A február-áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 162 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).Varga Mihály az adatokat értékelve elmondta, hogy a rendszerváltozás óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség Magyarországon.
A rendszerváltozás óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség Magyarországon, mint idén február és április között; a 2010-es mintegy 12 százalékról 3,5 százalékra csökkent a mutató, amellyel Varga Mihály pénzügyminiszter ismertetése szerint Magyarország az Európai Unió 28 tagországa között a negyedik helyen áll, Lengyelországgal holtversenyben.
A február-áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 162 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt
A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,1 százalékra csökkent, az 55-74 éveseké 2,2 százalék volt, ami 0,3 százalékpont javulás.
A munkanélküliek több mint ötöde 15-24 évesek köréből került ki, számuk 4 ezerrel, 34 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,2 százalékponttal 10,8 százalékra nőtt.
A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbihoz és az előző időszakkal is megegyező 3,5 százalék volt. A nők munkanélküliségi rátája egy év alatt 0,8 százalékponttal csökkent szintén 3,5 százalékosra.
A munkanélküliség átlagos időtartama 14 hónap volt, a munkanélküliek 36,8 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított – tette hozzá a KSH.
Az adatok azt mutatják, hogy “egyre kevesebb olyan álláskereső ember van ma Magyarországon, aki nem talált a maga számára munkát” – fogalmazott.
Rekordszinten a foglalkoztatottság
Az február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 492 ezer volt, 47 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,0 százalékponttal 69,8 százalékra emelkedett.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 69 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 18 ezerrel nőtt, míg a magukat közmunkásoknak vallók száma 40 ezerrel 118 ezerre csökkent.
A 15-74 éves korosztályban tavaly az augusztus-októberi időszakban lépte át a 4,5 milliós küszöböt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, és azóta egyszer sem csökkent 4 millió 480 ezer alá.
Az előző háromhónapos periódushoz, az idei első negyedévhez hasonlítva szinte a hibahatáron belül, mindössze 5 ezerrel kevesebben voltak állásban.
A 15-74 éves foglalkoztatottak számának 47 ezres éves összevetésű emelkedése, a munkanélküliek számának 15 ezres csökkenéséből és a munkaerőpiacra újonnan belépők 32 ezres számából eredt.
A 15-64 éves gazdaságilag aktív népesség, a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy álláskeresőként megjelenők aránya 0,7 százalékponttal 72,3 százalékra emelkedett. Ebben benne van a korosztály lélekszámának 45 ezres csökkenése.
A munkaerőpiacról távol maradó inaktív lakosság ebben a korosztályban 58 ezerrel csökkent egy év alatt és 1,754 millió volt a február-áprilisi periódusban.
A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatási ráta 1,1 százalékponttal, 77,1 százalékra nőtt, a nők körében pedig 0,8 százalékponttal, 62,5 százalékra emelkedett.
A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, a foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,0 százalékponttal, 74,9 százalékra emelkedett Magyarországon. A február-áprilisi időszakban a férfiaknál 83,0, a nőknél 67,0 százalékos volt a foglalkoztatottak aránya ebben a korcsoportban.
Mélyponton a munkanélküliség
A február-áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 162 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt
A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,1 százalékra csökkent, az 55-74 éveseké 2,2 százalék volt, ami 0,3 százalékpont javulás.
A munkanélküliek több mint ötöde 15-24 évesek köréből került ki, számuk 4 ezerrel, 34 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 1,2 százalékponttal 10,8 százalékra nőtt.
A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbihoz és az előző időszakkal is megegyező 3,5 százalék volt. A nők munkanélküliségi rátája egy év alatt 0,8 százalékponttal csökkent szintén 3,5 százalékosra.
A munkanélküliség átlagos időtartama 14 hónap volt, a munkanélküliek 36,8 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított – tette hozzá a KSH.
Elemzők szerint már korlátokba ütközik a foglalkoztatás növelése
Mélypontra süllyedt a munkanélküliség, de a csökkenés tempója a továbbiakban is lassulni fog, mivel a kínálat minősége meglehetősen alacsony, már csak a teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon, a bérek növekedése folytatódik – így értékelték elemzők az adatokat.
A munkáltatók egyre nehezebben tudják betölteni az új álláshelyeket, mivel a munkanélküliség szerkezete nem felel meg a keresleti követelményeknek a földrajzi vagy képzettségi különbségek miatt – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki hozzátette, hogy a munkaerőpiacon még potenciálisan bevonhatók köre jelentősen beszűkült, ez továbbra is arra készteti majd a vállalatokat, hogy béreket emeljenek.
Az ING az év egészében átlagosan 3,6 százalékos munkanélküliséget prognosztizál.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a közfoglalkoztatottak számának csökkenése mellett a munkanélküliség is mérséklődött, tehát a közfoglalkoztatottak jelentős része feltehetően el tudott helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.
Horváth András, a Takarékbank elemzőjének véleménye szerint annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további, legalább 4 százalékponttal javítható lenne a versenyképesebb uniós tagállamokkal összehasonlítva, munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de a foglalkoztatás is csak egyre csökkenő ütemben tud elmozdulni pozitívabb irányba. A teljes foglalkoztatottságról további 250-300 ezer új álláshely betöltése után lehetne beszélni.
Varga Zsombor, az Erste Bank makrogazdasági elemzője leszögezte, az adatok továbbra is feszített munkapiacot jeleznek, a vállatok munkaerő-kereslete erős, így továbbra is magas szinten stabilizálódhat a foglalkoztatás. A számok arra engednek következtetni, hogy a foglalkoztatás a közeljövőben már egyáltalán nem, vagy sokkal lassabb ütemben fog növekedni, mint az elmúlt években.
A feszes munkaerőpiac továbbra is emelkedő bérekhez vezethet, ami azt eredményezi, hogy a fogyasztás az idei évben sem fog érdemben lassulni, és igen fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek.
