Az elmúlt időszakban több cikk is született, amely a koronavírus gazdasági hatásait vizsgálta. Ezekben korábbi gazdasági válságokhoz hasonlították a jelenlegi helyzetet. Szakértők szerint azonban az összehasonlításnak nincs semmi értelme, hiszen a 20. század elején teljesen más tényezők gyakoroltak hatást a gazdaságra, mint napjaikban, amikor a vállatok teljesen más technológiai szinten működnek.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)
A 2008-2009-es globális pénzügyi válsághoz hasonló vagy annál is mélyebb recesszió várható idén a világgazdaságban az új koronavírus okozta járvány gazdasági hatásai miatt. A londoni gazdaságelemző műhelyek előrejelzései a negatív hatások mértékét illetően eltérnek, viszont abban egyetértés mutatkozik, hogy a recesszió fájdalmas lesz.
A legborúlátóbb elemzést a Center for Economics and Business Research adta ki. Az intézet azt diagnosztizálja, a visszaesés várhatóan kétszer olyan mély lesz, mint 2009-ben volt. A globális GDP-érték 2020 egészében legalább négy százalékkal csökken, ami a háborús éveket leszámítva a legmélyebb globális recessziót jelentené 1931 óta. Számításaik szerint az olasz hazai össztermék 11 százalékkal, a német és a spanyol 8 százalékkal, az amerikai gazdaság összteljesítménye 5 százalékkal zuhanhat idén.
Magyarország esetében nem annyira borúlátók
A Capital Economics elemzői szerint Magyarországon
Ugyanakkor a Bank of Amerika kutatási részlegének ugyancsak Londonban ismertetett friss előrejelzése Magyarországon
A cég a növekedést a magyar gazdaságszerkezetnek tulajdonítja.
Az elemzések feltételezéseken alapulnak
Szakáli István Loránd, a Századvég vezető közgazdásza a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta: az elemzések készítésénél abból kell kiindulni, hogy ezt a válságot egy olyan globális járvány okozza, amellyel emberemlékezet óta nem találkoztunk. Hozzátette, amikor a koronavírus-járványhoz hasonló betegségek pusztítottak a világtörténelem során, akkor még
Éppen ezért most minden elemzőnek kevés kapaszkodó áll rendelkezésre arról, hogy mi várható az elkövetkező időszakban a gazdasági életben.
Szakáli István Loránd elmondta, az említett előrejelzések feltételezéseken alapulnak. Olyan feltételezéseken, amelyek azt próbálják megjósolni, hogy mennyi ideig tarthat a járvány, mennyi idő alatt jutunk el odáig, hogy meg tudjuk fékezni a járvány terjedését.
Nincs értelme az összehasonlításoknak
Az elmúlt hetekben olyan cikkek is napvilágot láttak, amelyekben szakértők arról beszélnek, a jelenlegi eseményeket nem a 2008-2009-es gazdasági válsághoz kellene hasonlítani, hanem az 1918-as spanyolnátha-járványhoz és annak hatásaihoz – hangzott el a műsorban.
Pesuth Tamás, a Corvinus Egyetem docense elmondta, gazdaságtörténeti szempontból lehet hasonlatot vonni a két járvány között, de figyelembe kell venni, hogy azóta rengeteget változott a gazdaság. Hozzátette, annak azonban nincs semmi értelme, ha csak a számadatokat hasonlítjuk össze, hiszen
amikor a vállatok teljesen más technológiai szinten működnek.
Egy fontos különbségre is felhívta a figyelmet az eddigi gazdasági válságok és a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság között. Korábban a pénzügyi piacokon alakult ki válság, ami szépen lassan átterjedt a reálgazdaságra, a mostani válság azonban egyrészt érinti az egészségügyet, másrészt egyszerre sokkolja a keresleti és a kínálati oldalt is.
Pesuth Tamás szerint a jelenlegi bizonytalan helyzetben az említett előrejelzéseket nem is lehet előrejelzéseknek nevezni, csupán jóslatoknak, hiszen a mostani információk szerint nemhogy egy évre, hanem pár napra is nehéz előre tekinteni és következtetéseket levonni.
A címlapfotó illusztráció.