×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Az ország függetlenségének záloga, hogy a bankok többsége hazai tulajdonban legyen

 

A kereskedelmit leszámítva minden hazai stratégiai ágazatban többségben van a magyar tulajdon. Ez a kormány 2010 óta zajló következetes protekcionista politikájának köszönhető. Az itthoni pénzintézetek a 90-es évek privatizációjakor kerültek többségében külföldi tulajdonba. Gyökeres fordulat ezen a téren 2010 után történt. A változásnak köszönhetően Magyarországon napjaikban a bankok közel hatvan százaléka hazai tulajdonban van.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Egy erős ország, ha nem akkora, mint Németország vagy az Egyesült Államok, hanem inkább Magyarországra hajaz, csak akkor lehet erős, ha a sorsát befolyásoló, stratégiai ágazatokban erőteljes többségi nemzeti tulajdonban van” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök még 2017-ben, Tusnádfürdőn. A magyar miniszterelnök négy stratégiai ágazatot nevezett meg, amelyben kulcsfontosságú a hazai tulajdon többsége, ez a kereskedelmi, az energia-, a bank- és a médiaszektort.

Több hazai stratégiai ágazatban többségben van a magyar tulajdon

A kereskedelmit leszámítva, amelyben Európában többnyire német túlsúly uralkodik, minden hazai stratégiai ágazatban többségben van a magyar tulajdon. Ez a kormány 2010 óta zajló következetes protekcionista politikájának köszönhető. Az itthoni pénzintézetek a 90-es évek privatizációjakor kerültek többségében külföldi tulajdonba.

Gyökeres fordulat ezen a téren ugyancsak 2010 után történt – mondta Oláh Dániel közgazdász az M1 Summa című műsorában. Hozzátette,

Magyarországon a bankok közel hatvan százaléka van hazai tulajdonban.

Ez az elmúlt évek törekvésének az eredménye, annak, hogy például a Budapest Bank és több más bank is hazai kézbe került.

A gazdasági függetlenség záloga a haza tulajdon

Ezen a téren hazánk kiemelkedik a régióból. Csak Ausztriában hasonló a tulajdonszerkezet, Magyarországhoz hasonlóan ott is többségben vannak a nemzeti tulajdonú bankok. A visegrádi országok között például

Csehország és Szlovákia bankszektorát 85 százalékban a külföldiek uralják. Keleti szomszédunk, Románia bankágazatában pedig 75 százalék a külföldiek aránya. Lengyelországban jelentős, 44 százalékos a hazai arány,

de ezek szinte kizárólag állami főtulajdonú bankokat jelentenek. Érdemes kiemelni az osztrák Erste Bankot, ami az egyik legfontosabb szereplő Csehországban, Szlovákiában és Romániában is.

Kiszelly Zoltán politológus hangsúlyozza, gazdasági függetlenségünk és szabadságunk egyik záloga az, hogy többségben van a hazai bankszektorban a magyar tulajdon. Elmondta, a bankrendszer az egyik legfontosabb gazdasági alrendszer, amelynek legfontosabb feladata a lakossági betétek gyűjtése, és ezek becsatornázása a befektetések, a beruházások irányába. Hozzátette, ha

a magyar emberek finanszírozzák a hazai államháztartást és a hazai befektetéseket, akkor ennek a hozadékából, a kamatokból, a részvények osztalékából a hazai emberek, a hazai középosztály erősödik,

és így csökkenthető az a lemaradás, amit a negyven évnyi kommunizmus és a zűrös, átmenet húsz évben a magyar emberek, a magyar cégek elszenvedtek.

Regős Gábor, a Századvég vezető elemzője azt emeli ki,

ha egy országban többségben van a külföldi tulajdon, akkor a pénzügyi szektor döntései nem a nemzetgazdaságon belül, hanem külföldi bankközpontokban születnek meg.

Elmondta, ha hazai tulajdonban van a bankszektor, az valóban előnyt jelent, hiszen a vezetőség jobban figyelembe tudja venni a hazai szempontokat, illetve a multinacionális vállalatokkal ellentétben a stratégiai döntések itthon születnek.

Válság idején még fontosabb a hazai érdek szem előtt tartása 

Szakértők hangsúlyozzák, egy válság idején még fontosabb, hogy a hazai érdekeket szem előtt tartó döntések szülessenek a stratégiai ágazatokban. A 2008-as válság idején például a magyarok is tapasztalhatták, a többségében külföldi tulajdonú bankszektor az anyaország érdekeit képviselte elsősorban.


Oláh Dániel kiemelte, a nemzetközi szakirodalom is amellett érvel, hogy egy külföldi bank, egy külföldi pénzügyi szereplő döntően a külföldi vállalatoknak hitelez. Hozzátette, Magyarországon ezt lehetett is tapasztalni, hiszen amikor bejöttek az országba a külföldi bankok és megszerezték a régió bankpiacait, akkor kezdetben döntően a saját vállalataiknak hiteleztek. Ennek következtében pedig elapadt a hitelezés a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások számára.

A kormánynak fontos célja a kifektetés is 

A hazai tulajdonrész növelése mellett

fontos stratégiai célja a kormánynak az úgynevezett kifektetés, vagyis a hazai tőke külföldre történő befektetése.

A bankszektorban ezen a téren az OTP Bank a zászlóshajó, amely több külföldi országban is jelen van.

Regős Gábor hangsúlyozta,az OTP Bank külföldön több mint tíz régiós országban jelen van, valamilyen tulajdonrészt szerzett ottani bankokban. Hozzátette, többségében sikerült olyan bankokban részesedést szereznie, amelyek az adott ország piacán a negyedik-ötödik helyen állnak.

Elmondta, ha az OTP leánybankok külföldön profitot tudnak termelni, az mindenképpen előnyt jelent, hiszen

a profitot azok is azért termelik, mint a Magyarországon lévő külföldi cégek, hogy azt előbb-utóbb hazautalják.

Tehát, ez előbb-utóbb megjelenik a magyar gazdaságban, végső soron pedig az OTP Bank részvényeseinél – fűzte hozzá.

Az úgynevezett kifektetési stratégiáról először Orbán Viktor 2019-es, gazdasági évadnyitó beszédében hallhattunk. Akkor a miniszterelnök úgy fogalmazott: „a hosszútávú cél az, hogy a magyar vállalatoknak is legalább annyi pénzt kell megkeresniük külföldön, mint amennyit a külföldiek megkeresnek Magyarországon”.

A címlapfotó illusztráció.