Az OTP-nek 26 milliárd forint veszteséget is okozhat a törlesztési moratórium

 

Az OTP Bank előzetes, nagyságrendi becslése alapján a fizetési moratórium alatt meg nem fizetett kamatok későbbi, kamattal nem növelt értéken történő megfizetése akár 26 milliárd forint egyszeri veszteséget is okozhat (adózás előtt) az OTP Core – a magyarországi alaptevékenység – esetében – jelentette be a hitelintézet a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön.

A bank rendkívüli tájékoztatójában felidézi, hogy Magyarországon fizetési moratórium lépett érvénybe a 2020. március 18-án fennálló szerződések alapján már folyósított hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, és díjfizetési kötelezettségekre. A fizetési moratórium célja, hogy átmeneti segítséget nyújtson az adósoknak. A moratórium ugyanakkor nem jelent adósságelengedést, az adósok a moratórium után kötelesek megfizetni a halasztott részleteket. A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, amit a kormány rendelettel meghosszabbíthat.

A törlesztési moratórium hatálya a lakossági és vállalati adósokra is kiterjed. A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt, a fizetési moratórium lejártát követően, a futamidő alatt évente egyenlő részletekben kell megfizetni.


A moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező, részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. A kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.

A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

A fizetési moratórium időszaka alatt az OTP Bank eredménykimutatásában a bevételek között megjeleníti az ügyfelek által meg nem fizetett elhatárolt kamatokat. A negatív eredményhatás egyösszegű elszámolására a 2020 első negyedévi eredményben, bemutatására pedig a korrekciós tételek között kerül majd sor – írják.

A közleményben emlékeztetnek arra is, hogy a március 19-ét követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató (thm) nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. Ezt a rendelkezést átmenetileg, 2020. december 31-ig kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben e határidőt nem hosszabbítják meg, azt követően a szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményben meghatározott thm válik irányadóvá.

A címlapfotó illusztráció.