Varga Mihály: Kitarthat a magyar gazdaság lendülete

 

A magyar gazdaság az év második felében is jól fog teljesíteni, a lendület kitart 2019-ben. Óvatos becslés szerint 4 százalék helyett 4,3-4,4 százalékos lehet a növekedés idén – mondta a pénzügyminiszter a szerdai GDP-adatokra reagálva. A magyar gazdaság 4,9 százalékkal bővült a második negyedévben, míg a kiigazított adatok alapján 5,1 százalékos volt a növekedés, ami meghaladta az elemzői várakozásokat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai első becslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt az idei második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedés az előző negyedévhez képest 1,1 százalékos volt.

Az első félévben a magyar növekedés 5,1 százalékos volt, míg a naptárhatással kiigazított adatok szerint 5,2 százalékos.

Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: az előző negyedévhez hasonlóan a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben.

Varga Mihály kiemelte, a magyar gazdaság nem veszített a lendületéből, a növekedés a tárca várakozásait is meghaladta. Az előzetes adatok szerint ez a legmagasabb növekedési ütem az egész Európai Unióban –tette hozzá.

A GDP-adat azért is kedvező, mert közben az államadósság csökkent – mondta a miniszter. Hozzátette, 1995-óta az idei második negyedéves adat a hét legjobb  között van. Jelezte, hogy sem a hiány, sem az államadósság alakulása nem tér el az idei prognózistól.

Kitért rá, az eddigi információk szerint a kormányzati intézkedések 1,6 százalékponttal emelték a növekedést. Ezek nélkül 3,5 százalékos lett volna a GDP-növekedés – mondta. A kormányzati intézkedések közé sorolta a hatéves bérmegállapodást, a Versenyképesebb Magyarországért programot, a lakhatási támogatásokat, és az állami beruházásokat.

A növekedést támogatta a továbbra is kedvező lakossági fogyasztás, az új exportkapacitások kiépülése, és az uniós források hatékonyabb felhasználása – sorolta a tárcavezető. A részadatok már utaltak a magasabb április-júniusi növekedésre: az építőipar teljesítménye 27 százalékkal nőtt a második negyedévben, az ipar közel 5 százalékkal, és a kiskereskedelem több mint 5 százalékkal bővült. A turizmus, az ingatlanpiac mellett az infokommunikációs szolgáltatások és beruházások fejlesztése is segítették a növekedést – mondta.

Forrás: MTVA

Forrás: MTVA

A pénzügyminiszter a következő időszakra ható kockázatok az előző negyedévhez képest változatlanok, ezek között említette a Brexitet, és a világgazdasági bővülés lassulását. Kérdésre kifejtette: a német gazdaság tavaly szeptember óta enyhe lejtőn van, ennek elvileg néhány hónapja be kellett volna gyűrűznie Magyarországra. A költségszintek kedvezőbben alakulnak a magyar autóiparban, és az exportpiacok is változtak, diverzifikáltabbak lettek, ezért is kedvezőbb a magyar növekedés a nyugat-európainál.

Elemzői várakozások felett teljesített a gazdaság

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte, hogy a magyar gazdaság második negyedéves növekedési üteme felülmúlta az elemzői várakozásokat, a féléves adatok 2004 óta a legmagasabbak.

A vártnál erősebb adat azért meglepő, mert a havi ágazati adatok egyértelmű lassulást vetítettek előre. Részletes adatok híján saját számításaikra hagyatkozva úgy ítélte meg, hogy az ipar, az építőipar és a szolgáltató szektor teljesítménye is valószínűleg lassult. Az eurózónához képest továbbra is nagyjából 3,5 százalékpont feletti növekedési többletet tud felmutatni a magyar gazdaság.

Az ING Bank szakértőinek várakozásai szerint az év második felében folytatódhat a lassulás, amely elsősorban a külső környezet romlásával magyarázható. A kereskedelmi háború eszkalálódása, a globális lassulás, a német ipar gyengélkedése és a Brexit körüli bizonytalanságok hatása egyre inkább érződik majd a magyar gazdaság teljesítményén. Várakozásaik szerint az év egészében 4,5 százalékos lehet a GDP növekedése, amely optimistább mind a kormány – eddigi – 4,0 százalékos, mind pedig a jegybank 4,3 százalékos előrejelzésénél.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben a várakozásokat meghaladó második negyedévi növekedéshez, noha az ipar és az építőipar növekedése jelentősen lassult az első negyedévhez képest. A GDP felhasználási oldalán  gazdasági növekedés motorja a kétszámjegyű bérdinamika miatt növekvő fogyasztás, valamint a szinte minden területen jelentkező beruházási boom lehetett.

A beruházásokat nem csupán az uniós források húzzák, hanem  a soha nem látott mértékű működőtőke-beáramlás is- tette hozzá az elemző. Az idén eddig mintegy 1220 milliárd forintnyi beruházásról született döntés a tavalyi 1380 milliárd forint után, jegyezte meg.

A második fél évben a családvédelmi akcióterv és a gazdaságvédelmi akcióterv is lökést adhat a gazdaságnak, és ellensúlyozhatják a külső környezet negatív hatásait, így csak fokozatos lassulás várható, éves átlagban pedig a GDP növekedése elérheti a 4,8 százalékot a tavalyi 4,9 százalék után.

Suppan Gergely kitért arra is, hogy a magyar GDP növekedése messze felülmúlta a 4,4 százalékos román, az 1,9 százalékos szlovák, valamint a 2,7 százalékos cseh növekedést, egyúttal kifejezetten erős felzárkózásra utal, mivel az előzetes adatok szerint az euróövezeti növekedés csupán 1,1 százalékos volt a második negyedévben, így fennmaradt Magyarország négy százalékpontos növekedési előnye.

A GDP-adatokban egyelőre csak korlátozottan jelent meg, hogy a kiskereskedelmi forgalom, az ipari és az építőipari termelés növekedése lassult, és az is, hogy a legfontosabb kereskedelmi partner, Németország gazdasági teljesítménye csökkent – értékelt Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője.

A GDP  motorja továbbra is a változatlanul erős bérdinamika hajtotta fogyasztás maradhatott, de jelentős szerepe lehetett a beruházásoknak is.

Az év hátralévő részében várhatóan tovább lassul majd a GDP növekedési üteme, de az év egészére a Századvég szakértői így is dinamikus, 4,5 százalékos növekedést várnak, amire külső tényezők jelentenek kockázatot elsősorban  a német gazdaság teljesítménye, a Brexit körüli bizonytalanság, illetve a vámháború fokozódása.

A kilátásokat illetően az Erste elemzői úgy látják, hogy a  feszes munkaerőpiac, a folytatódó bérkiáramlás, a magas szinten lévő fogyasztói bizalom nem igazán sugallja a fogyasztás lassulását az idei évre. A beruházások növekedése továbbra is magas maradhat, lassulhat azonban az ipari termelés növekedése, amennyiben a júniusi negatív ipari adat valóban az európai lassulás tartós begyűrűzésének előhírnöke volt. Az idei teljes évi gazdasági növekedésre az első félévi 5,1 százalék után 4,5 százalékot prognosztizálnak felfelé mutató kockázatokkal.