Soros György támadása állhat a forintgyengülés hátterében

 

Az Orbán-terv és a Magyar Nemzeti Bank intézkedéseinek bejelentése után jelentősen erősödött a forint. Az egyik gazdasági portál úgy fogalmazott délután, hogy szárnyal a forint. Múlt héten még történelmi mélyponton volt a forint–euró árfolyam, ám a kormány és több elemző is arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság állapota ezt nem indokolta, vagyis spekulációs támadás lehetett a háttérben. A sajtóban az is felmerült, hogy Soros György állhatott a háttérben – derült ki az M1 Híradójából.

Soros György támadása állhat a forintgyengülés hátterében – közölte napközben a Hír TV. Szakértők egyértelműen spekulációs jeleket látnak.


A forintárfolyam nem tükrözi a gazdaság állapotát – mondta a Hír TV-nek Szajlai Csaba. A Figyelő főszerkesztő-helyettese szerint a gazdaság alapjai erősek, magas a növekedés, alacsony a hiány, nincs miért magától esnie a forint árfolyamának.

Elemzők szerint Soros György, a világjárvány elleni küzdelem, a gazdaság megmentéséért zajló harc kellős közepén

ismét a már többször is bevált módszerhez folyamodik,

shortol, vagyis nagy tételben fogad a forint gyengülésére. Akkora összegeket áldoz erre, hogy az már önmagában lefelé húzza az árfolyamot.

Nem először támadja Magyarországot, 2009-ben kis híján térdre rogyasztotta a legnagyobb magyar bankot. Az OTP-nél volt egy jelentős része akkor a hazai lakossági betétállománynak, valamint a hiteleknek is. Az ügyleten akkor Soros György 675 ezer dollárt nyert, ami mai árfolyamon, inflációval együtt nagyjából negyedmilliárd forint lenne. Ez persze neki csak aprópénz, elemzők szerint jelezni akarta az OTP és a kormányzat felé, mekkora hatalma is van.

Ennél lényegesen többet, összesen csaknem egymilliárd dollárt keresett azzal, hogy megtámadta a brit fontot. A mai napig fekete szerdaként emlegetik 1992. szeptember 16-át az Egyesült Királyságban, csaknem bedőlt a brit fizetőeszköz. A brit adófizetőknek ez több tízmilliárd fontjába került.

Soros sokak szerint ezzel a kegyetlen manőverrel alapozta meg azt a birodalmát,

amelyet most más országok politikájának befolyásolására használ.

Soros Györgynek már a kezdetektől nem okozott lelki problémát, hogy mások kárára gazdagodjon. Egy 1998-ban az amerikai CBS-nek adott interjúban elismerte, hogy tizenévesen, kereszténynek kiadva magát, ál-keresztapjával közösen razziákra járt, és részt vett zsidók vagyonának elkobzásában. Majd a riporter kérdésére mosolyogva azt mondta,

ez neki semmilyen lelki problémát nem okozott.

Azt mondta, úgy érezte, lehetne a másik oldalon is, de nem volt ott. Hozzátette, vicces módon ez olyan, mint a pénzpiac. Ha akkor nem ő van ott, és vesz el másoktól mindent, akkor jön helyette olyan, aki megteszi.

Szakértők szerint Soros György most nem pénzt akar keresni. Egyértelműen

a politikai bosszú mozgatja a szándékait.

Nem akarja ugyanis büntetlenül hagyni, hogy Magyarország és a magyar kormány nyíltan ellenszegült akaratával, például önerőből kifizette az IMF-adósságot. Nem volt hajlandó megszorításokat bevezetni, majd az Európában példátlan gazdasági növekedéssel bizonyította is a magyar módszer sikerét, végül pedig nem volt hajlandó migránsokat tömegesen beengedni és letelepíteni, ezáltal bevándorlóországgá változtatni Magyarországot.

A címlapfotó illusztráció.