Átláthatóbbá válnak a bankolási költségeink

 

Bár egyre nagyobb nyomás alatt vannak a pénzintézetek az új pénzügyi szolgáltatók megjelenésével, a banki költségek nem csökkennek. A jövedelmekhez viszonyítva nálunk az egyik legdrágább a bankolás. A jegybank a költségek lefaragására és hatékonyabb működésre serkentené a bankokat. Az átláthatóságot növeli, hogy a bankoknak január 31-től tételes kimutatást kell adniuk az ügyfeleiknek minden számlájukat érintő banki költségről.

(Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Nagy port kavart ugyan, de változást nem hozott a jegybank egy évvel ezelőtti felmérése a hazai bankok lakossági pénzforgalmi szolgáltatásainak árazásáról. Ebből kiderült, hogy nemzetközi szinten is drágán bankolnak a magyar háztartások, elsősorban az alacsonyabb jövedelmű ügyfelek. Magyarországon az alacsony jövedelműek (minimálbért keresők) havi keresetének átlagosan 1,13 százalékát vonják le a bankok a számlavezetéshez kapcsolódó díjakra.

A tanulmány arra is kitér, hogy nemzetközi összehasonlításban is drága a magyar lakossági pénzforgalom, magas jövedelemarányos díjak jellemzik az értékpapír-szolgáltatásokat, és nagyon magasak a hitelkiváltási költségek. Utóbbiak szinte ingyenesek Európa más országaiban.

MNB: Elég lenne öt-hat univerzális bank a piacon

A jegybanki vezetők többször is hangoztatták, hogy nem megfelelő hatékonysággal működnek a magyar bankok, és ezen a piac további koncentrációja segíthetne. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a hitelpenetráció is javulna, ha csak öt-hat univerzális bank maradna a piacon.

A jegybank legfrissebb adatai szerint a bankrendszer díj- és jutalékeredménye a 2019 januárjától szeptemberig terjedő időszakban 13 százalékkal 567 milliárd forintra nőtt.  A működési költségek eközben 11,1 százalékkal vagy 106 milliárd forinttal 1062 milliárd forintra emelkedtek. A magyar bankok eszközarányos költségszintje lényegesen meghaladja a cseh, a szlovén vagy az észt szintet.

Minden banknak nyújtania kell lakossági alacsony számlavezetést

A jegybanki felmérés egy másik fontos megállapítása, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték áthárítása kevéssé befolyásolja a költségeket, vagyis alig lennének olcsóbbak a szolgáltatások, ha ezeket kiszűrnék. Ráadásul az elektronikus tranzakcióknál a változó költségek alacsonyak, ami azt jelenti, hogy az átutalási forgalom bővülése, a tranzakciószámok emelkedése banki oldalon rendkívül alacsony költségemelkedést jelent.

A bankok rendszeresen hivatkoznak arra, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték eltörlése az egyik feltétele, annak, hogy például a márciustól életbe lépő azonnali utalásokat ingyenessé tegyék.

A jegybank egy a hirado.hu számára küldött közleményében jelezte, hogy

az elektronikus tranzakciók elterjedését nagyban segítheti, ha a jelenlegi bankkártyás díjakhoz hasonlóan az átutalásokat nem terhelik különdíjak.

Mindezekre építve várhatóan egyre népszerűbb lesz az új fizetési mód használata és bővülést fog eredményezni a tranzakciós forgalomban.

A napokban megjelent jegybanki állásfoglalás szerint minden banknak nyújtania kell olyan lakossági számlacsomagot, amely alacsony számlavezetési díj mellett lehetővé teszi a korlátlan számú átutalás indítását.

Vita  a tranzakciós illeték körül

A kormány 2013-ban vezette be a pénzügyi tranzakciós illetéket, amelyet a bankok azonnal áthárítottak a fogyasztókra. 2019 január elsejétől már csak a 20 000 forint feletti utalásoknál kell megfizetni a díjat. Ennek a mértéke 0,3 százalék, illetve tranzakciónként maximum 6 ezer forint.

Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke egy októberi konferencián elmondta, hogy a tranzakciós illeték a fintech cégekkel szemben versenyhátrányba hozza a bankokat, mivel az illeték nem terjed ki a nem Magyarországon bejegyzett pénzügyi szolgáltatókra, amelyek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból.

A bankok a digitális átállás, az adatvédelmi szabályokhoz való alkalmazkodás miatt megugró IT költségeikre is gyakran hivatkoznak, amikor a magas működési költségek kerülnek szóba.

A bankszámlaválsztó programmal megkereshetjük a legkedvezőbb számlacsomagot 

A bankok érdeke is az lenne, hogy csökkentsék díjaikat az új pénzügyi szolgáltatók megjelenésével, amely versenyre kényszeríti őket, hogy faragjanak költségeikből és átlátható termékeket kínáljanak olcsóbban. Ehhez az MNB is segítséget nyújt – mondta a hirado.hu megkeresésére Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője.

Elmondta, hogy

az egyes számlatípusok között havonta akár 10–15 ezer forintos eltérés is lehet,

vagyis akár ennyivel is többet fizethetünk, ha nem olyan csomagot választunk, amely megfelel bankolási szokásainknak.

Nagyon szétaprózódtak a banki díjak, miközben általánydíjjal, úgynevezett csomagárazással működhetne sok bank. Amíg Magyarországon a vizsgálatba bevont 57 számlacsomag mindössze 19 százalékára volt jellemző a csomagáras számlázás, a vizsgált 60 külföldi számlacsomagnál már 80 százalék volt ez az arány – derül ki a 2019-es tanulmányból.

„A fogyasztók tájékoztatását szolgálja a jegybank ingyenes bankszámlaválasztó programja, amely a régiókra lebontva tartalmazza a piaci szolgáltatók általánydíjait, és ennek segítségével a hozzánk legjobban illő számlacsomagot választhatjuk ki” – mondta Binder István.

„Eljön az igazság pillanata”

Az M1 adásában a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője közöle, hogy egy 2018-as jogszabály kötelezi a bankokat, hogy minden évben január 31-ig meghatározott formátumban, egységes díjkimutatást adjanak az ügyfeleknek a bankoláshoz kapcsolható minden költségéről.


„Eljön az igazság pillanata, mivel látni fogjuk, hogy mekkora költség kapcsolódott bankszámlánkhoz” – mondta.

Idén az augusztus 1. és december 31. közötti költségekről kapnak összegzést az ügyfelek, de jövőre már a teljes évre lebontva kapnak részletes kimutatást. Binder István elmondta, hogy a kimutatás az átláthatóságot és a versenyt is erősíteni fogja, hiszen az ügyfél kiadásai ismeretében akár olcsóbb lehetőségek után is nézhet.

Magyarországon több 9,5 millió bankszámlát tartanak nyilván, miközben évente alig  kétezren váltanak bankot anyagi okok miatt. A tételes díjkimutatás után számuk megnövekedhet – vélekedett.