Több millió földtulajdonost érinthetnek és valamennyi gazdálkodó tevékenységét befolyásolhatják a földjogi szabályozás tervezett módosításai. A témával foglalkozó szakemberek kerekasztal-beszélgetésen járták körbe a földtulajdonlást, földvásárlást és földhasználatot érintő legfontosabb várható változásokat.
A birtokrendezési törvénycsomag elsődleges célja, hogy felszámolja az osztatlan közös földtulajdont, amely jelentősen gátolja a termőföldek hasznosítását.
Megoldásra váró probléma
„Több mint kétmillió fölött van a földtulajdonosok száma ma Magyarországon, és rengeteg az osztatlan földtulajdon, és ez egy olyan konstrukciónak az eredménye, amely még a rendszerváltáskor kezdődött a kárpótlási jegyekkel, és ezt a mai napig cipeli magával az agrártársadalom. Ezt a problémát kell megoldani” – mondta az M1 Magyar gazda című műsorában Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője.
Az osztatlan közös földtulajdon felszámolása valószínűleg hatással lesz a termőföldárak és a haszonbérleti díjak alakulására is.
„Ezek az elaprózódott tulajdonok, nagyon pici területek, amiken szinte lehetetlen gazdálkodást folytatni. Rekordnak számít az a
tehát értelemszerűen ezeket meg kell tudni szüntetni. Ezzel szemben az öt–tíz vagy az ennél nagyobb hektáros területek jóval értékesebbek, hiszen azokon már hatékony gazdálkodást lehet folytatni” – tette hozzá.
A tervek között szerepel az ismeretlen tulajdonban lévő birtokok helyzetének rendezése is. Az új jogszabályok várhatóan megnövelik a termőföld iránti keresletet, ami azt eredményezi, hogy a föld ára az európai szinthez közelít majd.
„Európán belül a hátsó egyharmadban helyezkedünk el az árakat illetően, ilyen értelemben is van tere a további emelkedésnek. Az árakban is és a bérleti díjakban is nagy a szórás. A termőföld átlagára 2018-ban másfél millió forint volt hektáronként. Azt kell látni, hogy ebben benne vannak azok a területek is, amik a legalacsonyabb díjon cserélnek gazdát, jellemzően 6-7 százezer forinttól indulnak, egészen 5-6 millió forint per hektárig” – mondta Sáhó Ákos.
A földörökléssel kapcsolatos módosítások elősegíthetik az agráriumban a generációváltást, illetve a tervek szerint megakadályozzák majd a birtokok elaprózódását. A földöröklésen túl a gazdaság átadásának szabályozása is fontos kérdés.
„Az osztatlan közös tulajdon problémájának a megoldása aktuális. Az egyik eleme az öröklési szabályok kezelése, viszont az egésznek az alapja a gazdaság átadásának a problematikája. A jövőben egyre kevesebbszer fordul elő, hogy egy gazdaságot egy közeli hozzátartozó örökös veszi át” – mondta Pásztor Tamás, a Vetőmag és Szárító Kft. ügyvezetője.
Új módszert alkalmaz a Magyar Államkincstár
A beszélgetésen szóba került az az új technológia is, amellyel a jövőben felmérik a táblák nagyságát a területalapú támogatások kiszámításához.
„Jelenleg a területalapú támogatásokat mintavételes helyszínellenőrzéssel ellenőrizzük, ez a jövőben jelentősen meg fog változni,
ami műholdas felvételre alapozza az ellenőrzést. Ez az igényelt területek száz százalékát le fogja fedni, és csak kétes esetekben lesz szükség a jövőben a klasszikus értelemben vett helyszíni ellenőrzésekre” – mondta Kondra Laura, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese.
Az új birtokrendezési törvénycsomag legkorábban tavasszal kerülhet a parlament elé.
A címlapfotó illusztráció.