Csúcson a magyarországi autógyártás – nem most kezdődött

 

Több mint négymillió autó gurult le 1991-től napjainkig a Magyarországon működő négy – Suzuki, Opel, Audi, Mercedes – autóüzem gyártósorairól. Tízezernél több munkahelyet teremtettek hazánkban, s több milliárd eurós fejlesztést valósítottak meg. A BMW minap bejelentett debreceni beruházása a legmodernebb autóipari gyártási technológiákkal, egy gyártósoron állít majd elő hagyományos és elektromos meghajtású autókat.

A kezdetek – Egy kis magyar autótörténet

Az első, Magyarországon forgalomba helyezett autó egy lóerős Benz Velto volt 1895-ben. Szám Géza 1900-tól benzinmotoros autók összeszerelésével vált ismertté. A szabadkai Szárits János motorkerékpárokkal kísérletezett, Bory József Székesfehérváron próbálta megteremteni a hazai autógyártás alapjait. A Magyar Királyi Posta 1903-ban írt ki pályázatot motoros postakocsira. A pályázatot Csonka János (1852–1939) nyerte, aki a győri vagongyárban készítette el az első magyar autót. Később ebből lett a Rába. Csonka jó barátja volt Robert Boschnak, és Bánki Donáttal feltalálták a karburátort. Az első Csonka-kocsinak négyhengeres motorja volt (maximális sebessége 35 km/óra), és 1905. május 31-én már robogott.

Ipari méretekben 1904-ben indult meg az autógyártás Magyarországon. Podvinecz Dániel és Heisler Vilmos angyalföldi Malomépítészeti és Gépgyárában egy aacheni gyártól kapott tervekkel és alkatrészekkel szereltek össze automobilokat, Phönix nevű kocsijukból 1911-ig harmincat gyártottak.

Az autóiparban a négykerék-meghajtás kidolgozása és megvalósítása elsőként a győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. (a későbbi Rába) nevéhez fűződik. Az első Csonka János által tervezett, teljes egészében Magyarországon előállított gépkocsi 1905. május 31-én gördült ki a Műegyetem kertjéből, és 2000 kilométeres, sikeres próbautat tett meg. Ezt a dátumot tekinthetjük a magyar autógyártás kezdetének.

Budapest, 1990. január 9. Lepsényi István, az Ikarus Gyár vezérigazgató-helyettese (k) tájékoztatja a sajtó képviselőit a Suzuki személyautók magyarországi gyártásáról szóló megállapodás létrejöttéről. Az Esztergomban felépülő gyárban 1992-ben indul el a termelés. MTI Fotó: Balaton József

Lepsényi István, az Ikarus Gyár vezérigazgató-helyettese bejelentette, hogy létrejött a Suzuki személyautók magyarországi gyártásáról szóló megállapodás. Az Esztergomban felépülő gyárban 1992-ben indult el a termelés (Fotó: MTI/ Balaton József)

Az új idők beruházásai – Suzuki a mi autónk

Magyarországi autógyár építésére az első ajánlat az autókat 1955-től előállító japán Suzuki-gyártól érkezett 1985-ben. Majd 1990. január 13-án írták alá Budapesten a személygépkocsikat gyártó vegyes vállalat alapmegállapodását. A cég 1991-ben Esztergomban kezdte el építeni második európai gyárát, a beruházás értéke mintegy 14 milliárd forint volt.

Esztergom, 1991. április 24.  Suzuki Osamu, a Suzuki Motor Corporation elnöke helyezte el az emlékkövet az épülő esztergomi gyárban. Hét évvel később naponta mintegy 200 autó gördül le a futószalagról       MTI Fotó: Mónos Gábor

Suzuki Osamu, a Suzuki Motor Corporation elnöke az épülő esztergomi gyár alapkőletételén. Hét évvel később naponta mintegy 200 autó gördült le a futószalagról (Fotó: MTI/Mónos Gábor)

Az üzemben 1992 őszén készült el az első Suzuki Swift gépkocsi (ma a Közlekedési Múzeumban látható), az 5,5 milliárd forint alaptőkéjű Magyar Suzuki Rt. gyáravatója 1993. május 7-én volt. Az esztergomi gyár 1994-től már exportra is termelt, az első vevők Kína, Olaszország és Hollandia voltak.

