×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Felkerült a parlament honlapjára a jövő évi költségvetés

 

Több mint 41 milliárd forintra növekszik jövőre az Országgyűlés Hivatalának költségvetése az idei 37,4 milliárd után – olvasható a 2021-as büdzsé javaslatában, amelyet kedden terjesztett a Ház elé Varga Mihály pénzügyminiszter.

Cikkünk frissül.

Felkerült a parlament honlapjára a 2021. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat kedd délelőtt.

A 2021. évi költségvetési törvényjavaslat az Országházban a tervezet benyújtásának napján (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A javaslat az államháztartás központi alrendszerének 2021. évi kiadási főösszegét 23 373, 644 milliárd forintban, bevételi főösszegét 21 882, 420 milliárd forintban, hiányát 1 491,223 milliárd forintban állapítja meg.

A bevételi és kiadási főösszegeken belül a hazai működési költségvetés 2021. évi kiadási főösszege 19 721,153 milliárd forint, bevételi főösszege 19 721,153 milliárd forint, egyenlege 0.

Az Országgyűlés Hivatalának költségvetése 41 milliárdra nő

Az Országgyűlés honlapján olvasható előterjesztés értelmében 2021-ben személyi juttatásokra 2,2 milliárd forinttal többet, 24,6 milliárdot költ a Ház,

egyéb kiadásokra pedig 11,2 milliárd forint áll rendelkezésre, csaknem 900 millió forinttal több, mint 2020-ban.

Az Országgyűlés hivatali szerveinek felhalmozási kiadásai között további 5,4 milliárd forintos forrás szerepel, ami 700 millió forintos emelkedést jelent az idei költségvetéshez képest.

A Köztársasági Elnökség fejezetben szereplő összeg jövőre 2,7 milliárd forintra nő, az idei 2,4 milliárdhoz képest. Ebből a Köztársasági Elnöki Hivatal büdzséje 1,7 milliárd forint, közel 250 millió forinttal több, mint idén.

A pártok és alapítványaik 5,78 milliárd forintból gazdálkodhatnak 2021-ben

A pártok és alapítványaik 5,78 milliárd forintból gazdálkodhatnak jövőre a parlamentnek kedden benyújtott 2021-es költségvetési törvényjavaslat alapján.

Az idei büdzsé is ekkora forrást biztosított, azonban

a koronavírus-járvány miatt az eredeti párttámogatási előirányzatok 50 százalékát átcsoportosították a járvány elleni védekezési alapba.

A 2021-es javaslat alapján jövőre a parlamenti pártok közül a Fidesz csaknem 968 millió forint költségvetési forrásból gazdálkodhat, a Jobbik 510 millió, az MSZP 305,5 millió, az LMP 218 millió, a DK 207 millió, a KDNP 180 millió, a Párbeszéd pedig 91 millió forintot kaphat.

Az országos listán mandátumot nem szerzett pártok esetében a Momentum Mozgalom 44,3 millió forintot, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt pedig 24,6 millió forintot kaphat a büdzséből.

A költségvetési előterjesztés a pártalapítványokról is rendelkezik: eszerint a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) mintegy 1,47 milliárd forint, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány (Jobbik) 702 millió, a Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP) 359 millió, az Ökopolisz Alapítvány (LMP) csaknem 213 millió, az Új Köztársaságért Alapítvány (DK) 194,5 millió, a Barankovics István Alapítvány (KDNP) 150 millió, a Megújuló Magyarországért Alapítvány (Párbeszéd) pedig 27,5 millió forint költségvetési támogatást kaphat. Az Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány (Momentum) 74,2 millió, a Savköpő Menyét Alapítvány (Magyar Kétfarkú Kutyapárt) pedig 41,3 millió forinthoz juthat.

Mintegy 857 milliárd forintból gazdálkodhatnak a helyi önkormányzatok

Jelentősen több költségvetési forrás jut a helyi önkormányzatoknak 2021-ben: az idei nagyjából 739 milliárd forintos forrás helyett mintegy 857 milliárd forintból gazdálkodhatnak majd.

A javaslat szerint a helyi önkormányzatok működésének általános támogatására 173 milliárd forint helyett több mint 264 milliárd forint jut.

A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatására – az idei csaknem 191 milliárd forint helyett – mintegy 213 milliárd forintot lehet majd fordítani.

A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatására az idei csaknem 163 milliárd forint helyett a jövő évre ezen a soron 174 milliárd forint szerepel.

A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatására is többet fordítanak: 82 milliárd forint helyett több mint 86 milliárd forint jut erre a célra.

A települési önkormányzatok kulturális feladatait jövőre mintegy 22 milliárddal támogatnák, az idei költségvetésben erre nagyjából 14 milliárd forint jutott.

