Az elmúlt évtizedekben különböző tojótyúktartási módok alakultak ki: ketreces, mélyalmos és a biotartásként is emlegetett szabad tartás. Ezekkel kapcsolatban a fogyasztók körében is kialakult általános tévhit, hogy a különböző tartási módok befolyásolják a tojás összetételét és táplálkozási értékét. Valójában a tojás minőségére a takarmányok minősége és megfelelő összetétele hat.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
A tojástermelők az ágazat elleni támadásnak tartják, hogy egyes áruházláncok környezetvédelmi és állatjóléti okokra hivatkozva 2025-től meg akarják szüntetni a ketreces tartásból származó tojás értékesítését. Hazánkban a termelők mintegy 80 százaléka ilyen körülmények között tartja a tojókat, és az ágazatban nemrég valósult meg egy átfogó és költséges technológiaváltás – hangzott el az M1 Magyar gazda című magazinműsorában.
Több baromfitartási mód is kialakult
Szép Imre, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) elnöke elmondta, hogy 2012-ben a magyar termelők az unió elveit követő EU-komfort ketrecekre cserélték le az addig használt hagyományos ketreceket. Hozzátette, erre több tízmilliárd forintot fordítottak a magyar tojótyúktartók.
A termelők azt szeretnék,
A Tojásszövetség elnöke szerint az elmúlt évtizedekben különböző baromfitartási módok alakultak ki, a ketreces, mélyalmos és a biotartásként is emlegetett szabad tartás.
Kiemelte, ezek a változatok jól megférnek egymás mellett. A Tojásszövetség célja pedig elérni, hogy az áruházláncokban a termelési volumen arányában áruljanak különböző tartásmódú tojásokat.
Az üzletláncok döntését valószínűleg azok az egyre népszerűbb elképzelések befolyásolták, hogy az alternatív vagy szabad tartásban nevelt tyúkok egészségesebbek és boldogabbak.
Metzger Szilvia, a Kaposvári Egyetem docense elmondta, ahhoz, hogy meghatározhassák, milyen körülmények között érzik magukat a legjobban a tyúkok, milyen körülmények között jó egészségi állapotban „termelnek” jól, ahhoz az kellene, hogy különböző tartástechnológiákat mutassanak az állatoknak, és az állatok szabadon választhassanak a bemutatott körülmények közül.
A fogyasztók tévhitei
A különböző kutatások azt bizonyítják, hogy a szabadon tartott tyúkok élete sok szempontból keservesebb, mint a ketrecben nevelteké. A Kaposvári Egyetem docense hangsúlyozza,
vadakkal, vadmadarakkal, ezáltal az állategészségügyi kockázat is sokkal nagyobb. „Arról nem is beszélve, hogy az alternatív rendszerekben, ahol ülőrudakra repülnek fel az állatok, sokkal nagyobb a csonttörés kockázata, illetve a talpfekélyes megbetegedések aránya” – mondta Metzger Szilvia.
A ketreces tartásnak számos előnye van, például ennél a technológiánál a legkisebb az élelmiszer-biztonsági kockázat. Szép Imre szerint a ketreces tartás a legtisztább tartási rendszer. A másik két alternatíva esetében sokkal több bakteriális és egyéb szennyező anyag rakódik a tojás héjára.
Az is tévhit, hogy a ketreces tartás ökológiai lábnyoma nagyobb, mint a szabad tartásban tartott tojóké. Mivel az intenzíven tartott tyúkok többet tojnak, ezzel a technológiával kisebb területen, kevesebb takarmánnyal lehet tojást termelni. A Tojásszövetség elnöke elmondta,
Tehát az intenzív rendszerek óriási mértékben óvják a környezetet.
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a tartási körülmények nem hatnak sem a tojás beltartalmi értékére, sem a színére. Szép Imre szerint a tojás színe attól függ, hogy milyen takarmányt kapnak a szárnyasok. Ha a tyúk nem kap zöld takarmányt vagy kukoricát, tojásának színe fehérebb lesz az átlagosnál.
A szakemberek szerint az alternatív tartás környezetvédelmi és állatjóléti szempontból sem hasznos, és a tojástermelőknek óriási többletköltséget jelentene az erre való átállás, ami hatalmas károkat okozna az ágazatnak.