Palkovics: A családi vállalkozások adják az európai gazdaság gerincét

 

Az európai gazdaság gerincét a családi vállalkozások adják, de a magyar gazdaságban is növelni kell a szerepüket – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter pénteken Zalaegerszegen.

Palkovics László a Szabadics Zrt. fennállásának 30. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen azt mondta: a kormány az adópolitikával, az uniós forrásokkal, a vállalkozásokat fejlesztő-támogató intézményeivel és az iparstratégiával is a családi vállalkozások megerősítésén dolgozik. Két kihívással meg kell azonban küzdenie ezeknek a vállalkozásoknak: a generációváltással és a hozzáadott érték növelésével.

Napjainkban a családi vállalkozások közel 40 százaléka generációváltó korban van, további 30 százalékuk pedig a következő 10 évben szembesül ezzel a helyzettel. Globálisan a generációváltást csak a cégek 30 százaléka, a második váltást pedig a 12 százaléka éli túl, jó lenne, ha mi magyarok „ügyesebbek és szerencsésebbek lennénk ebben” – fogalmazott.

A miniszter hozzátette: a nemzetgazdaság motorját jelentő vállalati kör értékteremtő képességét meg kell erősíteni, a visegrádi országok hozzáadott értékének szintjét mértékadónak tekintve, és meg kell közelíteni a németországi szintet. Ezért vállalta a kormány, hogy 2030-ig 18 ezer euróról 22 ezer euróra növekszik a kis- és középvállalkozások egy főre jutó bruttó hozzáadott értéke.

Az a cél, hogy a következő 10 évben a hazai tulajdonú vállalkozások hozzáadott értékének aránya 49-ről 65 százalékra növekedjen, illetve a jelenlegi 30 százalékról 45 százalékra bővüljön ezen cégek hozzájárulása az exporthoz – jelezte Palkovics László.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a Világbank statisztikája szerint Magyarországon 2010 óta, amikor több mint 52 százalék volt a kkv-któl az adóelvonás, 36 százalékra csökkent ennek a mértéke. A terv az, hogy 2023-ra ez az átlagos adóteher 30 százalékra csökkenjen a közepes vállalkozásoknál.

Elmaradásunk van a digitális eszközök használatában

A magyar gazdaság szerkezetében a high-tech aránya az iparon belül már 70 százalék – akárcsak Dániában és Németországban –, de a digitális eszközök használatában még fejlődni kell, és a munkavállalók képzési arányát is 5 éven belül 10-ről legalább 25 százalékra kell növelni.

A kis- és közepes vállalkozások fejlesztési stratégiájának fókuszában hét terület szerepel, a bürokratikus terhek csökkentése, az üzleti környezet eszközeinek fejlesztése, az innovációs és digitális teljesítmény erősítése, a tudásszerzés támogatása, a finanszírozási lehetőségek javítása, az exportképesség növelése, valamint a generációváltás elősegítése – sorolta az államtitkár.

175 milliárd a kkv-k számára

A következő két évben 175 milliárd forintot biztosítanak – ebből 98 milliárd vissza nem térítendő támogatást – a kkv-k számára. Négy kiemelt programmal is segítik őket, a határon túl is növekedési potenciállal rendelkezők számára indított Magyar Multi Program, a legkorszerűbb technológiák felfedezését biztosító Modern Mintaüzem Program, az elmaradott térségekben működő vállalkozások fejlesztése, továbbá a generációváltást segítő program – fejtette ki György László.

Cseresnyés Péter, az ITM kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, Nagykanizsa országgyűlési képviselőjeként beszélt arról, hogy a hamarosan Zalakarosról Nagykanizsára költöző Szabadics Zrt. mint családi vállalkozás sikere annak is köszönhető, hogy jelentősen megváltozott a vállalkozási környezet. A hazai cégek az elmúlt 10 évben erőre kaptak, távlatokban gondolkodhatnak, nem kiszámíthatatlan jövőben, „szabadabb, kiszámíthatóbb, biztonságosabb, tervezhetőbb” jövőben.

Kovács Tamás, a több mint 300 dolgozót foglalkoztató Szabadics Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy a ma már háromgenerációs családi vállalkozás egyesíti a tradíciót és a modern vállalatirányítási eszközöket. A kezdetekkor közművezeték-építésre alapított vállalkozás megrendelője ma főleg az állami és az önkormányzati szektor, csaknem 10 éve már természetvédelmi projektekben is részt vesz, mint a Kis-Balaton vagy a Szigetköz rehabilitációja.

Öt évvel ezelőtt szerkezetépítésre és vasbetonszerelésre hoztak létre céget, két éve pedig távhővezetékek építésével is foglalkoznak, tavaly óta pedig a magasépítési piacon is tevékenykednek, például a Budapesti Gazdasági Egyetem zalaegerszegi tudásközpontjának, a zalaegerszegi Notre Dame iskola tornatermének építésében vagy a zánkai Erzsébet tábor felújításában is részt vesznek.

Az ország egyik jelentős adakozója is a cég, nagy összeget áldoznak gyermekalapítványuk és a Holnapocska Tábor finanszírozására, továbbá sport, kulturális és egyéb tevékenységekre.

Szabadics Zoltán, a cég igazgatóságának elnöke az édesapját, az alapító Szabadics Józsefet köszöntötte, aki egyéni vállalkozóként indította el a ma sokmilliárdos érbevételű részvénytársaságot, amelyben már az egyik unoka is dolgozik. Testvérével, Szabadics Attilával közösen jelentették be, hogy januártól az igazgatóság elnöki tisztét Kovács Tamás veszi át, az új vezérigazgató a Mol-csoporttól érkező László Zoltán lesz, a testvérpár pedig az igazgatóság tagjaként tevékenykedik tovább.

A címlapfotó illusztráció.