Megjelent a bruttó hazai termék, azaz a GDP második negyedéves előzetes adata. E szerint az előző év azonos időszakához képest 5,1 százalékos, az előző negyedévhez pedig 1,1 százalékos a növekedés. Az eurózónához képest most is nagyjából 3,5 százalék feletti növekedéstöbbletet tud felmutatni a magyar gazdaság.
A féléves adatok az elemzőket is meglepték, ugyanis a gazdaság lassulását várták, ami bejött ugyan, de a lassulás mértéke kisebb volt, csupán 0,1 százalékkal maradt el a tavalyi növekedéstől. Miután ez az első becslés, ilyenkor a növekedés szerkezetét illetően a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) még nem közöl részleteket.
Annyit azonban előre bocsátottak, hogy a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben. A szakértők egyébként a teljes 2019-es évre vonatkozóan
De az is lehetséges, hogy a mostani adatokhoz képest még feljebb kell srófolniuk az előrejelzést.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Első helyen az Európai Unión belül
Bár két vizsgálat készült, de ezek közül az 5,1 százalékos növekedést kell kiemelni, amivel első helyen állunk az Európai Unión belül – közölte Csath Magdolna közgazdász a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Magyarországot Románia követi, a harmadik helyen pedig Lengyelország foglal helyet. Hozzátette, az Európai Unió teljesítménye viszonylag alacsony, 1 százalék körül mozog az érték.
Az egyik negyedévről a másik negyedévre vonatkozó magyar adatok is pozitívnak minősülnek, viszont csak minimális a javulás európai viszonylatban. Más országok esetében is hasonló a helyzet, a német gazdaság azonban csökkent, kisebb növekedési értéket ért el, mint az előző negyedévben – magyarázta.
Az EU gazdaságát elsősorban az ipar határozza meg
Szerinte az értékek alakulását a háttéradatokban kell vizsgálni. Elsősorban az ipar alakulását kell megnézni, ugyanis az Európai Unió gazdaságát elsősorban az ipari teljesítmény határozza meg, azon belül pedig a német ipar alakulása. A német ipari teljesítmény éves szinten 6,2 százalékkal romlott. Hangsúlyozta, ez az óriási zuhanás főként az eurózónára van hatással, az EU 28 tagállamát kevesebb mértékben érinti, hiszen
Magyarországon ennek azért van még kevesebb jelentősége, mert a piaci alapú szolgáltatások erős szektorként jelennek meg, és jól szerepel az élelmiszeripar is, tehát vannak kiegyensúlyozó ágazatok – emelte ki. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a német gazdaság jelentősen exportorientált, a GDP-nek ez teszi ki a legnagyobb részét.
A németek eladni akarnak minél többet, ezt jól mutatja az is, hogy hatalmas a termék külkereskedelmi többlete. Megjegyezte, most azonban lassulás van, mert kevesebben vesznek német termékeket, és ez visszahat a német gazdaságra. Úgy véli, ebben a német gazdaságpolitika is jelentős szerepet játszik, mert kevésbé támogatja a beruházásokat és a fogyasztást.
Magyarország GDP növekedése több tényezőből fakad
Magyarországon azonban ez nem így van – hívta fel a figyelmet. Mint mondta, hazánkban van egy rásegítő gazdaságpolitika, amely ösztönzi a beruházásokat és a fogyasztást, de ide tartoznak a különböző családtámogató programok, és a bérek emelése is. Így összességében elmondható, hogy Magyarország GDP-növekedése több tényezőből fakad. Hozzátette, ennek a begyűrűzése nagy valószínűséggel nem idén, hanem 2020-ra következhet be.
