Az új MNB-alelnök szerint még 2-3 évig kitart a növekedés

 

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága 10 igen, 1 nem és 1 tartózkodó szavazattal támogatta Patai Mihály kinevezését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökévé.

Szerdai bizottsági meghallgatásakor Patai Mihály az alapkamat jelenlegi, 0,9 százalékos szintjét tarthatónak nevezte a következő időszakban is, a gazdasági növekedés pedig szavai szerint fenntartható a következő 2-3 évben, annak ellenére, hogy mind az Európai Unióban, mind a világgazdaságban lassul a növekedés üteme.

A magyar közgazdászok között erős a konszenzus, hogy az idei növekedés alacsonyabb lesz a tavalyinál. A világgazdaság lassulásának két fő oka Patai Mihály szerint az, hogy Kínában és az Egyesült Államokban lassul a növekedés, és a világgazdaság teljesítménye alapvetően az amerikai gazdaságtól függ. Az Egyesült Államok az egyik leghosszabb növekedési időszakát éli, a ciklus azonban lassan véget ér, nemsokára a jelenleginél mérsékeltebb lehet a GDP bővülése – jelezte a jegybank alelnökjelöltje.

A magyar gazdaság még másfél évig biztosan nő anélkül is, hogy bármilyen eszközzel “hozzányúlunk”. Hozzáfűzte: a folyó fizetési mérleg kezelhető, az alapvető makrogazdasági és a fiskális mutatók rendben vannak.

Az államháztartás konszolidációjának köszönhetően az állampapírok hozama csökkent, és a jegybanki vezetés laza monetáris politikát tudott folytatni. Az alacsony kamat mellett is aránylag stabil maradt a forint, a BUBOR, a bankközi kamatláb pedig az alapkamat szintje alatt volt.

Hangsúlyozta azt is, hogy az olcsó pénz politikája mellett lényeges az a folyamat, hogy a világ öt nagy jegybankja megötszörözte a mérlegét, a mennyiségi lazítási programjaikkal pénzt pumpáltak a gazdaságba.

A jegybanki alelnökjelölt leszögezte, a világban gyakorlatilag nincs inflációs nyomás, a magyar infláció alakulása nagymértékben korrelál a kőolaj világpiaci árával.

Arra is felhívta a figyelmet, az elmúlt tíz évben jelentősen megváltozott a magyar bankrendszer tulajdonosi szerkezete, megnőtt a magyar tulajdonosok arány, ami szembe megy a régiós trendekkel. A mérlegfőösszegek jelentősen csökkentek a válság után, a bankok azóta megtisztították hitelportfóliójukat, és jellemzően nyereségesen működnek.

Székely Sándor, független képviselő kérdésére Patai Mihály elmondta: Magyarország hónapokon belül be tudna lépni az eurózóna előszobájába, az úgynevezett ERM II. rendszerbe, azonban az euróövezeti csatlakozás nemzeti stratégiai kérdés, arról a kormánynak kell döntenie.