Uniós összehasonlításban is kimagasló az államadósság csökkenése

 

Tavaly az államadósság mutatója az előző évekhez képest még tovább, a GDP 70,2 százalékára mérséklődött, míg a hiány mind az uniós kritérium, mind pedig a kitűzött cél alatt, 2,3 százalékon teljesült – erősítette meg az Európai Unió statisztikai hivatala.

Az Eurostat összesítéséből az is kiderül, hogy a magyar adósságráta az egyik legdinamikusabb csökkenést mutatta a tagállamok között – kommentálta az Európai Unió statisztikai intézetének legfrissebb jelentését hétfőn a magyar Pénzügyminisztérium (PM).

Fontos pozitív fejleményként emelte ki a PM, hogy az Eurostat a korábban megfogalmazott módszertani fenntartásait Magyarországra nézve visszavonta.

Közleményében a minisztérium emlékeztetett, hogy a tagállamok statisztikai hatóságai tavasszal és ősszel küldik meg az Eurostatnak az államháztartás két legfőbb mutatójának, az adósságnak és a hiánynak az alakulását. Az uniós hivatal ezeket a dokumentumokat részletesen ellenőrzi, majd az általa elfogadott végleges jelentéseket közzéteszi, és különböző uniós átlagokat és rangsorokat mutat be.

A kormány változatlanul elkötelezett a kiszámítható és felelősségteljes költségvetési politika iránt, amelyben kiemelt szerep jut az államadósság csökkentésének – hangsúlyozza a Pénzügyminisztérium. A legutóbbi hivatalos adatok visszaigazolják ennek eredményességét, hiszen a korábbi adatokhoz képest is jelentősebben mérséklődött az adósságráta: 2017-ben 73 százalék alá, tavaly pedig 70,2 százalékra. Az idei első fél évben ez a tendencia tovább folytatódott, így az év végére várt 68,5 százalékos mutató reálisan teljesíthető – szögezték le. (Az MNB adatai szerint június végén 68,2 százalékon állt a mutató.)

A kormány eltökélt célja az, hogy a kormányzati ciklus végére az államadósság aránya a 60 százalékos szint alá kerüljön, hangsúlyozta a PM.

Az államháztartási hiány 2012 óta minden évben az erre vonatkozó, három százalékos konvergencia-kritérium alatt teljesül, így 2013-ban meg is szűnt a Magyarország elleni túlzotthiány-eljárás, amelyet az uniós szervek rögtön a 2004-es csatlakozáskor indítottak. Az idei évi költségvetési folyamatok előrevetítik az 1,8 százalékos hiánycél elérését.