A magyar méz népszerűsítéséért kampányoltak

 

Második alkalommal szerveztek Baranya megyében méznépszerűsítő rendezvényt, ahol a kilátogatók különféle mézkülönlegességeket is megkóstolhattak. A nagyszabású mézpromóció célja arra buzdítani a fogyasztókat, hogy közvetlenül a termelőktől vásárolják meg a mézet. A világ méztermésének majdnem az egyharmada, mintegy 550 ezer tonna méz fogy évente az Európai Unióban.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Mészáros János)

Idén második alkalommal rendezte meg nagyszabású mézpromócióját a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Baranya megyei szervezete. A sajtótájékoztatóval egybekötött mézkóstoló célja a baranyai méz népszerűsítése volt – hangzott el az M1 Magyar gazda című műsorában.

Sokféle méz termelésére van lehetőség a megyében

Rittlinger József, a NAK Baranya megyei elnöke elmondta, a megyében sokféle méz termelésére van lehetőség, a rendezvényen pedig ezek megkóstolására teremtettek lehetőséget. Hozzátette, a nagyszabású mézpromóció célja arra buzdítani a fogyasztókat, hogy

közvetlenül a termelőktől vásárolják meg a mézet.

A kóstolásra szánt mézeket úgy válogatták össze a szakemberek, hogy bemutassák a térségre jellemző legjobb fajtákat. May Gábor, az OMME méhészeti szaktanácsadója elmondta, Baranya megye különlegessége a mecseki medvehagymaméz és a szintén a Mecsek környékén készülő szelídgesztenyeméz.


Baranya megyében az ökológiai adottságok kimondottan kedveznek a méhészetnek, ugyanis az országban itt a legmagasabb a napsütéses órák száma.

Az OMME méhészeti szaktanácsadója szerint Baranyában a statisztikai adatok alapján körülbelül ezer termelőt tartanak számon, azonban közülük mindössze nyolcszázan aktívak. Hozzátette, a

megyének 1000-1500 tonna körüli a méztermelése.

Rittlinger József elmondta, a NAK és az OMME évek óta szorosan együttműködik a térségben az ágazat érdekében. A NAK-on belül a méhészeti osztály egy külön alosztályt alakított itt Baranyában. Hozzátette, a szakosztály munkáját több méhész is segíti, hiszen a szántóföldi növénytermesztésben egyetértésre van szükség a méhész és a növénytermesztő között.

A méhészeknek és a szigorú hazai élelmiszer-biztonsági szabályoknak köszönhetően a magyar méz kiváló minőségű és nagyon egészséges.

Népegészségügyi szempontból is fontos a méz fogyasztásának népszerűsítése

Müllerné Juhos Bernadett, a Baranya Megyei Kormányhivatal főigazgatója elmondta, a méz fogyasztásának népszerűsítése népegészségügyi szempontból is fontos. Kiemelte, fogyasztóvédelemmel foglalkozó kollégái odafigyelnek arra, hogy a fogyasztók jó minőségű mézet találjanak a polcokon. Úgy gondolja, az elmúlt évtizedben jelentős eredményeket értek el, ebben az időszakban több figyelem fordul a méhészekre, a méhekre. Hozzátette,

sikerült az egy főre jutó 40 grammról egy kilóra feltornászni a mézfogyasztást Magyarországon.

Az önkormányzat támogatásával a baranyai mézes-mázas napokon mézversenyt is tartottak, amellyel a helyi termelőket támogatja a megye. May Gábor elmondta, a mézverseny fődíja, hogy a megye egy éven keresztül promóciós termékként vásárolja a termelőtől a díjnyertes mézet, ami így eljut a világ minden részére. Hozzátette, az elmúlt három év tapasztalata alapján elmondható, hogy a magyar méz Kínától egészen Kanadáig is eljutott a versenynek köszönhetően.

A méhek és a méhészek védelme országos szinten is középpontba került. A méhészeti nemzeti program, a mézfogyasztást ösztönző kampánysorozat, az idén meghirdetett beporzók éve egyaránt az ágazat versenyképességének és a méhészeti tevékenység hatékonyságának növelését szolgálja.

Évente mintegy 550 ezer tonna méz fogy az Európai Unióban

A világ méztermésének majdnem az egyharmada, mintegy 550 ezer tonna méz fogy évente az Európai Unióban, ám az uniós méhészek ennek csak a felét tudják előállítani, a többit más régiókból szerzik be – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke kedd reggel az M1-en.


A magyar termelők a megtermelt méz kétharmadát külföldön adják el, míg az egyharmadát a helyi fogyasztók vásárolják meg.

Felhívta a figyelmet, hogy az európai fogyasztók szívesebben választják a harmadik országból érkező mézeket. Ez azt jelenti, hogy míg tíz évvel ezelőtt egy magyar méhész 2,4 eurót kapott egy kilónyi virágmézért, ez mostanra 1,7 euróra csökkent.

Hangsúlyozta, ha ez így folytatódik, az európai méhészeti ágazat tovább fog zsugorodni, miközben az Európai Unióba érkező mézek mennyisége nő. Hozzátette, az import 80 százaléka mindössze négy országból jön: évente 80 ezer tonna Kínából, 45 ezer tonna Ukrajnából, 25 ezer tonna Argentínából és 20 ezer tonna Mexikóból.

A címlapfotó illusztráció.