A bérmegállapodások ellensúlyozzák a növekvő munkaerő-kínálat hatását a keresetekre

 

A minimálbér és a garantált bérminimum kötelező emelése, valamint a megkötött bérmegállapodások ellensúlyozzák a megnövekedett munkaerő-kínálat hatását a bérek alakulására, az átlagosnál kevesebbet keresők nagyarányú elbocsátása felfelé torzítja a kereseti statisztikát, amiben a részmunkaidőben dolgozók keresetkiesése sem jelenik meg – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a márciusi adatokat.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a világgazdasági dekonjunktúra némileg már az év első két hónapjában is éreztette hatását a bérdinamikán, de nagy valószínűséggel a makrogazdaságnak ez a szegmense lesz az, amely a legkevésbé látványosan fogja megérezni a leállások hatásait. A munkaerő-kínálat várható megugrása a bérnövekedés eddigi erős dinamikáját lassítani fogja, de a fordulatnak minimális az esélye, mert egyrészről a bérek lefelé meglehetősen rugalmatlanok, másrészt jogszabályi kötelezettség, illetve az idei évre már elfogadott jelentős béremelési megállapodások érvényesülni fognak.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rámutatott, az elbocsátások ellenére a bérdinamika a jelenlegi nyolc–kilenc százalékos szint környékén ragadhat, ám ez nem mutatja a teljes képet. Azok ugyanis, akik a válság miatt nem teljes munkaidőben dolgoznak, nem jelennek meg a statisztikában pedig a bértámogatás ellenére is kevesebb fizetést vihetnek haza, vagyis a valós bérkiáramlás a bérstatisztikánál rosszabb képet mutat.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint az átlagkereset korábbi években megszokottnál lassabb emelkedését a gazdasági lassulás következtében enyhülő munkaerőhiány okozhatta. Figyelmeztetett: a válság elsősorban azokat az ágazatokat, például a turizmust, érinti, ahol az átlagbér elmarad az országos szinttől, így az elbocsátások az összetételhatás nyomán emelhetik az átlagos kereset értékét.

A címlapfotó illusztráció.