Nem vizsgálta Magyarország államadós-besorolását a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő a péntekre kitűzött időpontban, így nem jelentett be módosítást sem a „Baa3” szintű osztályzatra, sem a besorolás stabil kilátására.
A Moody’s az Európai Unió előírásainak megfelelően előre összeállította az európai szuverén adósbesorolások áttekintésének idei menetrendjét, és a magyar szuverén osztályzat idei első potenciális felülvizsgálati időpontját péntekre tűzte ki.
Péntek éjjel Londonban közölte mindazonáltal, hogy nem frissítette a magyar államadós-besorolást.
A Moody’s legutóbb 2016. november 4-én jelentett be a kitűzött időpontban módosítást: akkor emelte vissza Magyarországot a befektetési ajánlású kategóriába, az addigi „Ba1”-ről a jelenleg is érvényes, stabil kilátású „Baa3”-ra javítva a szuverén magyar besorolást.
Magyarország azóta hat előre kitűzött felülvizsgálati időpontban szerepelt a Moody’s menetrendjében. Ezek közül a cég öt alkalommal nem hajtott végre újabb felülvizsgálatot, egyszer – tavaly november 23-án – az azóta is érvényben tartott „Baa3” szinten megerősítette a magyar államadós-besorolást és az osztályzat stabil kilátását.
A felülvizsgálat nem kötelező a kitűzött időpontokban. Az EU csak annak előzetes beterjesztését írja elő a hitelminősítők számára, hogy ha az adott évben indokolttá válik az uniós államadósok besorolásainak felülvizsgálata, azt mikor hajtanák végre, de az nem előírás, hogy a kijelölt napokon végre is kell hajtaniuk e felülvizsgálatokat.
Így az előre bejelentett időpontokban nem kell feltétlenül módosítani, sem megerősíteni a menetrendben sorra kerülő országok adósosztályzatait vagy az osztályzatok kilátását.
Az S&P és Fitch már korábban felminősített
A másik két piacvezető globális hitelminősítő, a Standard & Poor’s (S&P)és a Fitch Ratings már elvégezte a magyar adósbesorolások idei első felülvizsgálatát, és mindkét cég felminősítette Magyarország államadós-osztályzatait.
Február 15-én a S&P egy fokozattal „BBB/A-2″-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi „BBB mínusz/A-3″-ról. Az S&P új magyar osztályzatának kilátása stabil.
Egy héttel később, február 22-én a Fitch Ratings ugyancsak egy fokozattal „BBB”-re javította a devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi “BBB mínusz”-ról. A Fitch új magyar osztályzatának kilátása is stabil.
A Fitch és az S&P lépése nyomán a három piacvezető globális hitelminősítő közül jelenleg már csak a Moody’s tartja nyilván Magyarországot a befektetési ajánlású kategória alapszintjén, „Baa3” besorolással.
A Moody’s e besorolása a Fitch és az S&P módszertanában “BBB mínusz”-nak – vagyis e két cég előző magyar szuverén osztályzatának – felel meg. A Moody’s így a másik két globális hitelminősítőnél egy fokozattal gyengébb besorolást tart érvényben Magyarországra.
A februári felminősítések előtt a S&P és a Fitch Ratings egyaránt osztályzatjavítás lehetőségére utaló pozitív kilátással tartotta nyilván a magyar szuverén adósbesorolásokat, a Moody’s osztályzati kilátása azonban évek óta stabil.
Stabil a pénzintézetek helyzete
A Moody’s ugyanakkor a magyar bankrendszerre már két éve pozitív kilátást tart érvényben. A pozitív kilátás legutóbbi megerősítéshez fűzött elemzésében a cég kiemelte, hogy várakozása szerint a magyar gazdaság élénk aktivitásának környezetében a magyar bankrendszer hitelkihelyezésének értéke 2019 egészében 10 százalék körüli ütemben növekedhet a 2008-as pénzügyi válságot követő évek visszaesése után.
A három piacvezető nemzetközi hitelminősítő 2019-re összesen hat – egyenként két-két – időpontot jelölt ki a magyar államadós-besorolások felülvizsgálatára.
A Moody’s által péntekre kitűzött – végül érdemi vizsgálat nélkül eltelt – időpontban az idei első fél évre kidolgozott hitelminősítői menetrend Magyarország szempontjából véget ért.
