Nem csak napi fogyasztásra költik a megnövekedett fizetéseket a magyarok

 

Augusztusban 11,5 százalékkal volt magasabb a bruttó átlagkereset Magyarországon, mint egy évvel korábban. A megtakarításokat is szem előtt tartják a magyarok, a júniusban piacra bocsátott Magyar Állampapír Plusz állampapírból több mint 2500 milliárd forint összegben értékesített az Államadósság Kezelő Központ.

Kétmillió forint névértékű Magyar Állampapír Plusz a budapesti Mammut postán 2019. november 4-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Évente emelkedő bérminimum, fokozódó beruházási kedv, egyre több állásajánlat – ez a három tényező vezetett ahhoz, hogy idén augusztusban 358 ezer forintra emelkedett a bruttó átlagbér Magyarországon. Mindez kétszámjegyű növekedés az elmúlt évhez képest.

Nyolcvanadik hónapja nőnek a hazai keresetek

A KSH adatai szerint immár a nyolcvanadik hónapja nőnek a hazai keresetek. 2019. január-augusztusban a bruttó átlagkereset 359 800, a nettó átlagkereset 239 300 forint volt, azaz átlagosan 10,7 százalékkal nőttek a fizetések az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Még jobban jártak a fizikai dolgozók, nekik 20 százalékot meghaladóan, 1184 forintra nőtt a bruttó órabérük. A legnagyobb mértékben Közép-Magyarországon és a Dunántúlon lódultak meg a fizikai átlagórabérek, már 1400-1600 forint felett járnak.

Ha a számok mögé nézünk, az látszik, hogy sok munkakörben nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Ez pedig egyértelműen a fizetésemelés irányába hat” – mondta Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető elemzője az M1 Summa című magazinjában.

A mezőgazdaságban is átlag feletti a bérnövekedés

Azok az ágazatok, ahol jellemzően munkaerőhiány van, ott a vállalatok rá vannak kényszerítve arra, hogy bért emeljenek. Ezt meg is teszik, ez pedig jól látszódik a szektorális adatokon. Az építőiparban, a feldolgozóipar egyes területein is, sőt, most már a mezőgazdaságban is átlag feletti a bérnövekedés” – fogalmazott a szakértő.


A mezőgazdaságban az elmúlt két-három hónapban láttunk igen jelentős, kétszámjegyű bérdinamikát, ami nagyjából 12 és 15 százalék közötti adatot jelent. Ilyenre évek óta nem volt példa” – fűzte hozzá.

Az elmúlt években tapasztalt bérnövekedés a gazdaság egészében érezteti a hatását. „A szolgáltatószektorban, a kiskereskedelemben egyaránt jól látható volt” – tette hozzá az elemző. Virovácz Péter szerint ez utóbbinak például azért van jelentősége, mert a megemelkedő fizetésből többet költ a lakosság.

Az elmúlt években tapasztalt folyamatos dinamikus bérnövekedés, sőt, mondjuk azt, kétszámjegyű bérnövekedés, az a gazdaság egészében is lecsapódott. Ez jól látszódik akár a szolgáltatószektor teljesítményén, akár a kiskereskedelmi forgalom kapcsán.  Összességében négy-öt százalék körüli fogyasztásbővülésről beszélhetünk, ami nagyjából megegyezik a bruttó hazai termék növekedésének a dinamikájával” – közölte.

2020-ban átlagosan öt-hat százalékkal nőhetnek majd a fizetések

A béremelkedés üteme várhatóan lassulni fog jövőre” – tette hozzá Németh Dávid, a K&H bank Zrt. vezető elemzője. Ő úgy becsüli, hogy 2020-ban átlagosan öt-hat százalékkal nőnek majd a fizetések. A szakember elmondta: sok függ attól is, hogy miként tudják javítani az ország termelékenységét.

Ha visszanézünk az elmúlt időszakra, akkor az ország termelékenysége éves szinten nagyjából két-három százalékkal tudott növekedni, ehhez képest viszont gyorsabb volt a bérfejlesztés. Ahhoz, hogy fönt tudjuk tartani a magas bérnövekedést, fokozni kell a termelékenység növekedését az országnak. Ehhez rengeteg beruházásra van szükség, amihez pedig idő kell. Nem lehet gyorsabb ütemben növelni a béreket, mint amekkora a termelékenység növekedése az országnak” – nyilatkozta Németh Dávid.

Az elemző szerint fontos mutatószám az is, hogy az inflációhoz képest mennyivel nőnek a keresetek. Idén várhatóan 3 százalékos lesz a pénzromlás üteme, ezt a fizetésemeléseknél is figyelembe kell venni majd.

A 4-5 százalékos nettó reálkereset-növekedés az jó, de az is fontos, hogy milyen széles körben érhető el ez a nettó reálkereset-növekedés. Tehát, hogy a kisebb vidéki településeken is látható ez, vagy csak a nagyobb városokban. Minél szélesebb körben jelenik meg, annál jobb az országnak, hiszen akkor több térség is fejlődni tud ezen keresztül. Az elmúlt időszakban voltak olyan esetek, amikor a vidéki településeken is jelentős volt a bérnövekedés, és ebben szerepet játszott az is, hogy a minimálbért folyamatosan emelték” – fogalmazott a szakértő.

A megnövekedett fizetéseket nem csak napi fogyasztásra költik a magyarok, hanem a megtakarításokat is szem előtt tartják. A júniusban piacra bocsátott Magyar Állampapír Plusz állampapírból például több mint 2500 milliárd forint összegben értékesített az Államadósság Kezelő Központ.