A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásaira azonban kevesebbet szánnak: mintegy 36 milliárd helyett 31 milliárdot.

A javaslat az önkormányzatok 857 milliárdos jövő évi költségvetésén belül a működési költségvetést 840 milliárd forintban, míg a felhalmozási költségvetést 17,7 milliárd forintban határozza meg. Utóbbi mintegy 10 milliárd forinttal kevesebb a 2020-ra tervezettnél.

Több mint 160 milliárddal több jutna honvédelmi kiadásokra jövőre

A kormány által kedden benyújtott költségvetési javaslat szerint mintegy 162 milliárd forinttal emelik a honvédelmi kiadások keretét: jövőre mintegy 778 milliárd forint juthat e célra.

Ez az összeg a jövőre jelzett nominális GDP nagyjából 1,66 százalékának felel meg.

A kormány már 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően évente legalább a GDP 0,1 százalékával növelik. Azóta többször is azt hangoztatták: a honvédelmi kiadások 2024-re elérik a NATO által elvárt 2 százalékos GDP-arányt.

A jövő évi költségvetési javaslatban rögzítik, hogy a honvédelemre fordítható kiadásokat 2021-ben is GDP-arányosan határozzák meg, a korábbi évekhez képest jelentősen magasabb többlet biztosításával. Ez lehetőséget ad a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében elkezdett fejlesztések folytatására és a személyi állomány megbecsülésének javítására. A kiadások fedezetet biztosítanak Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelmére, valamint a szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő egyéb katonai kötelezettségek teljesítésére.

A javaslat szerint a honvédelmi illetményalap 2021 januárjától is 44 600 forint lesz.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat mintegy 32 milliárd forinthoz juthat

Az előterjesztés szerint a honvédelmi tárca jövőre több mint tízmilliárd forinttal járulna hozzá a NATO Biztonsági Beruházási Programjához. A NATO- és EU-felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint,

az EU védelmi célú közös finanszírozású alapjaihoz 616 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.

A Honvédelmi Sportszövetség támogatására jövőre több mint 1,2 milliárd forintot biztosítanának, a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium több mint 400 millió forintot kaphat, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat mintegy 32 milliárd forinthoz juthat.

Jövőre több mint 41 milliárd forintos bevétellel számolnak

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ működési költségeire mintegy 47 milliárd forintot szán a kormány a honvédelmi tárca keretéből. Ezek mellett az MH Egészségügyi Központjánál több mint 31 milliárdos bevétellel is számolnak jövőre.

A hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítvány működéséhez 17 milliárd forinttal járul hozzá a HM.

A honvédelmi tárcánál jövőre több mint 41 milliárd forintos bevétellel számolnak. A jövő évi költségvetés is rögzíti, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelmi miniszter 2021-ben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés-fejlesztésre, az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére, valamint a honvédelmi szervezeteknél keletkezett hulladékok kezelésének, ártalmatlanításának kiadásainak fedezetére használhatja fel.

Varga Mihály pénzügyminiszter átnyújtja a 2021. évi költségvetési törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének az Országházban (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Varga Mihály: 4,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány 2021-ben

A 2021-es költségvetési törvényjavaslatban a kormány azzal számol, hogy a gazdasági növekedés 4,8 százalék lesz, az infláció 3 százalék körül alakulhat- közölte Varga Mihály pénzügyminiszter kedden a parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét.

A miniszter hangsúlyozta, hogy jövőre folytatódik a családok támogatása, a gazdaság újraindítása, a biztonság megőrzése.

Minden területre többet fordítanak jövőre

Minden területre többet fordítanak jövőre – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter kedden, mielőtt átadta a 2021-es költségvetés tervezetét Kövér László házelnöknek.

A miniszter ismertette: oktatásra 2229 milliárd forintot, az előző évinél 80 milliárd forinttal többet szánnak, egészségügyre 2145 milliárd forintot, ami 186 milliárd forintos növekedés az ideihez képest.

Nyugellátásokra a 2020-as összegnél 325 milliárd forinttal többet, 3090 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés.

Varga Mihály ismertetése szerint a 13. havi nyugdíj folyósítására 77 milliárd forintot, a nyugdíjprémium kifizetésére 53 milliárd forintot fordítanak majd.

A 2021-es költségvetés a gazdaságvédelem költségvetése

A 2021-es költségvetés a gazdaságvédelem költségvetése a járványügyi készültség fenntartásával – közölte Varga Mihály.

A büdzsé kiemelt feladatként kezeli az emberek védelmét és választ ad a járványhelyzet miatt kialakult gazdasági kihívásokra – tette hozzá.

Megjegyezte, Magyarország fejlődésének fontos előfeltétele a biztonság, ezért jövőre a honvédelemre fordítható források összege 30 százalékkal 778 milliárd forintra nő, és szinte minden területre több forrás jut majd.

