2018-hoz hasonlóan idén is közel 5 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság. A negyedik negyedévre vonatkozó GDP-adatot csak jövő februárban adja ki a KSH, de az első három negyedév mutatói alapján – amikor átlagosan 5,1 százalékkal nőtt gazdaságunk – a bővülés közel lehet ehhez az értékhez.
Szakértők hangsúlyozzák, a magyar gazdaság a kedvezőtlen nemzetközi környezet ellenére tudott idén erősen növekedni. Az uniós térség legnagyobb gazdasága Németország például az idei III. negyedévben épp elkerülte a technikai recessziót, vagyis azt, hogy gazdasága két egymást követő negyedévben zsugorodjon.
Ezek a negatív hatások elemzők szerint előbb-utóbb
begyűrűznek majd a teljes uniós térségbe, így hazánkba is.
Az unortodox gazdaságpolitikai döntéseknek köszönhetően Magyarország sokkal jobb állapotban várja a közeli válságot, mint 2008-ban – jelentette ki Kiszelly Zoltán politológus az M1 Summa című műsorában.
Magyarország fel van készülve
Mint mondta, Magyarország fel van készülve, ezt bizonyítja az elmúlt 2-3 költségvetés országvédelmi akcióterve is, amely gyakorlatilag egy tartaléknak minősül. „Hazánknak némi tapasztalata is van ebben, hiszen korábban már voltak kisebb recessziók, amikor a kormány például a bérek kifizetését támogatta bizonyos cégeknél, hogy a szakmunkásokat ne bocsássák el” – tette hozzá.
Kiszelly szerint a mostani válságban Magyarország helyzete hasonlítani fog a 2008-ban Lengyelországban tapasztaltakhoz, amikor magasabb szintről, körülbelül 4–5 százalékos növekedésről 2-3 százalékra csökkentek. Ez azt jelenti, hogy „nem betonra, hanem puhára esünk”.
Enyhébb válság várható
Mint mondta, ez az unortodox politika eredménye, és ha esetlegesen bekövetkezik a német vagy a nyugat-európai exportpiac lassulása, vagy egy amerikai-kínai, amerikai-európai kereskedelmi és valutaháború, akkor egy 2-3 százalékos növekedéssel továbbra is talpon tud maradni a magyar gazdaság, amely így csökkenti a terheket. Hozzátette, ez enyhébb válságot eredményez, mint a 2006 utáni, amikor a balliberális kormányok rossz kormányzása már a nemzetközi válság előtt
recesszióba fordította Magyarországot.
Lóránt Károly közgazdász arról beszélt, hogy a küszöbön álló válság természete egyáltalán nem hasonlítható a legutóbbi recesszióhoz. 2008-ban ugyanis egy pénzügyi válság gyűrűzött be az európai térségbe, amelyet tovább mélyítettek az azokra adott helytelen gazdaságpolitikai válaszok.
Elmondta, egy általános lelassulás megy végbe a világgazdaságban, amely kihat Európára, amelyet saját, helytelen gazdaságpolitikája is fékez. „Az euró bevezetéséhez ugyanis olyan szankciókat rögzítettek, amelyeknek a betartása tulajdonképpen egy deflációt idéz elő a gazdaságokban, amelyeket most leginkább élénkíteni kellene” – mutatott rá.
Brüsszel nem segítette a nemzetállamokat
Brüsszel az elmúlt években nem igazán segítette a nemzetállamokat a jó gazdaságpolitikában – tette hozzá a közgazdász, aki szerint a jövőbeli gazdasági fejlődés kulcsa a közép-európai térségben lehet. Nyugat-Európából most nem érkeznek dinamizáló impulzusok a magyar gazdaság felé, viszont a környező országok ugyanolyan gyorsasággal növekednek. Hozzátette, ezért hazánknak most nem nyugatra kellene tekinteni, hanem a környező országokat kellene megfigyelni.
Az uniós átlagot meghaladó növekedés fenntartására a kormány két újabb gazdaságvédelmi akciótervet is elindít majd jövőre, az elsőt várhatóan 2020 első negyedévében.
A címlapfotó illusztráció.
