Magyarország mintegy nyolc éve folyamatosan csökkenti államadósságát

 

Idén is fenntartható módon bővült a magyar gazdaság, hiszen tovább mérséklődött a GDP-arányos államadósságunk. 2010 előtt gazdaságunk csak úgy tudott bővülni, hogy közben emelkedett az államadósságunk, ez ugyanakkor az Orbán-kormányok idején teljesen megszűnt.

Az év végére a kabinet várakozásai szerint az adósságráta nagyjából 67 százalékra eshet a GDP arányában. Ez az érték a 2010 előtti években folyamatosan emelkedett, és 2010 környékén meghaladta a 80 százalékot. Hazánk azonban mintegy nyolc éve már

folyamatosan csökkenti államadósságát,

ami egyedülálló teljesítmény – hangsúlyozta Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár az M1 Summa című műsorában.

Mint mondta, az uniós tagállamok közül 2011 óta Magyarország tudta egyedül csökkenteni minden évben az adósságráta mértékét. A 2011-es szinthez képest voltak országok, amelyeknél összességében nagyobb az adósságráta-csökkentés.

„Ez azt mutatja, hogy van még azért feladatunk, de az, hogy minden évben tudtuk csökkenteni az adósságráta szintjét, kiszámíthatóságot és stabilitást mutat az állam pénzügyeit illetően” – hangsúlyozta Banai Péter Benő.

Mérséklődő adósságráta

A mérséklődő adósságráta több tényező miatt is fontos – erről beszélt Németh Dávid, a K&H elemzője. Egy ország számára az a fontos, hogy a kintlévő adósságot milyen biztonsággal tudja finanszírozni, és minél nagyobb egy adósság, annál több szereplőt kell bevonni a finanszírozásba.

„Ha magas az adósság, nagyobb a kamatterhe is, amelyet a költségvetésből kell előteremteni” – emelte ki. Hozzátette, magas adósság esetén sokkal érzékenyebbé válunk a kamatkörnyezet változására is, hiszen ha növekednek a kamatok, akkor növekszik a törlesztőrészlet is, amit az államnak kell kifizetni az adósságára.


Emellett az államadósság szerkezete is sokkal egészségesebb. 2010 előtt ugyanis nagyon magas, 50 százalék feletti volt a devizaarány. Ez többek között a 2008-ban felvett 25 milliárd dollár értékű IMF–EU-hitel miatt ugrott meg. Az árfolyamváltozások miatt ez akkor tetemes kockázatokat jelentett, azonban mára ezt az arányt is

jelentősen csökkentette a kormányzat.

Németh Dávid elmondta, hogy az elmúlt 7–8 évben a kormányzat folyamatosan azon dolgozott, hogy a devizaarány csökkenjen. Az 50 százalékról 20 százalékra tudott mérséklődni, amely már alacsonyabb is, mint a válság előtti időszakban. Ezen felül ma már a magyar államadósság háromnegyed része hazai szereplők kezében van. 2010 környékén még a külföldiek aránya volt ekkora. Ez ugyancsak mérsékelte nemzetközi kitettségünket.

Az államháztartás is stabil 

Szakértők kiemelik, hogy nemcsak az adósságfolyamatokat, hanem államháztartásunkat is a stabilitás jellemzi. 2019 sorozatban a nyolcadik olyan év lehet, amikor a 3 százalékos maastrichti kritériumszint alatt alakulhat az államháztartás hiánya. Ezt 2006 és 2010 között egyszer sem sikerült teljesíteni.

A kormány a GDP arányában 1,8 százalékra tervezte az idei költségvetési hiányt, ami az előrejelzések szerint meg is valósul majd.

Banai Péter Benő úgy látja, hogy ehhez a hiányhoz kapcsolódó bevételek teljesülnek, sőt, számos esetben túlteljesülnek. Ez döntően a tervezetet meghaladó gazdasági bővülésnek köszönhető, és annak, hogy a munkavállalók száma és a munkabérek is jelentősen növekedtek.

Hangsúlyozta, ha növekednek a bérek, és több ember tud dolgozni, akkor az SZJA-bevételek, valamint a növekvő bérekből származó magasabb fogyasztásnak köszönhető bevételek is növekednek. „Így például az áfából az év egészében jelentős többleteket számolhatunk el” – fűzte hozzá.

Javult az adóbeszedés hatékonysága is

„Tovább javult az adóbeszedés hatékonysága is a különböző gazdaságfehérítő lépéseknek köszönhetően” – közölte Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető elemzője. Elmondta, hogy korábban az eltitkolt jövedelmek és eltitkolt pénzmozgások komoly, akár több százmilliárdos kárt is okozhattak volna a költségvetésnek. Az elmúlt években ugyanakkor ennek a veszélye folyamatosan

visszaszorulóban van a gazdaságpolitikai lépéseknek köszönhetően.

Az Európai Bizottság tanulmánya szerint az online ellenőrző rendszereknek köszönhetően az ÁFA-adórés, vagyis a költségvetésből kieső ÁFA-bevétel mértéke 2013 és 2018 között 21 százalékról 9 százalékra csökkent hazánkban.