Esztergom, 2003. április 3. Tíz év után elbúcsúzott a Suzuki Swift, legördült az utolsó autó a gyártósorról. Esztergomban 1992 októbere óta 550 ezer Suzuki készült, ebből negyedmilliót exportáltak. A Swift-et felváltó új modellt  április 10-én mutatják be,  nevét még nem hozták nyilvánosságra. Tavaly már elkezdődött a gépek és présszerszámok telepítése, a napokban pedig már megindult az új típus sorozatgyártása is. A Magyar Suzuki Rt. 40 milliárd forintot fordított esztergomi kapacitásának növelésére és új modellek előállításának előkészítésére. A képen: az utolsó Swift-ek készülnek a gyártósoron. MTI Fotó: Kovács Tamás

Tíz év után elbúcsúzott a Suzuki Swift, legördült az utolsó autó a gyártósorról. Esztergom, 2003. április 3. (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Esztergomban 1992 októbere és 2003 áprilisa között 550 ezer Suzuki készült, ebből negyedmilliót exportáltak. A Magyar Suzuki Rt. negyvenmilliárd forintot fordított esztergomi kapacitásának növelésére és új modellek előállításának előkészítésére 2003-ig.

A Suzuki 2016-ban és tavaly is vezette az összesített személyautó-eladási listát. A százezredik hazai gyártású Suzuki 1996-ban, az egymilliomodik 2006-ban készült el, 2017. április 19-én pedig legördült az esztergomi gyártósorról a hárommilliomodik autó, egy SX4 S-Cross. A Magyar Suzuki Zrt. Tavaly több mint 175 ezer gépkocsit gyártott, a háromezer gyári dolgozó mellett a beszállítói és márkakereskedői körrel együtt tízezernél több embert foglalkoztat.

Szentgotthárd, 1992. március 13. Antall József miniszterelnök (az autóban, j) elvezeti az első magyarok gyártotta modern személygépkocsit, egy Opel Astrát az ünneplőkhöz a General Motors Hungary szentgotthárdi Opel-gyárának felavatásakor. MTI Fotó: Kovács Attila

Antall József miniszterelnök (j) az első magyarok gyártotta Opel Astrában a General Motors Hungary szentgotthárdi Opel-gyárának felavatásakor. 1992. március 13. (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Opel, ami „sosem kop el”

A General Motors Europe 1989-ben kezdte meg a tárgyalást a magyar kormánnyal, és 1991 elején GM Hungary néven bejegyezték a céget. Majd 1992. március 13-án legördült a szerelőszalagról az első Astra, egy fehér, ötajtós, 1,4-es modell. Az Opel Hungary nevet 1994 májusában vette fel a vállalat, még ez év végén kivásárolta vegyesvállalati partnerét, a Rábát.

Szentgotthárd, 1995. november 6. Az év második felében kezdték meg Szentgotthárdon az Opel Astrák harmadik típusának, az ötajtósok és a kombik után a négyajtós szedánok gyártását. Az új típusból még az idén 2000 darabot szállítanak Kínába. A képen: szerelik az Opel gépkocsikat. MTI Fotó: Czika László

A négyajtós szedánok gyártását 1995 második felében kezdték el Szentgotthárdon (Fotó: MTI/Czika László)

Az Opel Astra összeszerelése 1998 végén befejeződött, Szentgotthárdon összesen 80 835 Astra készült. Kínai megrendelésre egy ideig Opel Vectra gépkocsikat is összeszereltek. Az autó-összeszerelés befejezése után a GM Szentgotthárdon folytatta a nagysorozatú motor- és hengerfejgyártást, amit sebességváltó-gyártással egészítettek ki. Az Opel szentgotthárdi gyárában 2016-ban csaknem 630 ezer motort gyártottak, több mint 470 ezer a legkorszerűbb technológiát alkalmazó Flex gyárban készült, ahol 38 motorfajtát gyártanak. A General Motors 1,5 milliárd eurónyi beruházást hajtott végre Magyarországon.

Tavaly márciusában bejelentették, hogy a GM eladja európai érdekeltségeit a PSA francia konszernnek. Ennek eredményeként Európa második legnagyobb autógyártó birodalma jött létre.

Audi: Szeretjük az autókat

Az Audi Hungária Motor Kft. 1993-ban alakult Győrben az Audi AG 100 százalékos leányvállalataként. Az induláskor alkatrészeket és motorokat gyártottak, öt évvel később, 1998-ban autó-összeszereléssel bővítették tevékenységüket. Az összeszerelést az Audi akkor újonnan fejlesztett sportautójával a TT Coupéval kezdték, 1999 őszén a nyitott Roadsterrel folytatták.

