A magyar vállalkozások képesek a 21. századi technológia használatára

 

Európában Magyarországon a legnagyobb az exporton belül a high-tech aránya, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások képesek a 21. századi technológia használatára, a magasabb hozzáadott érték előállítására – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

György László, a Debreceni Egyetem (DE) gazdasági évindító partnertalálkozóján A felsőoktatás szerepe az innovációban és a gazdaság fejlesztésében címmel tartott előadásában jelezte: a magyarországi vállalkozások 3 százaléka külföldi tulajdonú, s ezek adják a hozzáadott érték több mint 50 százalékát, vagyis háromszor termelékenyebbek, mint a hazai vállalatok.

Azok az országok sikeresek hosszú távon, ahol a nemzeti multinacionális cégek erősek, így Magyarországon is az a cél, hogy megerősödjenek a magas hozzáadott érték előállítására alkalmas hazai vállalkozások – tette hozzá az államtitkár.

Sikerült megoldani a foglalkoztatás kérdését

Kitért arra, hogy 2010 után sikerült a magyar gazdaságpolitikának megoldani a foglalkoztatás kérdését: 2010-ben egymillióval kevesebben dolgoztak hazánkban mint Csehországban, azóta 850 ezerrel dogoznak többen, összesen mintegy 4,5 millióan Magyarországon, és emelkednek a bérek is.

György László szerint a felsőoktatási intézményekben jelenleg az alapkutatások dominálnak, de szeretnének olyan egyetemi tudományos projekteket, olyan kutatásokat támogatni, amelyeket a gazdaság közvetlenül hasznosíthat. Ennek érdekében az akadémiai előrelépést szabadalmak formájában is támogatják, vagyis szabadalmakkal is lehet a jövőben tudományos fokozatokat szerezni.

Jelentősen nőtt a kutató-fejlesztők száma

2015-től jelentősen nőtt a felsőoktatási intézményekben dolgozó kutató-fejlesztők száma. Itt olyan projekteken, szolgáltatásokon dolgoznak, amelyeket a helyi kis- és középvállalkozások, illetve a külföldi nagyvállalatok is tudnak hasznosítani – magyarázta. A kreatív, innovatív vállalatok fejlődésében nagy az egyetemi szféra szerepe – fűzte hozzá.

Az államtitkár a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) az egyik „legtiszteletreméltóbb intézménynek” nevezte, de megítélése szerint a 21. században olyan kutatásokat kell finanszírozni, ami a magyar embereket szolgálja. György László ezt „ma nem látja biztosítottnak”, s mint hozzátette: „az MTA-tól tényleges teljesítményt várnak”. Ugyanakkor nyilvánvalóvá tette, hogy nem csökken a kutatás-fejlesztés támogatása, sőt az idén 30 milliárd forinttal nő, ami további 90 milliárd forint piaci forrást generál, vagyis 120 milliárddal bővül a terület.

Nyolc tudományos parkot hoznak létre

Közölte: az országban nyolc tudományos (science) parkot hoznak létre, amelyek egyetemek köré szerveződnek. Ezeket a Bay Zoltán kutató központ fogja felügyelni, s gondoskodik majd arról, hogy a kutatási eredmények „ne ragadjanak be a tudomány elefántcsont-tornyába”. Bács Zoltán, a DE kancellárja a partnertalálkozón kiemelte: a gazdasággal szoros kapcsolatokat ápoló, évi 180 milliárd forintból gazdálkodó egyetemnek 32 cégben van többségi tulajdona.

Az idei év legfontosabb feladatai közül a műszaki képzés és az innováció fejlesztését, illetve „az innovációs és pénzügyi szisztéma” továbbfejlesztését jelölte meg. A műszaki és a természettudományi karokon az idén 19 ezer négyzetméter ingatlant újítanak fel, és hatezer négyzetméter újat építenek, bővítik az oktatói létszámos és új szakokat is indítanak.

Felépül a leendő nemzeti oltóanyaggyár kísérleti üzeme

Az egyetemi innovációs központ kialakítása 3,88 milliárd forintba kerül, speciális gyógytápszer-üzemet hoznak létre, és az egyetemi ipari parkban felépül a leendő nemzeti oltóanyaggyár kísérleti üzeme – sorolta a kancellár.

Szilvássy Zoltán rektor hozzátette: egyetemükön tudatos gazdasági építkezés folyik, amit a városhoz, az iparkamarához, a pénzintézetekhez és a gazdaság szereplőihez való nyitott viszony határoz meg.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, a tavaly bejelentett több mint 400 milliárd forint értékű helyi gazdaságfejlesztés nagyrészt Debreceni oktatási rendszerének, és a Debreceni Egyetem jövőképének köszönhető.