Hangsúlyozta, a hajót a rakomány és nem az utasok kidobásával kell megmenteni, így a kormány nem megszorításokkal, hanem segítségnyújtással reagált a válságra.  Továbbra is cél a teljes foglalkoztatottság, az adócsökkentés folytatása és a családok kiemelt támogatása - mondta.

Közel háromezer milliárd forintos egészségbiztosítási és járványvédelmi alap

A 2021-es költségvetésben közel 3000 milliárd forintos forrással egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapot hoznak létre – mondta Varga Mihály.

A miniszter közölte azt is, hogy a jövőre a gyermeket nevelő családok támogatására 2295 milliárd forintot fordítanak, és jelezte, hogy

2010 óta ezeket a kiadásokat a 2,5-szeresére növelték, GDP-hez viszonyított arányuk a legmagasabb az EU-ban.

Varga Mihály kitért arra is, hogy a honvédelemre fordítandó összeg egy év alatt 30 százalékkal nő, 2021-ben 778 milliárd forint lesz, a rendvédelem költségvetése megközelíti a 953 milliárd forintot, 2010-hez képest duplájára nő.

Kérdésre azt is elmondta 2021-re 356 forintos euróárfolyammal számoltak.

Július 3-án vagy 6-án lehet a zárószavazás

Július 3-án vagy 6-án lehet a zárószavazás a költségvetésről – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke kedden, miután Varga Mihály pénzügyminisztertől átvette a büdzsé tervezetét a parlamentben.

Kövér László hangsúlyozta, ez a hatodik költségvetési tervezet, amelyet év közben tárgyal a parlament, ezzel is erősítve a kiszámíthatóság feltételeit, egyben megköszönte a törvénytervezetet összeállító munkát a minisztérium munkatársainak.

Megjegyezte, hogy

a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásában semmilyen rendkívüli változásra nem kell számítani, azt 30 órás időkeretben tárgyalják a frakciók az általános vita során.

Az összegző javaslatok vitája június 29-én lesz, és várhatóan a tavaszi ülésszak utolsó napján fogadják el a törvényt.

Jövőre az egészségügyi, a jóléti és a rendvédelmi funkciók súlya nő büdzsé kiadásaiban

Jövőre az államháztartásban az egészségügyi, a jóléti és a védelmi, rendvédelmi kiadások súlya nő, a sport és szabadidős tevékenységeké, valamint az államadóssággal kapcsolatos kiadásoké csökken a parlament honlapjára kedden felkerült 2021. évi költségvetési törvényjavaslat szerint.

Az államháztartás konszolidált funkcionális pénzforgalmi szemléletű kiadásaiból, amelyek összértéke pénzforgalmi szemléletben 21 951 milliárd forint, jövőre 19,2 százalék jut az állam működtetésére.

Ezen belül az általános közösségi szolgáltatások terén nincs különösebb változás, a védelmi kiadások és a rendvédelmi kiadások aránya 3,2, illetve 4,3 százalékra emelkedik, 704 milliárd, illetve 953 milliárd forint lesz.

A legnagyobb tétel, 12 619 milliárd forint a jóléti funkciókra jutó kiadás, aránya 56,4 százalékról 57,3 százalékra nő. Az oktatásé (2 228 milliárd) változatlanul 10,2 százalék, az egészségügyé (2 115 milliárd) 9,3-ról 9,6 százalékra, a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásoké (6 538 milliárd) 28,3-ról 29,8 százalékra emelkedik.

Nő a nyugellátások, a munkanélküli ellátások, a családi pótlékok és gyerekeknek jutó juttatások súlya a büdzsében.

A lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások támogatására jutó 679 milliárd forint azt jelenti, hogy erre a területre az állami kiadások 3,4 százaléka helyett 3,1 százalékát használják fel.

A szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított pénzek (1056 milliárd) részesedése viszont 5,2-ről 4,8 százalékra csökken, a sportra (309 milliárd) és az egyéb szolgáltatásokra jutó pénzek (107 milliárd) mérséklődése miatt.

A gazdasági funkciókra tervezett 3840 milliárd forint azt jelenti, hogy az erre fordított kiadások aránya 17,5 százalék marad. Ezen belül a legnagyobb tétel (1928 milliárd) a közlekedési és távközlési szolgáltatás, amelynek súlya 9,2-ről 8,8 százalékra csökken. Környezetvédelemre továbbra is a kiadások 1,3 százaléka, 284 milliárd forint jut.

Az államadósság kezelésére fordított pénz (1068 milliárd) abszolút értékben is csökken, aránya az idei 5,2 százalékról 4,9 százalékára olvad.

A címlapfotó illusztráció.