×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Előnyt is lehet kovácsolni a járvány okozta válságból

 

A magyarországi válságkezelési megoldások a munkahelyek megőrzésére, megtartására, illetve új munkahelyek létrehozására irányulnak elsősorban. Fontos, hogy megerősödve próbáljunk kijönni ebből a válságból. Ehhez jó alapot adhat a fenőttképzés, ahol szintén előtérbe került a digitalizáció, és minden bizonnyal hosszú távon meg is marad.

A felnőttoktatást korábban nem jellemezte a digitális világ, de a pandémia következtében a közoktatáshoz és felsőoktatáshoz hasonlóan, ahol csak lehetett, áttértek az online képzésre – mondta a Felnőttképzők Szövetségének elnöke, Zsuffa Ákos a Kossuth Rádió A Nap kérdése című műsorában.

Zsuffa Ákos szerint a személyes jelenlétet igénylő képzés visszatér majd, de ezzel együtt a digitális jelenlét a felnőttképzésben megmarad. „A képzés szervezése, a képzési igények előrejelzése kapcsán nagyon sok digitális eszközre, tudásra és a megoldásra lesz szükség”  – mondta.

Változások más téren is várhatók a felnőttoktatásban, Zsuffa Ákos szerint fontos, hogy „megtanuljunk ismét tanulni”, hiszen sok olyan új horizontális készséget – például hogyan lehet projektben gondolkodni, másokkal együttműködni – meg kell megtanulni akár az idősebb korosztálynak is, amelyek segítenek a munkaerőpiacon, és annak idején nem tanították az iskolákban.

A személyiség fejlesztése az egyik legfontosabb terület”

– fogalmazott a szövetség elnöke.

Sokszor nem tudja megmondani valaki magáról, hogy pontosan mit is szeretne, mivel szeretne foglalkozni. Mindenkinek vannak erősségei, vannak értékei, a motivációt kell megtalálni, illetve azt, hogy a személyiségéből fakadóan milyen tevékenységet tud ellátni, amely alapján szakmát, munkát talál, ami megfelelő – hangsúlyozta.

Átalakulnak az irodák, előtérbe kerülnek a közösségi funkciók

Nemcsak a munkaerőpiac, de a munkakörnyezet is jelentősen átalakulhat, az irodák világa szinte biztosan. Azt, hogy több vagy kevesebb irodára lesz szükség, most még nehéz megmondani, de hogy a funkciójuk változni fog az eddig megszokotthoz képest, az valószínű – mondta Fodor Dániel, az Év irodája verseny főszervezője.

„Mindegyik cégnek saját magának kell megvizsgálnia, hogy a munkamódszeréhez milyen iroda, milyen munkavégzés szükséges. Egy pénzügyi cégnek vagy egy könyvelőirodának másra van szüksége, mint egy IT-cégnek vagy reklámügynökségnek, ezért nehéz megmondani, hogy milyen irányba alakul az irodapiac két hónap múlva”  – mondta Fodor Dániel.

Véleménye szerint a fővárosban és vidéken egyaránt nagy számban épült irodaházak esetében arra lehet számítani, hogy

megváltozik az irodai tér funkciója, és például a közösségépítő funkciója erősödhet meg.

A home office-ban dolgozóknak a munkatársak, a csapat, a közösség hiányzik, várhatóan ezért a vállalati közösségi terek kialakítása egyre gyakoribb lesz Magyarországon is.

Hazai válságkezelés kontra uniós megoldások

A magyarországi válságkezelési megoldások a munkahelyek megőrzésére, megtartására, illetve új munkahelyek létrehozására irányulnak elsősorban – mondta Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató vezető közgazdásza, aki szerint fontos, hogy megerősödve próbáljunk kijönni ebből a válságból.

„Ez igaz az ország gazdaságára, gazdasági szerkezetére, és igaz az egyénekre, munkavállalókra is. Próbáljunk ebből a helyzetből valamiféle előnyt is felépíteni, ne csak a rossz oldalát nézzük. A továbbképzéseken keresztül lehet olyan irányba haladni, hogy jobb esélyeink legyenek a munkaerőpiacon, amikor beindul újból a gazdaság” – mondta.

Az unióban felmerült válságkezelési megoldások kapcsán elmondta, hogy bár a válság minden országot érint, de minden országot másképp. A déli országok gazdasági szempontból is a legnagyobb bajban vannak, részükről joggal merül fel a kérdés, hogy „ebben a helyzetben az Európai Uniónak valamiképpen segítenie kellene őket, hiszen ha ilyen helyzetben nem tud a segíteni,

akkor végső soron mi az értelme az Európai Uniónak?”

Ezért merült fel valamilyen válságmenedzselésre alkalmas pénzügyi alap felállítása, azt viszont látni kell, hogy az Európai Unió csak azokkal a forrásokkal rendelkezik, amelyeket a tagállamok befizetnek.

A nemzetállamok szuverenitását csorbítaná az örökjáradék-kötvény

Az alap létrehozásával kapcsolatban több alternatíva is felmerült, ezek közül az egyik a Soros György és a spanyol kormány által javasolt úgynevezett örökjáradék-kötvény. Ez egy viszonylag ritka értékpapír. A lényege, hogy a kötvény tőkerészét nem kell visszafizetni, a kamatát azonban igen, és ez soha nem jár le. Azaz egy örökre szóló elkötelezettséget is jelent” – fejtette ki a közgazdász.

A korábban felmerült javaslatokhoz képest a lényegi különbség véleménye szerint nem pénzügyi, hanem politikai, ideológiai megközelítés, amelynek a lényege, hogy újra előtérbe került az „európai egyesült államokat” és a szuverén nemzetállamok együttműködését szorgalmazók közötti harc.

„Ebben a viszonyrendszerben az örökjáradék-kötvényről kimondható, hogy egyértelműen leteszi a garast a még erősebb Európai Unió, a politikai egységesülés irányába”  – fogalmazott Szakáli István Loránd.


A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.

A címlapfotó illusztráció.