Az uniós átlag dupláját meghaladó mértékben bővült a magyar gazdaság

 

A várakozásoknál jóval gyorsabban, 5 százalékkal nőtt a hazai GDP a harmadik negyedévben – jelentette szerdán első becslése alapján a KSH. Varga Mihály pénzügyminiszter hozzátette: eredményes a kormány adócsökkentésre és béremelésre épülő gazdaságpolitikája, hiszen az uniós átlag kétszeresét is meghaladó mértékben bővült a gazdaság teljesítménye.

Hazánk bruttó hazai terméke (GDP) 4,8 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 5,0 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – hozta nyilvánosságra szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző negyedévhez mérten 1,2 százalékkal nőtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított GDP a kiegyensúlyozott adatok szerint. Az EU statisztikai hivatala az Eurostat által figyelt adat, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított kiegyensúlyozott mutató tizennégy éve 2004 harmadik negyedévében mutatott legutóbb a mostanihoz fogható 5,0 százalékos GDP-növekedést.

GDP - 2 grafi - ksh

A KSH közölte, a negyedéves indexek hat éve töretlen gazdasági növekedést mutatnak egyetlen megingással 2016 első negyedévében. A gazdasági teljesítmény az első három negyedévben 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a nyers adatok szerint. Az első fél évben is 4,7 százalékkal volt nagyobb a gazdaság teljesítménye az egy évvel korábbinál, a második negyedévben 4,9 százalékos, az első negyedévben 4,5 százalékos volt a gazdasági növekedés. A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások.

Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője kiemelte: a harmadik negyedévben a legnagyobb mértékben a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás járult hozzá a növekedéshez, de az építőipar és a mezőgazdaság is jelentős teljesítményt nyújtott.

Minden feltétel adott a további növekedéshez

Eredményes a kormány adócsökkentésre és béremelésre épülő gazdaságpolitikája, az uniós átlag kétszeresét is meghaladó mértékben bővült a magyar gazdaság teljesítménye – jelentette ki Varga Mihály. A pénzügyminiszter hozzátette: az elmúlt tíz évben nem volt ennél nagyobb mértékű a magyar gazdaság növekedése, ami egyértelmű jelzés arra, hogy minden feltétel adott egy jóval négy százalék feletti éves növekedés eléréséhez.

Varga Mihály NGM

Varga Mihály szerint Magyarország ezzel a növekedéssel a régióban az első, az Európai Unióban a második helyen szerepel a tagállamok között (Fotó: MTI)

A hazai gazdaság 2013 óta kiegyensúlyozott és fenntartható növekedési pályán van – húzta alá Varga Mihály. A tárcavezető emlékeztetett: míg a kétezres években a külső és belső eladósodottságot eredményező gazdaságpolitika a csőd szélére sodorta Magyarországot, napjainkban a növekedés alapjai stabilak, negyedévről negyedéve 4 százalék feletti bővülést mutat, a költségvetési hiány alacsony, ezzel az államadósság aránya is évről évre csökken.

Varga Mihály kiemelte: a magyar gazdaság 2018 első három negyedéves növekedése több mint két és félszerese az uniós átlagnak, ezzel a régióban az első, az Európai Unióban a második helyen szerepel a tagállamok között. Az idei évben eddig egy erőteljes, 4,7 százalékos növekedést láthatunk. Ehhez minden nemzetgazdasági ág érdemben hozzájárult, melyek közül a magas ütemben bővülő építőipar és szolgáltatási ágak emelhetők ki. Ezek mögött két fő húzóerő áll: a jövedelmi helyzettel párhuzamosan emelkedő lakossági fogyasztás és a két számjegyű bővülést elérő beruházások.

Támogató környezet

Legutóbb az Európai Bizottság emelte 4,3 százalékra a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését, így mostanra a hazai és nemzetközi szervezetek szinte egyöntetűen jóval négy százalék feletti bővülést várnak Magyarországon 2018-ra, ami összhangban van a kormány várakozásaival – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Hozzátette: ennek elérését egyebek mellett az otthonteremtési program, a tartósan emelkedő bérek, a növekvő belső fogyasztás, az erős export, a fejlesztési projektek megvalósulása, valamint a szolgáltatói szektor növekvő teljesítménye támogatja.

Száguldó gazdaság

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője közölte: a gazdaságot döntően a piaci szolgáltatások és az építőipar kirobbanó növekedése húzta, a kellemes meglepetést pedig a tavalyinál nagyobb kukorica-, napraforgó- és szőlőtermés okozhatta. Az ipar teljesítménye alig járult hozzá a növekedéshez, mivel a szeptembertől bevezetett új károsanyag-mérési szabályzat (WLTP) visszafogta az ágazat teljesítményét, azonban amint az autógyártók megszerzik a szükséges engedélyeket, a járműgyártás újabb lökést adhat a növekedésnek, így ennek hatását átmenetinek tekintik.

GDP - Takarékbank

Mint mondta, a felhasználási oldalon a kiemelkedő reálbér-növekedésnek köszönhetően stabilan erős lehetett a háztartások fogyasztásának növekedése, míg a beruházások növekedése érdemben gyorsulhatott, amit az építőipari, valamint importadatok is alátámasztanak. A külkereskedelem azonban fékezhette a növekedést, mivel az áruforgalmi többlet érdemben csökkent, amit részben ellensúlyozhatott a szolgáltatások többletének növekedése.

