Az ÁSZ szerint kormányzati támogatásra a tudásintenzív területeken van szükség

 

A munkaerőhiány és a növekvő munkaerőköltségekből adódó nehézségek kezelése érdekében a kormányzati támogatásokat a következő időszakban a tudásintenzív, magas hozzáadott értékkel bíró ipari és szolgáltatási területekre célszerű irányítani – olvasható az Állami Számvevőszék jelentésében, amelyben a 2010–2017 közötti időszak állami befektetésösztönzési és munkahelyteremtési intézkedéseit értékelte.

A számvevőszék közölte, hogy erre azért is szükség van, mert a vizsgált időszakban a kutatási-fejlesztési (K+F)-beruházások számottevően nem emelkedtek.

A közlemény szerint a munkahelyteremtés a rendszerváltás óta alapvető feltétele a támogatások igénybevételének és a befektetésösztönzési politikát is meghatározza, utóbbi 2010 és 2017 között főként ezt a célt szolgálta. Ennek köszönhetően 2015-re már jelentősen csökkent a munkanélküliség, nőtt a foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a munkahelyteremtés még 2017-ben is elsőbbséget élvezett, miközben bizonyos iparágakban már megjelent a munkaerőhiány. Ezért az Állami Számvevőszék úgy véli, a munkaerőpiac helyzete már nem indokolja, hogy az egyedi munkahelyteremtést továbbra is közpénzből támogassák.

Kiemelték, 2010–2017 között 120 vállalkozás, összesen 682,8 milliárd forint értékű közvetlen támogatásban és adókedvezményben részesült, a munkaadók ezért több mint 34 ezer új munkahely megteremtését vállalták. A kormány így a vizsgált időszakban egy munkahely létrehozására átlagosan 7,3 millió forint támogatást fordított.

Az ÁSZ megállapította, a befektetésösztönzési politika eredményeként a vizsgált időszakban a beáramló tőke mennyisége nőtt, a munkanélküliség jelentősen csökkent, a foglalkoztatás pedig bővült. Az iparágakra vonatkozó célok összességében teljesültek, a kormány szándékai szerint támogatni kívánt iparágaknál történt a legtöbb szerződéskötés.

Mindez azt mutatja, hogy a kormány a beruházásösztönzés intézményrendszerét kiépítette, a befektetések ösztönzéséhez pedig biztosította a forrásokat. Azonban az ÁSZ elemzésében megállapította, hogy a tervezési dokumentumokba jellemzően nem építettek be számszerűsített eredménycélokat, ütemezést és monitoring rendszert, így a befektetésösztönzési rendszer működésének nyomon követése nem valósult meg.

A címlapfotó illusztráció.