×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Egyes cégek a járvány ellenére is tudták növelni bevételeiket

 

Azok a vállalkozások váltak nyertessé, akik valamilyen megoldást tudtak kínálni a megváltozott új életünkre – hangzott el az M1 Summa című műsorában.

„Nemcsak vesztesei, hanem komoly nyertesei is vannak a koronavírus-válságnak” – világított rá néhány amerikai példán keresztül a Washington Post augusztusban. Az Albertsons, az Egyesült Államok második legnagyobb szupermarketlánca például 26 százalékkal növelte a forgalmát az előző év azonos időszakához képest.

Még nagyobb, 35 százalékos II. negyedévi növekedésről számolt be a ház körüli munkaeszközök árusítására szakosodott Tractor Supply Company. A cég az elmúlt időszakban 5 ezer új dolgozót vett fel azért, hogy képes legyen kielégíteni a vásárlói igényeket, miközben a tőzsdei értéke ezen időszak alatt 100 százalékkal emelkedett.

Oláh Dániel, a Makronóm rovatvezetője úgy látja, „a barkácsáruházak, kerti gépkölcsönzők mellett például az IT- megoldásokat kínáló, illetve az egészségügyi szolgáltatásra szakosodott vállalkozások is várakozáson felüli eredménnyel zárták a 2020-as év első felét".

„Azok a vállalkozások váltak nyertessé, akik valamilyen megoldást tudtak kínálni a megváltozott új életünkre.

Gondolhatunk itt a távmunkára, az otthoni szórakozásra is a munka mellett.

 

Ez által egyébként jelentősen nőtt a különböző filmeket és sorozatokat kínáló szolgáltatóknak a feliratkozói száma. De természetesen az egészségügyi vállalatok is nagyon nagy növekedést tudtak megmutatni, hiszen ezek olyan kritikus területeken nyújtottak termékeket és szolgáltatásokat, amelyek nélkülözhetetlenek voltak ahhoz, hogy kezeljük az egészségügyi válságot" – mondta Oláh Dániel.

A vesztesek listája szintén hosszú. A Washington Post rámutat, hogy a légiközlekedés mellett például hatalmas veszteségeket szenvedett a szórakoztatóipar. A hollywoodi Universal Studio látogatóparkjának a forgalma idén alig 87 millió dollárt tett ki. Ez önmagában 94 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest.

Oláh Dániel szerint „a válság arra is jó lehetőség, hogy a gazdaság szereplői újraértékeljék a helyzetüket”. Például azt, hogy milyen veszélyeket jelent, ha egy cég a termelést kiszervezi egy távoli országba, mondjuk Kínába.

„Az elmúlt évtizedekben a vállalatok a profitot és a kockázatot vetették össze, és ebből mindig a profit került ki győztesen, ami azt jelenti, hogy a kockázatokkal nem igazán foglalkoztak. És ez a sokk ráébresztette a vállalatokat és az országokat is arra, hogy létezhetnek olyan kockázatok, amelyeket a számításaikba korábban nem kalkuláltak bele” – fogalmazott a rovatvezető.

Halkó Petra, elemző szerint

egyértelműen érzékelhető, hogy a koronavírus-válság a globalizáció szemléletét megtépázta.

 

„Logikus lépés az egyes nemzetállamok részéről, hogy megpróbálják a határaikon belülre fókuszálni azokat a felszabadult energiákat, amelyek most meg tudják téríteni és szinten tudják tartani vagy vissza tudják lendíteni a gazdaságukat egy olyan szintre, hogy talpra tudják állítani, és a későbbiekben ugye visszatérni azokhoz a nemzetközi, globalizációs, illetve gazdasági folyamatokhoz, amelyek ugye a nemzetközi kereskedelemnek az alapvető részét képezik” – árulta el a Századvég elemzője.

Tóth Norbert, elemző is úgy véli, „a jövőben a helyi szereplők erősítése segíthet hathatósabban kivédeni a COVID-19-hez hasonló nemzetközi gazdasági kockázatokat”.

„Úgy gondolom, hogy a pandémiának, aminek nem vagyunk a végén – messze nem vagyunk a végén –, és ezt pontosan tudjuk, hogyha a koronavírust valamikor kezelni is fogja az emberiség, újabb és újabb járványok jöhetnek akár vírusok, akár baktériumok, amelyek komoly fertőzéseket okozhatnak a világban. Úgyhogy kénytelenek lesznek az országok hosszútávra felkészülni ezekre a lehetséges következményekre, és én azt hiszem, hogy bár megmaradnak majd a globális szereplők nyilván, át is alakulhatnak, némelyek csődbe mennek, szétválnak, és így tovább,

de valószínűleg a helyi szereplők és a regionális szereplők fognak felértékelődni, és ezek lesznek a nyertesei a pandémiának, szemben a globális gazdasági szereplőkkel

 

vélekedett a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

Az IMF júniusi becslése szerint egyébként a világgazdasági növekedés a 2019-es 2,9 százalékból az idén 4,9 százalékból GDP-csökkenésbe fordul. Bíztató lehet ugyanakkor, hogy jövőre ismét növekedésbe vált a mutató, melynek mértéke akár 5,4 százalék is lehet. Biztató lehet ugyanakkor, hogy jövőre ismét növekedésbe vált a mutató, melynek mértéke akár 5,4 százalék is lehet.

A címlapfotó illusztráció.