A V4-ek közül csak Magyarországon gyarapodott a lakossági vagyon 2010 óta

 

Mintegy félmillió, korábban inaktív munkavállalót sikerült 2010 óta visszavezetni a hazai munkaerőpiacra, és a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékra csökkent. A 2010-es, körülbelül 11 százalékos munkanélküliségi arányhoz képest kilenc év alatt mintegy 8 százalékkal csökkent a mutató. A kormány célja, hogy a ráta belátható időn belül 3 százalék alá essen.

A V4-ek országai közül 2010 óta Magyarországon gyarapodott a nettó, vagyis a hitelek nélkül számolt lakossági vagyon – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány napokban publikált felméréséből. A V4-ek lakosságának anyagi helyzetét összehasonlító kutatásból a többi között megtudható, hogy 2010-hez képest

harmadával nőtt a magyarok GDP-arányos nettó vagyona.

Ez kiugró növekedést jelent Szlovákiához, Csehországhoz és Lengyelországhoz képest. Az intézet szakemberei szerint gyakran hallani olyan véleményeket, hogy Magyarország rosszul teljesít, lemarad, vagy leszakad a régióhoz és az eurózónához képest. Az adatok azonban az állítás ellenkezőjét támasztják alá.

Első helyen a V4-országok között

Ezt támasztja alá Sebestyén Géza, az Oeconomus kutatási igazgatója is, aki az M1 Summa című műsorában elmondta, hogy a nettó lakossági pénzügyi vagyon mutatóit alapul véve 2010–2018 között hazánk lényegében állva hagyta a régiót. Ebben az időszakban Szlovákia állampolgárainak nettó vagyona 1,8 százalékkal esett vissza GDP-arányosan. Lengyelország lakosai esetében a növekedés 14,5, Csehország lakossága esetében pedig 25 százalék volt.


A magyarok nettó pénzügyi vagyona még ennél is több, 37 százalékkal nőtt a fenti időszakban. Ha összevetjük a magyar lakosság nettó vagyonát a GDP értékével, akkor, míg ez 2010-ben 70 százalékon állt, 2018-ban már 107 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy 37 százalékkal nőtt, tehát a GDP több mint egyharmadával gazdagodott a lakossági vagyon – emelte ki, hozzátéve, ez a nyolc éves gyarapodás nagyobb, mint a lengyeleké és a cseheké együttvéve.

A megtakarításokat is figyelembe vették

Az Oeconumus szakemberei a többi között az ingatlanvagyont, az otthon és a bankban tartott megtakarításokat, köztük a részvényt, a nyugdíjra vonatkozó befizetéseket és a biztosításokat adták össze a lakossági vagyonbecslés felmérésekor. Ha a lakossági vagyont az ingatlanvagyonnal együtt nézzük, akkor több mint a GDP kétszerese az, ami a magyar lakossági vagyon összesen – hangsúlyozta Sebestyén Géza.

A magyar GDP jelenleg körülbelül 45 ezer milliárd forint, s ha ezt megszorozzuk kettővel, az 90 ezer milliárd forintnyi lakossági vagyont jelent. Ha ezt az értéket leosztjuk a négymillió háztartásra, akkor körülbelül 22–22,5 millió forintos nettó pénzügyi vagyonnal lehet számolni – magyarázta.

A magyar lakosság egyik legfontosabb vagyontárgya az ingatlan – hívta fel a figyelmet Sebestyén Géza. A szakember elmondta azt is, hogy a 3,9 millió magyar ingatlan ára

az elmúlt években jelentősen emelkedett,

amelyet a családi vagyon növekedése is visszatükröz. Közölte, Magyarországon 30 százalékkal növekedett az ingatlanvagyon értéke. Ugyanez az érték a második legmagasabb Csehországban, ahol átlagosan 20 százalékkal nőttek az ingatlanok értékei. A harmadik és negyedik helyen áll Lengyelország és Szlovákia. Az utóbbi két országban volt, amikor csökkent, és volt, amikor növekedett az ingatlanok vagyonértéke, így ebből a szempontból is jól teljesített Magyarország – jegyezte meg.

Hatmillió forinttal lett gazdagabb egy magyar család

Hozzátette, az intézet úgy számolja, hogy családonként körülbelül hatmillió forinttal lett gazdagabb egy magyar család 2010-hez képest. Ha ezt az adott időszak átlagkereseteihez viszonyítjuk, akkor azt mondhatjuk, hogy ez körülbelül 3,5 évnyi nettó jövedelem nyolc év alatt.

A szakember szerint fontos tudni, hogy a magyarok nem csak hitelfelvételből finanszírozzák az otthonteremtés és a jóléti kiadások költségeit. Erre utal, hogy amíg 2010-ben a lakossági hitelállomány a GDP 43 százalékát tette ki, 2018-ra ez a szám 21 százalékra csökkent. Ez nemcsak a V4-ekkel összehasonlítva a legjobb adat, hanem az Európai Unió országai között is a legkisebb mutató.

A címlapfotó illusztráció.