A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 95 bázisponttal 1,85 százalékra emelte az egynapos (O/N) fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel kamatát kedden. Jelentős, közel két százalékos erősödéssel reagált a forint a jegybank rendkívüli kamatdöntésére kedden.
A Monetáris Tanács keddi ülésén változatlan 0,9 százalékos szinten hagyta az alapkamatot, illetve -0,05 százalékos szinten az egynapos betéti kamatot, miközben az egynapos és az 1 hetes fedezett hiteleszközének kamatát 1,85 százalékra emelte – írta a Portfolio.hu
Az egyhetes betéti eszköz kamata jelenleg változatlanul az alapkamat 0,9 százalékos szintjével egyezik meg, ugyanakkor a Monetáris Tanács döntött arról, hogy az eszköz kamata a kamatfolyosón belül eltérhessen az alapkamattól, akár felfelé, akár lefelé. Az eszköz kamatát minden héten az aktuális tender meghirdetésekor határozza meg a jegybank.
A forint a döntés után közel 6 egységet erősödött az euróval szemben, 363-ról 357-re.
Háromezer milliárdos új forrás a pénzügyi rendszer védelmére
A kamatemelés mellett a pénzügyi stabilitás érdekében több intézkedésről is döntöttek – ezt Matolcsy György jegybankelnök jelentette be.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa összesen 3000 milliárd forint új forrást biztosít a pénzügyi rendszer védelmére, ez az idei várható GDP 6 százaléka. Az eddigi kormányzati és jegybanki intézkedések megteremtették a gazdasági, pénzügyi biztonságot Magyarországon, ami a bizalom alapja is, az MNB továbbra is úgy véli, hogy a bruttó hazai termék (GDP) az idén 2-3 százalékkal nő
A 3000 milliárd forintból 1000 milliárd új forrást biztosítanak az újrainduló növekedési hitelprogramhoz, 250 milliárd forint az MNB által befizetett osztalék, szintén 250 milliárd többletet jelent, hogy a jegybank nullára csökkentette a bankok kötelező tartalékrátáját.
Elmondta, hogy 1500 milliárd forinttal javították a bankrendszer likviditását, így képes arra, hogy lefedje az állam állampapír-kibocsátását – tette hozzá.
Veszélybe kerültek az eredmények
Magyarország 2010 és 2019 között sikeres gazdaságtörténeti korszakot írt, a civilizált világ legjobb válságkezelését érte el – mondta a jegybankelnök, hozzátéve, hogy 2013 és 2019 között dinamikus növekedési pályával felzárkózott több fejlett államhoz. Mindez azonban veszélybe került a koronavírus-járvány miatt – jelentette ki. Matolcsy György szerint a legjobb választ akkor adja az MNB a mostani helyzetre, ha megerősíti Magyarország pénzügyi rendszerét, a mostani intézkedéssorozat ezt szolgálja. Ezzel Magyarország visszakerülhet a dinamikus, gyors felzárkózási pályára – mondta.
Matolcsy György ismertette a pénzügyi stabilitás érdekében meghozott több intézkedés közül, hogy az MNB visszahozza a növekedési hitelprogramot, NHP Hajrá néven, amelyhez 1000 milliárd forint új forrást rendel, és ideteszi a meglévő NHP Fix keretei között működő 500 milliárd forintos forrást. Összesen így 1500 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre.
A mikro, kis- és középvállalkozások programjában részt vevő hiteleinek futamidejét 20 évre emelik és 10 milliárd forintra az elérhető összeget. Az NHP Hajrá arra ösztönöz, hogy a vállalkozások „ugorjanak vissza” a gazdaságba, így az összes eddigi célra megnyitották a programot: lehet fejlesztési beruházásra igényelni, forgóeszközhitelre, bérfizetésre és hitelkiváltásra is – jegyezte meg.
A bankrendszer tagjainak, amelyek részt vesznek a hitelprogramban plusz 4 százalékos kamattámogatást biztosít a jegybank – ismertette az elnök. A hitelprogramban a maximális kamat továbbra is 2,5 százalék, így összesen 6,5 százalékos banki nyereséget, mozgásteret állít elő az MNB. Arra hívnak fel azonban mindenkit, hogy versengjen a jobb hitelfelvételekért, a bankok részéről van mozgástér - mondta Matolcsy György. A plusz kamattámogatás jövő június 30-ig él.
„Aki mer, az nyer. Aki korán kel, fantasztikus banki lehetőségeket nyer” – mondta Matolcsy György.
Az MNB a bankoknak előírja a kéthetes hitelelbírálási időt a beérkezett kérelmek esetében. Ha kifutnak az időből, akkor az MNB kiválaszt a versenytársak közül egy másik bankot, ahová a kérelmet átviszik.
„Hitelbírálat nem maradhat gyors döntés nélkül” – mondta.
Ezek mellett nullára csökkentik a kötelező tartalékát, amellyel 250 milliárd forint likviditás szabadul fel. Matolcsy György szavai szerint a bankok ennyivel több hitelt adhatnak, állampapírt vásárolhatnak, ennyivel javul a helyzetük.
Beszámolt arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank 250 milliárd forint osztalékot fizet a költségvetésnek, mert a jegybank nyereségesen gazdálkodik, továbbá egy korábbi aranybefektetésen 137 milliárd forintos nyereséget ért el.
A Növekedési Kötvényprogram fejlesztéséről is beszélt a jegybankelnök, 10 helyett 20 év lesz a futamidő és az MNB részvétele 20 helyett 50 milliárd forint lehet egy-egy kibocsátásban. A program mintegy 200 nagyvállalatot érint. A 450 milliárdos forrás fele még megvan, ha ez elfogy, javaslatot tesznek a keret emelésére.
