A fordított áfa bevezetését kezdeményezte a szójára is az Agrárminisztérium, hogy itthon tartsa a Magyarországon megtermett GMO-mentes szóját, ezzel a magyar élelmiszeripar versenyképesebbé válhat, akár piacvezető pozícióba is kerülhet – mondta Nagy István agrárminiszter az M1 Ma reggel adásában.
A GMO-mentes takarmányozás megteremtésével a magyar élelmiszeripar versenyképesebbé válhat, akár piacvezető pozícióba is kerülhet. Ezzel megnyílnak a nemzetközi piacok és a hazai piacokat is védeni tudjuk – mondta.
„Óriási jelentősége lenne, ha a Magyarországon termesztett szóját itthon tudjuk tartani és ezzel 700-750 ezer tonna szójaimportot kiválthatnánk.
A fordított áfa bevezetésével, vagyis amikor a termelőnek és nem a felhasználónak kell az áfát befizetnie, már kevésbe éri meg külföldre kivinni a terméket, és ezzel a fekete- és a szürkegazdaságot is vissza lehet szorítani.
Alacsony az öntözött terület nagysága
Eredményes gazdálkodást vízgazdálkodás nélkül nem lehet folytatni – tért ki Nagy István az öntözés fontosságára. Elmondta: Magyarországon jóval az európai átlag alatt van a szántóföldi öntözés aránya, a 4,3 millió hektár szántóföldből mintegy 80-85 ezer hektáron van megoldva az öntözés.
„A kormány feladata, hogy a mintegy 200 ezer hektárnyi csatornahálózatot alkalmassá tegye öntözésre, ezzel megháromszorozódhat az öntözött területek nagysága” – mondta.
Bíznak a jövőben a gazdák
A mezőgazdaság a magyar GDP 4-5 százalékát adja, de a beszállítókkal és integrátorokkal ez eléri 15 százalékot, és az egyéni gazdálkodók által felvett hitel az elmúlt időszakban háromszorosára emelkedett – hangzott el az adásban.
Ezzel kapcsolatban Nagy István elmondta, hogy a hitelállomány egyfajta bizalmi faktornak tekinthető amely azt jelzi, hogy a gazdák bíznak a jövőben, hogy befektetéseik megtérülnek. „Ennél jobb hír az agráriumot vezető miniszter számára nincs is” – mondta.
A gazdák a hiteleket versenyképességet javító beruházásokra, technológiafejlesztésekre, telephely korszerűsítésre fordítják. „Enélkül a fejlesztések nélkül óhatatlanul a lemaradunk a globális versenyben” – tette hozzá.
Kihívások előtt az agrárium
Az oktatás óriási kihívás az agrárgazdálkodásban is – válaszolt a tárcavezető az ezt firtató kérdésre.
Kifejtette: jelentős kihívások elé néz a jövőben a mezőgazdaság: 2050-re 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség, miközben a rendelkezésre álló termőterületek nagysága 30 százalékkal, az ivóvízkészletek 40 százalékkal csökkennek.
A jövő szakembereinek kell ezekre megoldásokat találni. Nagy István elmondta, a tárca célja, hogy mintegy ötödével növekedjen a mezőgazdasági közép- és felsőoktatásba jelentkezők létszáma.