A következő, második idei magyar felülvizsgálatot a S&P és a Fitch Ratings egyaránt augusztus 16-ára, a Moody’s október 25-ére tűzte ki.
Nem értik a döntést az elemzők
Az MTI által megkérdezett elemzők szerint nem lehet megindokolni, miért nem minősítette fel Magyarországot a Moody’s.
Teljesen indokolatlan a felminősítés elmaradása, a hitelminősítő intézetek akár több fokozattal is le vannak maradva a hazai gazdasági folyamatoktól, valamint a piaci árazásoktól – fogalmazott Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
Kiemelte: a felminősítés elmaradását különösen indokolatlanná teszik azok a tények, hogy a hazai gazdaság kiegyensúlyozottan, fenntartható módon és dinamikusan bővül, a magas külső finanszírozási képesség hatására a külső adósság meredeken csökken, sőt, a következő években Magyarország gazdasága talán a történelemben először nettó külső hitelezővé válhat.
Jelezte: az államadósság ráta a magas nominális GDP növekedésnek köszönhetően gyorsuló ütemben csökken, de a következő években az uniós források lehívásával a nominális adósság is csökkenhet, így az adósságráta igen látványosan, a GDP 60 százaléka közelébe eshet vissza két éven belül. A GDP növekedése messze felülmúlhatja a hitelminősítő várakozásait.
Rámutatott: a hazai bankrendszer helyzete és kilátásai határozottan javultak az utóbbi években. A hitelezés érdemben gyorsult, a vállalati hitelállomány már számottevően bővül, a bankok forrásellátottsága bőséges, a hitel/betét arány 70 százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti 160 százalékról.
Suppan Gergely kiemelte: a hazai bankrendszer nincs rászorulva külső forrásokra, szemben a 10 évvel ezelőtti helyzettel, sőt nettó külföldi finanszírozóvá vált. A bankrendszer tőkeellátottsága és profitabilitása kiváló, eszközállománya a rosszhitel állományok meredek leépülésével érdemben javult. Mindezek hatására már idén elkerülhetetlennek látszik a felminősítés, de már a következő lépésben is indokolttá válhat – mutatott rá a Takarékbank vezető elemzője.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője hangsúlyozta:az általánosan romló külső gazdasági környezet magyarázhatja a hitelminősítő óvatosságát.
Mindazonáltal jó esélye van annak, hogy a kedvező hazai folyamatok miatt egy év távlatában a Moody’s is felminősítse Magyarországot – tette hozzá.
A Raiffeisen Bank vezető elemzője ezt azzal indokolta, hogy Magyarországon évek óta kiegyensúlyozott a növekedés szerkezete, gyors a gazdasági felzárkózás üteme, többletet mutat a fizetési mérleg egyenlege és viszonylag mérsékelt az infláció.
Hangsúlyozta: ezekben a folyamatokban jelentős változás nem várható az előttünk álló időszakban, a romló külső körülmények ellenére sem. Mindeközben alacsony az államháztartás hiánya, csökken az államadósság/GDP mutató, az államadósság finanszírozásában pedig egyre nagyobb szerepet játszanak a hazai szereplők.
Noha ezek a folyamatok elegendő alapot jelentettek ahhoz, hogy februárban két meghatározó hitelminősítő, a S&P és a Fitch Ratings is felminősítse Magyarország adósság-besorolását, meglepő módon a harmadik nagy, a Moody’s részéről egyelőre elmaradt a kedvező döntés – mondta Török Zoltán.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kifejtette: a döntés előtt arra számítottak, hogy a Moody’s pozitív kilátást ad a magyar államadósság besorolására, talán fel is minősíti azt, ám még a pozitív kilátás megadása is elmaradt. Ez annak fényében meglepő, hogy a másik két hitelminősítőnél már februárban megtörtént a felminősítés is – tette hozzá.
Véleménye szerint a felminősítést – vagy legalább a pozitív kilátás odaítélését – indokolhatta volna a gazdaság dinamikus növekedése, a GDP-arányos államadósság csökkenése, az államadósság egyre biztonságosabb finanszírozása, illetve a piac értékítélete, amely a hitelminősítőknél kedvezőbbnek ítéli meg a magyar gazdaságot, ez utóbbi a hozamokban mutatkozik meg.
