×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Az EU-átlagánál ellenállóbb a magyar gazdaság

 

A koronavírus-járvány az egész kontinensre hatással volt és a magyar gazdaságra is kedvezőtlenül hatott. A korábbi gazdasági növekedésből fakadó plusz előnyt a válsághelyzetben is képes volt kihasználni Magyarország, ahol az uniós átlagnál kisebb mértékben zsugorodott a gazdaság a második negyedévben – hangzott el az M1 Summa adásában. 

A koronavírus okozta sokk alól Magyarország sem tudta kivonni magát április és június között.  Az ország bruttó hazai terméke éves összevetésben a második negyedévben naptárhatástól megtisztítva 13,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A KSH adatai szerint a rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatások és az ipar egyaránt nagymértékben hozzájárultak a gazdasági teljesítmény alakulásához.

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint

ebben az időszakban egyedül a gyógyszer- és az egészségipar hozott növekedő mutatókat.

„A KSH szűkszavúan azt mondta, hogy a legtöbb nemzetgazdasági ágazat zsugorodott a második negyedévben. A legtöbb szócskán van a hangsúly. Ezek szerint volt olyan ágazat, volt olyan terület a magyar gazdaságban, amelyik segítette a gazdaság növekedését, segített tompítani ezt a fajta recessziót” – mondta.


Regős Gábor szerint a negyedéves adatokat uniós összevetésben érdemes nézni.

A Századvég kutatója úgy látja a tagállamok 14 százalékot meghaladó zsugorodása a magyar adatnál rosszabb, de Magyarországot is súlyosan érintette a válsághelyzet, mely az ipar és a szolgáltatások mellett az építőiparba is begyűrűzött – fogalmazott.

A részletes adatok még csak a második becsléskor érkeznek meg – hangzott el az adásban.

A magyar gazdaság visszaeséséhez  a járműgyártás és a turizmus is hozzájárult, de akár az ország nyitottsága is egy tényező lehetett – fogalmazott.

Az európai uniós átlagot korábban bőven 2 százalékkal meghaladó magyar GDP felpattanására számít az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatatója.

Sebestyén Géza úgy véli, ha a vírushelyzet nem romlik jelentősen, a közgazdaságtanban ismert

úgynevezett V-alakú görbe jellemzi majd hazánkban a bruttó hazai termék alakulását a harmadik negyedévben.

„A szomszédos országokban hetekkel ezelőtt mindenhol elkezdődött a második hullámnak a felfutási szakasza. Magyarország ilyen szempontból sokkal később kezdte el ezt  a  felfutást” – fűzte hozzá

Az elemző szerint ez annak köszönhető,  hogy nagyon hatékonyan védekeztünk,  jó intézkedések születtek kormányzati szinten, és az állampolgárok betartották az intézkedéseket.

Virovácz Péter szerint áprilisban a járványügyi helyzet miatt a legszigorúbb intézkedéseket kellett meghoznia a kormánynak, amely a gazdaság teljesítményére is hatással volt– teszi hozzá az elemző.

„Amit megnyertünk az emberéleten - nagyon csúnyán és sarkítva fogalmazva -, azt elveszítettük a gazdaság teljesítményén. Viszont ebből fakadóan talán ennek a válságnak a hosszú távú hatásai kisebbek lesznek, nem lesznek olyan erőteljesek, mint akár Olaszországban, mint akár Spanyolországban, vagy mondjuk Franciaországban. Ott gyakorlatilag nagyon erőteljesen visszaesett a gazdaság, és emellett nagyon komoly emberáldozatokat is követelt ez a vírus” – mondta az ING Bank elemzője.

A koronavírus elleni küzdelem szempontjából leginkább meghatározó második negyedév gazdasági adatai még nem teljesek. Hét tagállam - Észtország, Írország, Görögország, Horvátország, Luxemburg, Málta és Szlovénia - adatai nem szerepelnek a közgazdasági rangsorban, náluk csak később jelenik majd meg az első becslés.

Mélyrepülésben az európai gazdaság

A koronavírus rendkívül komoly károkat okozott több európai ország gazdaságában is.

Európa országai között a legnagyobb visszaesést a mediterrán országok, valamint az Egyesült Királyság szenvedték el a vizsgált hónapokban.

Átlagosan 14,4 százalékkal zsugorodott az uniós országok bruttó hazai terméke éves viszonylatban. Spanyolországban 22, Franciaországban 19, Olaszországban több mint 17 százalékkal zuhant a GDP  április 1-je és június 30-a között.

Kiszelly Zoltán szerint főként azok az uniós országok sínylik meg a koronavírus miatt előidézett helyzetet, amelyek eleve eladósodva érkeztek ebbe a helyzetbe.

„Leginkább az eurozóna déli része, Belgiumtól Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország és Olaszország, amelyek rosszabbul készültek föl” – mondta.

A járvány miatt a tagállami gazdaságélénkítő gazdasági intézkedéseknek több mint a fele, 55 százaléka a németekre esik,  és messze lemaradva követik őket a franciák és olasz, 17 illetve 10 százalékkal.

 

Regős Gábor az unión belül növekedés mutatók közötti szórást emelte ki.

„Van olyan tagország - Litvánia -, ahol alig néhány százalék a visszaesés, míg például a spanyoloknál több mint ötödével esett vissza a gazdaság éves összehasonlításban” – mondta.

Virovácz Péter szerint nincs könnyű dolguk most a statisztikusoknak, hiszen egy-egy tagország esetében is különbözik az, hogy mikor és milyen szintű védekezést hirdettek meg a vírus ellen.

Úgy vélte hogy azok az országok, ahol nagymértékű volt a gazdaság visszaesése, mint Magyarország lehetnek élen a második félévben és egy sokkal dinamikusabb gazdasági növekedésre lehet majd számítani.

Sebestyén Géza elmondta, hogy Kínában, Japánban és az Egyesült Államokban egyaránt jelentős esést hozott a 2020-as év tavasza.

„Nemzetközi összevetésben a magyar gazdaság jól szerepel. Kontextusában nézve a magyar mutatók Európán belül nem számítanak rossznak” – fogalmazott.

„Mindig az a fontos, hogy a mi növekedési mutatóink jobbak legyenek, mint a nyugati növekedési számok  és ez ebben a negyedévben is sikerült” – mondta.

Kiszelly Zoltán szerint a korábbi gazdasági növekedésből fakadó plusz előnyt a válsághelyzetben is képes volt felhasználni az ország.

„Magyarország az Unió élbolyába tartozott a gazdasági növekedés tekintetében, amikor a vírus elérte Európát. És azt lehet látni, hogy a gazdaság fő folyamatai abba az irányba mutatnak, hogy nem betonra, hanem puhára esünk” – mondta a politológus.

A gazdaság élénkítési csomag eredményeképp a német gazdaság, főként a járműgyártás, a gépgyártás azért nem olyan nehezen éli át ezt a válságot, bár az a berlini kormány idén recesszióval számol.