyokat, amihez legfeljebb csak az 1989-90-es rendszerváltozás hasonlítható – jelentette ki Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban, amely a hétfői lapszámban jelent meg.

Hozzátette, a kormánynak a pandémia nyomán mindenekelőtt azt kell eldöntenie, hogy válságot akar kezelni vagy a változást menedzselné.

Aki válságot kezel, az rövid távon gondolkodik, adót emel és megszorításokat vezet be. Aki viszont észreveszi, hogy átalakultak a viszonyok, és az új feltételekhez igyekszik igazodni, az felkészül a változásra, ezért adót csökkent és szélesíti a lehetőségeket” – fejtette ki.


Domokos László úgy vélte, két világnézet jelenik meg ma a hazai politikában. „Az egyik szemlélet szerint olyan válság a mostani, amit segélyekkel kell kezelni, vagyis csak túl kell élni a krízis időszakát, és majd visszazökken az élet a régi kerékvágásba. Csakhogy ez a felfogás téves, mert nem juthatunk vissza oda, ahol például januárban voltunk. A magyar politika másik iránya szerint - s ezt követi a kormány - a befektetés a lényeg, mert magától nem tér vissza a fejlődés időszaka” – mondta hozzátéve, hogy az utóbbi felfogást tartja helyesnek.

A számvevőszéki elnök szerint a válsághelyzet alatt számolni kell a fogyasztás visszaesésével, s ez leginkább úgy kerülhető el, ha nő a munkavállalók, a családok jövedelme. Ehhez azonban az államnak kell megfelelő lépést tennie, és ez a lépés szerinte most a kormány egyik régi tervének megvalósítása, az egy számjegyű személyi jövedelemadó mielőbbi alkalmazása lenne.

Hozzátette: számításaik szerint egy százalék szja-csökkentés 170 milliárd forintba kerül,

azaz nagyjából ezermilliárd forintos adócsökkentésről beszélünk. Ennyi maradna a legálisan munkát vállaló majdnem négy és fél millió embernél.

Domokos László szerint Magyarország egyik legfontosabb feladata, hogy a következő két-három évben garantálja saját fizetőképességét, ehhez pedig hitelekre is szüksége lesz. Úgy vélte, az államnak saját polgáraitól kell kölcsönt kérnie. Szükség lenne például nyugdíjcélú állampapírra - ezt korábban tervbe is vette a kormány, de még nem vezette be. Felvetette annak lehetőségét is, hogy rövid lejáratú, jól kamatozó, néhány hónapos állampapírokból is vásárolhasson a lakosság.

A számvevőszéki elnök elmondta: „Három intézkedéstípus kifejezetten hatékony lehet gazdasági krízishelyzet idején. (...) Az első a társadalom öngondoskodásának támogatása - ezt szolgálhatná az új típusú állampapírok bevezetése. A második az adóegyszerűsítés és a gazdaság további fehérítése. Utóbbi területen az elmúlt években hatalmasat lépett előre Magyarország, az online pénztárgépek, a közúti áruszállítás elektronikus ellenőrzése és az online számlarendszer révén jelentősen zsugorodott a hazai feketegazdaság. (...) A fehérítés sok száz milliárdos bevételt jelenthet az államnak, miközben növelheti az átláthatóságot és csökkentheti a korrupció lehetőségét. Harmadszor érdemes áttekinteni az állami kiadásokat, és a pazarló, felesleges költéseket el kell hagyni.

Beszélt Domokos László arról is, hogy ha az Európai Unió pénzt ad, érdemes elfogadni, s lesz is helye az összegeknek. Azt ugyanakkor hozzá kell tenni - szögezte le -, hogy

a válság elleni küzdelemhez az EU-tól eddig egyetlen eurócent sem érkezett,

az első ilyen tételek leghamarabb január környékén futhatnak be, s leginkább a beruházások, a fejlesztések, vagyis a különféle építkezések költségeinek kifizetésére szolgálhatnak.

Magyarország „jó helyzetből rugaszkodhat neki a következő időszaknak, ugyanakkor csak rajtunk múlik, hogy nyertesek vagy vesztesek leszünk” – hangoztatta az ÁSZ elnöke.

A címlapfotó illusztráció.