Az elhunytak számától a gazdasági visszaesésen keresztül a munkanélküliségig a magyar járványkezelés a leghatékonyabb az Európai Unióban a Magyar Nemzeti Bank szakértői által kidolgozott járványkezelési versenyképességi mutató alapján.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Az index több olyan részmutatót is tartalmaz, amelynek értéke összefüggésben van a járvánnyal, így a rangsor nemcsak egyszerűen a koronavírus elleni védekezés hatékonyságát tükrözi, hanem azt is, hogy sikerült-e kivédeni a másodlagos hatásokat, így például a gazdaságra vagy a szociális biztonságra gyakorolt negatív következményeket.
Baksay Gergely, az MNB-elemzés egyik készítője a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kifejtette: elsősorban egészségügyi és gazdasági adatokból állították össze a mutatót. Figyelembe vették a betegek és az elhunytak számát, a munkanélküliség és a foglalkoztatottság alakulását, a GDP növekedését, a külső egyensúlyt, és végül a hitelmoratórium időtartamát, amely Magyarországon kilenc hónap.
Magyarország a legtöbb mutatóban jól teljesít, ennek a következménye, hogy élen végzett a teljes listát nézve
– fogalmazott Basay Gergely.
Különösen kedvezőnek nevezte az elhunytak alacsony számát, illetve azt, hogy a piaci várakozások szerint a GDP változása és az államháztartás hiánya is a kedvezőbbek között lesz az Európai Unióban. Hozzátette, Magyarország jól egyensúlyozott a különböző gazdasági megoldások között.
Közölte, a második negyedév, azon belül is április és május volt a mélypont,
már májusban is javultak egyes mutatók, és júniusban ez tovább folytatódott.
Elmondta, a kormányzati intézkedések sok munkahelyet védtek meg, a hitelmoratórium pedig mintegy 2000 milliárd forintot hagyott a gazdaságban. A Növekedési Hitelprogram Hajrá igénylése már a 100 milliárdot is meghaladta, a bankok 1000 milliárdos igénylésre számítanak idén.