A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa nem változtatott sem az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón. A növekedési kötvényprogram (NKP) keretét az eddigi 300 milliárd forintról 2020. január elsejével 450 milliárd forintra emelik – tájékoztatott a monetáris tanács kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében.
Cikkünk frissült.
A közlemény szerint a tanács nem változtatott az ülésen sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón.
Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,05 százalékon hagyták. A 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább 300-500 milliárd forinton rögzítették.
A közleményben megjegyzik, az infláció továbbra is változékonyan alakul, ezért a tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra.
A monetáris politika hatékonyságának javítása érdekében 2019. július 1-jén indították el az NKP-t. A nagy érdeklődés következtében a jegybanki vásárlások 2019 végéig meghaladják a program keretösszegének kétharmadát, miközben a fennmaradó rész várhatóan jövő év elején felhasználásra kerül – indokolta a tanács a keretösszeg megemelését a közleményben.
Nem okozott meglepetést a jegybanki kamatdöntés az elemzők szerint
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője kommentjében kiemelte: a tanács a közleményében már nem a lefelé mutató inflációs kockázatok dominálnak, azaz a várakozásoknak megfelelően a kommunikáció vált csak kicsit szigorúbbá. Véleménye szerint a Monetáris Tanács továbbra is adatvezérelten működhet, ezért a laza monetáris politika folytatására számít. Kismértékű szigorításra legfeljebb az infláció jelentős emelkedése esetén számít, de akkor sem az alapkamat emelésével, inkább nem konvencionális eszközök révén.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint szigorítás a monetáris kondíciókban legközelebb 2021-ben történhet, alapkamat emelésre 2021 negyedik negyedéve előtt nem számítanak. Véleménye szerint az infláció kontrollálhatónak tűnik, így nem indokolt a gyorsabb ütemű szigorítás, másrészt a külső monetáris feltételek is enyhültek. A szakértő ezért a monetáris kondíciók lassú és fokozatos normalizálására számít. Csekély felfelé mutató kockázatot lát ugyanakkor az inflációra a forint gyengülésében, ezért úgy véli, hogy a monetáris kondíciók lazítására nincs jelentős mozgástér, és a 4-5 százalék körüli növekedés nem is kényszeríti ki azt.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője kisebb változásnak nevezte a jegybanki közleményben, hogy kiemelték: az eurózónában a recessziós félelmek enyhültek, így a hazai inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozottá váltak. A legfontosabb üzenet nem változott, vagyis az inflációs kilátásoktól tették függővé a további lépéseket, és óvatos megközelítést ígérve a monetáris politikában – tette hozzá. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy az egyik nemrég megjelent MNB-tanulmány többek között kitér az inflációs célszintek módosítására is. A szakértő szerint nem lényegtelen, hogy a jegybank milyen módosításokat tart célravezetőnek, így szerinte felmerülhet az inflációs cél követési rendszerének módosítása.
Varga Zoltán megjegyezte, hogy a monetáris kondíciók az eurózónában sem változtak, az Európai Központi Bank elnöke pedig bejelentette, hogy januártól megkezdik az inflációs célkövetési rendszer átfogó felülvizsgálatát.
Az MTI-hez eljuttatott elemzésében a CIB Csoport is az inflációs kilátások megítélésében látható változást emelte ki. Az MNB ugyanakkor – mint írták – továbbra sem kötelezte el magát semmilyen kamatpálya mellett, és nem tért ki a forint árfolyamára sem, ami arra utal, hogy pusztán a forint árfolyama miatt nem szigorítják a monetáris kondíciókat. A jegybank kihasználja a mozgásterét, és továbbra is elkötelezettnek látszik a laza monetáris kondíciók fenntartása mellett – tették hozzá. Véleményük szerint a döntéshozókat a forint árfolyama nem befolyásolja, így ez is arra utal, hogy rövid távon tartós erősödésre alig lehet esély.
Az MNB emelte növekedési prognózisát 2019-re és inflációs várakozását 2020-ra
A legfrissebb Inflációs jelentés részleteit csütörtökön közli az MNB, a kedden nyilvánosságra hozott főbb adatok szerint a 2020-as inflációs prognózis 3,4 százalékról 3,5 százalékra nőtt. A többi évre vonatkozó előrejelzés nem változott, 2019-re 3,3 százalék, 2021-re és 2022-re egyaránt 3 százalék.
Az idei évi növekedési várakozásukat 4,5 százalékról 4,9 százalékra módosították, a 2020-ast 3,3 százalékról 3,7 százalékra, a 2021-est 3,3 százalékról 3,5 százalékra emelték, míg a 2022-es változatlanul 3,5 százalék.
A tanács közleményében kiemelték: 2019 novemberében az infláció 3,4, a maginfláció 4,0, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,6 százalékon alakult. Az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévétől mérséklődik.
Az infláció emelkedését főként az üzemanyagárak esetében megjelenő bázishatás, valamint az élelmiszerárak növekedése magyarázza.
Enyhültek a recessziós félelmek az eurózónában
Az elmúlt negyedévben az eurózónában a recessziós félelmek enyhültek, így a hazai inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozottá váltak.
A hazai GDP a korábbi előrejelzésnél enyhén magasabb ütemben bővül a következő években. Az eurózónához történő felzárkózás továbbra is legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fennmaradása mellett folytatódik – áll a közleményben.
A monetáris politika mellett a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) és az anticiklikus fiskális politika is erősíti a makrogazdasági egyensúlyt és csökkenti a külső sérülékenységet. A költségvetési politika a következő években is anticiklikus tartalékokat képez. A gazdaság versenyképességének fokozatos javítása hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági növekedés fenntartható pályán maradjon – hangsúlyozták.
A tanács értékelése szerint az előző kamatdöntés óta a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat nem változott számottevően, ugyanakkor a külső monetáris politikai környezet lazábbá vált az elmúlt negyedévben. A globálisan meghatározó jegybankok kommunikációja viszont előretekintve már nem jelez további lazító lépéseket. Ezzel együtt a laza monetáris politikai környezet tartós fennmaradása várható – tették hozzá.
A címlapfotó illusztráció.
