×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Külső támadás okozta a forint múlt heti gyengülését

 

A feltárt jelek azt mutatják, hogy külső támadás okozta a forint múlt heti gyengülését – jelentette ki az M1-en ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője. Hozzátette, a külső támadásra utal az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank korrekciós beavatkozásként kamatemelést hajtott végre, ami végül hozzájárult a magyar fizetőeszköz erősödéséhez. Emlékeztetett: Soros György 1992-ben a brit fonttal szemben hajtott végre spekulációs támadást – hangzott el az M1 Híradójában.

John Major brit miniszterelnök látszólag nyugodtan, de valószínűleg vágtató pulzussal ment be Londonban a Downing Street 10.-be, a kormányfői rezidenciára 1992. szeptember 17-én. Előző nap ugyanis az újkori brit történelem egyik legnagyobb, békeidőben elkövetett támadását hajtották végre az ország fizetőeszköze, a font ellen.

A brit kormány éppen az Európai Unió elődjének számító európai árfolyam-mechanizmusba, az ERM-be akarta beléptetni a fontot. Az országban azonban magas volt a munkanélküliség, alacsony a termelékenység, erős volt az infláció, és lassult a gazdaság. Az ERM-be pedig mesterségesen magas árfolyamon került be a font.

Ezt azonnal felismerték a pénzügyi spekulánsok, és elkezdték támadni a fontot. A legádázabb akciót Soros György és az általa vezetett hírhedt befektetési alapja, a Quantum Fund hajtotta végre. Akkora pénzeszközöket tudott megmozgatni a font gyengítésére, hogy a londoni kormány sorozatos kamatemelései sem tudták ellensúlyozni a támadást.

Egy erős érzetünk volt, hogy ez már a végjáték” – fogalmazott Soros György a BBC-nek öt évvel később egy interjúban, amelyet nemrég az Origo.hu idézett. Ebben Soros György azt mondta, „ahelyett, hogy visszaléptünk volna, ez egy meghívás volt, hogy kapcsoljunk rá, és adjunk el annyi fontot, amennyit csak tudunk”.

Végül a fontot kivették az ERM-ből, és leértékelték. A brit adófizetőknek körülbelül harmincmilliárd dollárjába került Soros György manővere, amelyen ő maga csaknem egymilliárd dollárt keresett.

A brit árfolyamrendszer teljes összeomlása a John Major által vezetett kormány bukásához és a Konzervatív Párt háttérbe szorulásához vezetett –  írta 2002-ben, az eset után tíz évvel a HVG. A lap akkor így fogalmazott: A tíz évvel ezelőtti történések hozzájárultak az eurószkeptiszicmus szigetországi terjedéséhez, a Soros Györgyhöz hasonlatos valutaspekulánsok elleni támadásokhoz és az európai monetáris unió tervének átalakításához. Vagyis az a lap, amelyik most filantrópnak, emberbarátnak, a demokrácia élharcosának nevezi Soros Györgyöt, két évtizede még valutaspekulánsnak titulálta őt.

A HVG lehet, hogy változott az utóbbi időben, de Soros György nem. A brit után számos ázsiai valutát, majd az OTP-t is megpróbálta bedönteni, nemrég pedig ismét Magyarország és a forint ellen fordult.

Meggyőződésem, hogy azok a jelek, amelyek a kormányzat részéről is feltárásra kerültek, egyértelműen arra mutatnak, hogy támadás érte a forintot” – mondta ifj. Lomniczi Zoltán az M1-en. A legtöbb pénzügyi szakértő egyetértett abban, hogy a gazdaság állapotát, vagyis az erős alapokat, az erős növekedést, az alacsony hiányt egyáltalán nem tükrözte a forint árfolyama, vagyis spekuláció van a háttérben.

Egyre többen vélik úgy, hogy Soros György most, a világjárvány elleni küzdelem, a gazdaság megmentéséért zajló harc kellős közepén ismét a már többször is bevált módszerhez folyamodik, nagy tételben fogad a forint gyengülésére. Akkora összegeket áldoz erre, hogy az már önmagában lefelé húzza az árfolyamot.

Szakértők szerint Soros György most nem pénzt akar keresni. Egyértelműen a politikai bosszú mozgatja a szándékait. Nem akarja ugyanis büntetlenül hagyni, hogy Magyarország és a magyar kormány nyíltan ellenszegült akaratával, nem volt hajlandó migránsokat tömegesen beengedni és letelepíteni, ezáltal bevándorlóországgá változtatni Magyarországot.