Nem változott az alapkamat

 

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa nem változtatott sem az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón kedden. A jegybanki döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,9 százalékon áll.

Cikkünk frissült.

Az MNB egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás, az infláció változékonyan alakul, ezért a tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra – erősítette meg a monetáris tanács keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében.

A tanács ezúttal is hangsúlyozza, hogy a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak. A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok, a globálisan meghatározó jegybankok lépései következtében lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet.

A tanács e tényezők árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. Monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni – írják közleményükben.

Októberben az infláció 2,9, a maginfláció 4, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,7 százalék volt. Az infláció és a maginfláció emelkedését a feldolgozott élelmiszerek árindexének alakulása magyarázta.

A testület szerint a fogyasztóiár-index értéke az év végéig  újra nő

A testület prognózisa szerint a fogyasztóiár-index értéke az év végéig – a tavalyi üzemanyagár-csökkenés bázishatása miatt – újra nő, majd fokozatos mérséklődést követően a 3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció a következő hónapokban a jelenlegi szint közelében alakul, majd a külső dezinflációs hatások miatt a jövő év elejétől fokozatosan 3 százalékra csökken.

A romló európai konjunktúra a hazai GDP alakulásában is egyre erőteljesebben érzékelteti hatását – állapítja meg a monetáris tanács, amely arra számít, hogy a gazdasági növekedés a következő negyedévekben lassul. A GDP 2019-ben várhatóan 4,5 százalékkal, 2020-2021-ben pedig 3,3 százalékkal nő.

A magyar gazdaság eurózónához történő felzárkózása a romló külső konjunktúra ellenére, a legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fenntartása mellett a következő években is folytatódik a testület szerint. A lazább monetáris politikai környezet tartósan fennmarad és további lazító lépések várhatóak – jelezte most is a tanács.

A nemzetközi pénzügyi piaci hangulat az előző kamatdöntés óta javult. A kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a globálisan meghatározó jegybankok döntései valamint a Brexittel kapcsolatos történések befolyásolták. Az olajárak nőttek az elmúlt hónapban.

A monetáris politika irányultsága a monetáris tanács szerint változatlanul támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei kedvezőek. A tanács szeptemberben a negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 300-500 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.

Az MNB rugalmasan alakítja az FX-swap eszköz állományát annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon, és a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon – írják. Az ülés rövidített jegyzőkönyve december 4-én 14 órakor jelenik meg.

Maradnak a laza monetáris kondíciók

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint maradnak a laza monetáris kondíciók, 2020-ban nem várnak szigorítást, az alapkamat emelése pedig 2021 negyedik negyedéve előtt nem várható.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a magyar jegybanktól nem várható a közeljövőben monetáris szigorítás, az elmúlt hónapokban a Fed és az Európai Központi Bank (EKB) is a laza irányba mozdult, így ezek alapján a Magyar Nemzeti Bank is fenntarthatja az ultralaza kondíciókat.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője rámutatott: a jövő év második felében is elmaradhat még a 3 százalékos céltól az infláció, ezért 2020-ban nem várnak szigorítást. Legközelebb 2021-ben folytatódhatnak a normalizációs lépések, az alapkamat emelésére 2021 negyedik negyedéve előtt nem számítanak, de nem kizárt, hogy erre még később kerül sor.

Kifejtette: a hazai gazdaságot jellemző nagymértékű megtakarítási többlet, a következő években az uniós forráslehívások következtében feltehetően jelentős szufficitbe kerülő költségvetési pénzforgalmi egyenleg, és a nemzetközi hozamok miatt a bank szakértői nem számítanak a piaci hozamok számottevő emelkedésére sem, így a Bubor kamatlábak, valamint a rövid állampapír hozamok tartósan alacsony szinten, a kamatfolyosó aljára tapadhatnak.

Török Lajos, az Equilor vezető elemzője jelezte: a tanács következő, december 15-i kamatdöntő ülése izgalmasabb lehet, mivel akkor jelennek meg a friss inflációs jelentés keretszámai. Hozzátette, hogy a magyar jegybank a múlt héten publikált egy tanulmányt, miszerint a globalizáció, a digitalizáció és a csökkenő nyersanyagárak miatt szükség lehet az inflációs célok, illetve azok számításának újragondolására.

Az MNB szerint szükség lehet akár az inflációs célszintek módosítására, akár a mérőrendszer változásaira a következő időszakban – fűzte hozzá.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője közölte: az MNB továbbra is a lefelé mutató inflációs kockázatokat tartja erősebbeknek a gyenge európai konjunktúra miatt, illetve a magyar állampapír plusz (MÁP+) bevezetésétől, valamint a jövő évi kisebb költségvetési hiánytól várja a makrogazdasági egyensúly erősödését, az infláció elszaladásának megakadályozását.

Regős Gábor jelezte: annak ellenére, hogy a maginfláció elérte a jegybanki célsáv tetejét, a közeljövőben nem lehet a monetáris kondíciók érdemi szigorítására számítani, legfeljebb a swapállomány (devizacsere-állomány) csökkentésére vagy a kommunikáció lazítására kerülhet sor decemberben, összességében pedig a laza monetáris politika tartós fennmaradása várható.