Egyszerre lazít és szigorít az MNB
Elemzők szerint egyszerre lazított és szigorított a jegybank a keddi döntéseivel, a kamatfolyosó módosításáról, a gazdasági szereplők, a pénzügyi rendszer és a költségvetés finanszírozásának javításáról; az intézkedések segítik a koronavírus miatti gazdasági nehézségek leküzdését.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 95 bázisponttal 1,85 százalékra emelte az O/N fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel kamatát kedden, miközben módosított néhány a jegybanki kamat alkalmazását érintő szabályt - közölte a jegybank kedden. A jegybank elnöke ezzel egyidőben sajtótájékoztatón jelentette be: 3000 milliárd forint új forrást biztosítanak a pénzügyi rendszer védelmére, ez eléri az idei várható GDP 6 százalékát.
Többek között kedvezőbb feltételekkel újraindul a növekedési hitelprogram (nhp) és folytatódik a növekedési kötvényprogram (nkp), bővülnek a bankok finanszírozási lehetőségei, és nem utolsó sorban 250 milliárd forint osztalékot fizet be a jegybank a költségvetésnek – ismertette Matolcsy György jegybankelnök.
Új nhp indul
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője azt hangsúlyozta: szigorítást és lazítást egyszerre eredményeznek a keddi jegybanki döntések, a kamatfolyosó szimmetriájának visszaállítása monetáris szigorításnak tudható be, ugyanakkor a bejelentett eszközvásárlási program lazító irányba tett lépés.
Az új nhp-val 1500 milliárd forintnyi olcsó és stabil forrást biztosítanak a kkv-szektor hitelezésére, ugyanakkor a többlet pénzmennyiséget sterilizálják, így a programok hatása monetáris politikai szempontból semleges - tette hozzá az elemző.
Kiemelte még az eszközvásárlási program indítását, amellyel a másodlagos piacon állampapírok és jelzáloglevelek vásárlását kezdi meg a jegybank. A forint árfolyama elsősorban a hitelkamatok emelésére reagált - jegyezte meg Varga Zoltán, kiemelve: az euró-forint árfolyam ennek hatására törte át a 360-as támaszt, a következő újabb támasz technikailag 356-nál adódik.
Az MNB intézkedéseivel egyszerre három célt tűzött ki maga elé: segíti a kormányzatot a gazdaság újraindítását célzó munkájában, hozzájárul a forint árfolyamának stabilizálásához, és módosította eszköztárát a rugalmas alkalmazkodás érdekében. Ez utóbbi azt jelenti, hogy swapállományát hétről hétre az eddiginél rugalmasabban alakíthatja az aktuális pénzpiaci folyamatok függvényében – jelentette ki Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője.
A forint árfolyamának stabilizálódását szerinte is elsősorban az egynapos hitelkamatok 95 bázispontos emelése segíti, amivel a bankközi kamatok további növekedésére nyílik mód.
Eszközvásárlási program
Az is a stabilitás felé hat, hogy a jegybank a nagy külföldi jegybankokhoz hasonlóan eszközvásárlási programot indít, illetve kibővíti növekedési hitelprogramját, amellyel a vállalkozások olcsón juthatnak forráshoz, így segítve beruházásaikat, illetve az átmeneti nehezebb periódus túlélését – tette hozzá.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a jegybanki lépések érdemben kiegészítik a kormány által bejelentett 2000 milliárd forint összegű kedvezményes hitelt és 500 milliárd forint értékű állami garanciát.
Kiemelte, hogy az egyhetes betéti eszköz kamata változatlanul az alapkamat 0,9 százalékos szintjével egyezik meg, ugyanakkor a monetáris tanács döntött arról, hogy az eszköz kamata a kamatfolyosón belül eltérhessen az alapkamattól, akár felfelé, akár lefelé. Az eszköz kamatát pedig hetente az aktuális tender meghirdetésekor határozza meg a jegybank. A monetáris politikai eszköztár átalakításával az MNB megnövelte monetáris politikai mozgásterét, így rugalmasan és gyorsan reagálva adhat célzott választ a pénzpiaci kihívásokra – jegyezte meg az elemző.
Kinyitotta a kaput a jegybank
Rámutatott: a forint árfolyama úgy ugrott azonnal a kamatemelésekre, hogy közben az MNB érdemi mennyiségi lazítást is bejelentett.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a jegybanki döntéseket kommentálva úgy fogalmazott: a monetáris politikai eszközök módosításával a jegybank gyakorlatilag hetente változtathat a kamatszinten, akár felfelé, akár lefelé, amivel például a forint árfolyamát közelebb lehet hozni a régiós devizák mozgásához.
"Ez a lépés az egyik leglényegesebb döntés. Ugyanis az MNB ezzel kinyitotta a kaput, azaz lehetősége van arra, hogy akár 1,85 százalékos szintig emelje a kamatot. Ugyanígy csökkentheti is azt a jövőben. A döntés azért is fontos, mert ezzel gyakorlatilag bevezette a heti kamatdöntést. Minden héten az egyhetes betéti tenderek előtt dönt majd a jegybank azok kamatszintjéről, majd utána a beérkező ajánlatok alapján arról, hogy ezen a kamaton mekkora összeget fogad be" – mondta a K&H Bank vezető elemzője. Hozzátette: azzal, hogy felfelé nyitotta meg a kaput az MNB, valószínű, hogy a soron következő csütörtöki tenderen szigorítani fog.
Fontosnak nevezte azt is, hogy a külföldi jegybankok gyakorlatának megfelelő eszközvásárlási programmal az MNB gátat szabhat az állampapírok hozamemelkedésének – tette hozzá. Értékelése szerint a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozására, a bankrendszer likviditásának biztosítása érdekében hozott új intézkedések "lényeges változásokat jelentenek a monetáris politikában".
