×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Az állattenyésztésben a géntartalékok képzése nemzetbiztonsági érdek

 

Új haszonállat – embriológiai laboratóriumot és kísérleti takarmánykeverő üzemet adtak át a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) herceghalmi kutatóintézetében.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

A herceghalmi kutatóintézet a magyar állattenyésztés egyik fellegvára volt a múltban, és az a célunk, hogy jelenleg is az legyen, és a jövőt még inkább ezekre az alapokra tudjuk építeni. Erre a koncepcióra épülnek azok a fejlesztések, azok a beruházások, amelyek a gyakorlati agrártenyésztést, az állattenyésztés kutatását támogatják és segítik – mondta Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója az M1 Magyar gazda című műsorában.

Az embriológiai laboratóriumban szarvasmarha, ló, sertés és kiskérődző embriókat állítanak elő és ültetnek anyaállatokba.

Ez által egy új eszközt kap a precíziós állatnemesítés

Ez egy alkalmazott kutatói laboratórium, ami alapvetően a mezőgazdaságnak nyújt és kínál technológiát. A precíziós állatnemesítéssel a kiváló tenyészértékű állatok genetikai anyaga ennek segítségével továbbörökíthető – mondta Bodó Szilárd laboratóriumvezető.

A precíziós állatnemesítésben a szakemberek már nem az egyed külső tulajdonságai, hanem

genom markerei alapján döntik el, hogy az állatot érdemes-e tenyésztésbe vonni.

Így sokkal jobb eredményeket lehet elérni.

Hozzátette, génszintű szelekciót végeznek. A molekuláris biológiai lehetőségek, a genom markerek használata, a különböző DNS-mikrochipek intenzív használatával pontos képet kaphatnak az adott állat potenciális lehetőségeiről. Nyilván a környezet fogja meghatározni, hogy ebből mennyit aknáz ki a tenyésztő.

A kutatók szoros együttműködésre törekednek a tenyésztőszervezetekkel. Fontos, hogy a laboratóriumban folyó munka gyakorlati hasznot hajtson, és a hazai állattenyésztés gazdasági érdekeit szolgálja. Az embrió előállítási regisztráció megköveteli ezt az együttműködést.


Úgyhogy nekünk szükséges megkeresnünk a gazdákat, a tenyésztőszervezeteket, egyeztetnünk kell, hogy mi az a tenyésztési cél, ami szerint dolgoznunk kell – tette hozzá.

Az embriológiai laboratóriumnak a génmegőrzésben is fontos szerepe van.

Az őshonos állatfajtáknak jóval kisebb az egyedszáma, mint a gazdaságilag hasznosított fajtáké.

Így, ha valamilyen fertőző betegség miatt el kell pusztítani egy állományt, a fajta ki is halhat, a laborban őrzött örökítőanyagból azonban újra szaporítható.

Az eljárást ex situ, in vitro génmegőrzési eljárásnak hívják

Ez a laboratórium lehetőséget kínál arra, hogy az állatoktól megőrizzük a genetikai anyagot gaméta formában, spermium- és petesejtbank formában, illetve embrióformában is mélyhűthetjük ezeket az embriókat. Amikor szükséges, akkor elővesszük a mélyhűtőből, és utódokat tudunk létrehozni belőlük. Ezt az eljárást ex situ, in vitro génmegőrzési eljárásnak hívják – részletezte.

Az új létesítmények fontos szerepet játszanak majd az intézmények közötti együttműködésekben is. A labor munkatársai már felvették a kapcsolatot a Szent István Egyetem és a NAIK szakembereivel.

A kormány 2018-ban törvénybe foglalta a sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedések támogatását. A több mint százmillió forintba kerülő két herceghalmi beruházás az Agrárminisztérium anyagi segítségével valósult meg.

A címlapfotó illusztráció.