Suppan szerint a közeljövőben várható a kivitelezési fázisban levő lakásépítések átadási hulláma, ami az iroda-, ipari, logisztikai, raktárpiaci fellendüléssel, a tisztán állami és uniós beruházásokkal tartós növekedési pályán tartja a hazai gazdaságot. A fogyasztás – noha kissé lassulhat – tartósan hozzájárul a növekedéshez a következő években is, mivel a minimálbérek várható további jelentős emelése – nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a környező országokban is mintegy két számjegyű a bérek és a minimálbérek növekedése –, a jelentős munkaerőhiány, egyes szakmákban további életpályamodellek miatt a bérek a következő években is megközelítően két számjegyű növekedést mutathatnak, amit részben enyhít a szocho csökkentése, így a munkáltatói költségek lassabb ütemben növekednek. A növekedést a következő években további jelentős autóipari és vegyipari beruházások is támogatják.

Újabb beruházások

A negyedik negyedévben a növekedés közel maradhat az öt százalékhoz, így az idei 4,6 százalékos növekedési előrejelzésüket 4,8 százalékra emelheti a Takarékbank. A kedvező áthúzódó hatások miatt pedig a jövő évi növekedést 4,1-ról 4,2 százalékra módosíthatják. A jövő évi növekedésre pozitív kockázat lehet a várható lakás- és irodaátadási hullám, új autómodellek hazai gyártása, az eseteges megállapodás a Brexitről, míg negatív kockázat lehet az egyre súlyosabb csapadékhiány, a megállapodás nélküli brit kilépés, a kereskedelmi háborúk fokozódása, valamint az olasz gazdasági és költségvetési helyzet is.

A munkaerőhiány szintén fékezheti a növekedést, ugyanakkor a hatékonyság és a termelékenység növelésére ösztönözheti a vállalatokat, ami további beruházásokat generálhat. A munkaerőhiány pedig a vártnál gyorsabb bérnövekedéshez vezethet, így a fogyasztás növekedése is meghaladhatja a várakozásokat – fejtette ki az elemző.

Régiós körkép

Az eddig megjelent GDP-adatok alapján kiemelkedően teljesített a hazai gazdaság. A lengyel GDP növekedése az előző negyedévhez hasonlóan 5,1 százalék volt, a román GDP éves növekedési üteme 4,1-ről 4,3 százalékra gyorsult, a szlovák GDP növekedése 4,5-ről 4,6 százalékra élénkült, azonban a cseh növekedés 2,4-ről 2,3 százalékra lassult. Kiábrándítóan teljesített a német gazdaság: az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal esett vissza, míg az éves növekedés 1,1 százalékra lassult.

Suppan szerint a  német gazdaságot egyértelműen az autóipar húzta vissza, az egyes autómodellek motorvariánsainak WLTP követelményeinek való megfelelése a következő negyedévekben visszahozhatja a növekedést a német gazdaságba. Az európai gazdaságok lassulása ellenére tehát a régiós gazdaságok inkább gyorsulást mutatnak, a hazai növekedés pedig a lengyellel együtt a régió és az EU leggyorsabb növekedését mutatja. A jelenlegi adatok, valamint a kilátások arra utalnak, hogy a hazai gazdaság felzárkózása érdemben gyorsulhat.

Meglepő növekedés

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a friss adatok meglepőek, mert a piaci várakozások némi lassulással számoltak. „Csak előzetes adatokról van szó, ezért még nem lehet pontosan megmondani, melyik ágazat mennyivel járult hozzá a növekedéshez. Az viszont biztos, hogy a szolgáltatások mellett az építőipar is segítette a növekedést” – fogalmazott az elemző. Az előző negyedévekben is a szolgáltató szektor húzta a gazdaságot, valószínűsíthető, hogy ebben a szegmensben további gyorsulás következett be a harmadik negyedévben. A fogyasztási oldalon továbbra is a lakossági kereslet és a beruházások növekedése pörgeti gazdaságot.

„Különösen érdekes lesz, hogy a később megjelenő részletes adatok szerint a nettó export hogyan alakult. Az eddigi külkereskedelmi adatok ugyanis az a kérdés, hogy a korábbi negyedévek negatív teljesítményéhez képest tovább romlott-e a helyzet” – tette hozzá.

Lassulás jöhet

A szakember szerint azonban a következő negyedévekben lassulásra lehet számítani elsősorban a nemzetközi konjunktúra lanyhulása miatt. A mostani kilátások alapján az idén összességében 4,5 százalék körüli lehet a GDP-bővülés. Jövőre a belső motorok megmaradnak, azaz a lakossági fogyasztás és a beruházások továbbra is pörgetik majd a gazdaságot, ugyanakkor a külső környezet lefelé mutató kockázatot hordoz, ezért jövőre 3,4 százalékos többletre van kilátás.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a növekedés belső kereslet általi vezéreltsége az elkövetkező negyedévekben is fennmaradhat. Mindez tovább csökkenő külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg többletet sugall, illetve várakozásuk szerint a mögöttes folyamatokat jobban megragadó maginflációs mutató is emelkedő pályán maradhat. A monetáris politika normalizálásának – véleménye szerint – hamarosan meg kell kezdődnie, hogy a gazdaság túlhevülését elkerüljük.