Győr, 1999. február 25. Készül a TT Roadster az Audi Hungária Motor Kft. győri gyárában. A Kft. és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság közös sajtótájékoztatót tartott, ahol a gyár csúcstechnológiájához kapcsolódó fejlesztések állami támogatásáról és a jövőorientált beruházásokról adtak tájékoztatást. A vendégek először láthatták a legújabb Audi sportautót, a TT Roadstert. MTI Fotó: Matusz Károly

TT Roadstert szerelnek össze az Audi Hungária Motor Kft. győri gyárában, 1999. február 25. (Fotó: MTI/Matusz Károly)

Már az első gyártási évben 13 ezer TT Coupé készült a győri gyártócsarnokban. A két sportmodell mellett ideiglenesen Audi A3-as és S3-as modellek is készültek. Az Audi A3 modell négyajtós változatának gyártása az első olyan modell, amelynek teljes gyártási folyamata Győrben zajlik.

Győr, 1999. augusztus 11. Az Audi győri gyárának dolgozói figyelik a teljes napfogyatkozást az üzem udvarán. A különleges természeti jelenség időtartama alatt fél órára a termelés is leállt. MTI Fotó: Matusz Károly

Az Audi győri gyárában fél órára leállt a termelés 1999. augusztus 11-én, hogy a dolgozók megnézhessék a teljes napfogyatkozást (Fotó: MTI/Matusz Károly)

A járműgyártás fennállásának 10. évfordulóján, 2008 áprilisában legördült a gyártósorról a 400 ezredik kocsi, egy Audi TTS Coupé. Az Audi eddigi beruházásainak mértéke Győrben meghaladta a nyolcmilliárd eurót. A gyár kivitele adja a teljes magyar export kilenc százalékát.

Győr, 2005. június 21.  Egy speciális rendőrségi célokra átalakított Audi TT sportkocsit ajándékoz az autópálya-rendőrségnek  a közlekedésbiztonság javítása érdekében a győri Audi Hungária Motor Kft. Az Audi TT Coupéba egy  225 lóerős, 1,8 literes ötszelepes négyhengeres turbómotort építettek be.  A jármű végsebessége megközelíti a 250 kilométer/órát. Az autó tetejére egy amerikai gyártású különleges fényhidat szereltek fel, amelyet Európában először alkalmaznak. A fényhíd által okozott légáramlási hatások ellensúlyozására nagyobb spoilert, légterelő szárnyat is kapott a jármű. MTI Fotó

A speciális rendőrségi célokra átalakított Audi TT (Fotó: MTI)

Az Audi egy speciális rendőrségi célokra átalakított Audi TT sportkocsit ajándékozott az autópálya-rendőrségnek a közlekedésbiztonság javítása érdekében. Az Audi TT Coupéba egy 225 lóerős, 1,8 literes ötszelepes négyhengeres turbómotort építettek be. A jármű végsebessége megközelíti a 250 kilométer/órát. Az autó tetejére egy amerikai gyártású különleges fényhidat szereltek fel, amelyet Európában először alkalmaznak. A fényhíd által okozott légáramlási hatások ellensúlyozására nagyobb spoilert, légterelő szárnyat is kapott a jármű.

Győr, 2016. június 2. Egy KUKA iiwa R820 típusú robot az Audi Hungaria Motor Kft. győri gyárában 2016. június 2-án. A robotból, amelyeket az autók fugáinak és az alkatrészek illeszkedésének mérésére használják, kettőt állítottak üzembe. A berendezések a nehezen elérhető helyeken mérnek, amellyel a munkafolyamat felét veszik át a dolgozóktól. Ez autónként a munkaidő felét, naponta 14 ezer mérést jelent. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Egy KUKA iiwa R820 típusú szerelőrobot az Audi Hungaria Motor Kft. győri gyárában (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

A robotokból, amelyeket az autók fugáinak és az alkatrészek illeszkedésének mérésére használnak, kettőt állítottak üzembe, 2016-ban. A berendezések a nehezen elérhető helyeken mérnek, amellyel a munkafolyamat felét veszik át a dolgozóktól. Ez autónként a munkaidő felét, naponta 14 ezer mérést jelent.

Győr, 2014. november 5. Gyártósor az Audi Hungária győri gyárában, ahol elkezdődött az Audi TT Roadster sorozatgyártása 2014. november 5-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Gyártósor az Audi Hungária győri gyárában, ahol elkezdődött az Audi TT Roadster sorozatgyártása (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Az idei évtől a győri gyárban elindul az Audi Q3 városi terepjáró új modelljének, 2019-től pedig a Q4 modelljének a sorozatgyártása.

Mercedes: A legjobbat vagy semmit

A Mercedes-Benz mintegy 800 millió eurós kecskeméti beruházásáról szóló együttműködési szerződést 2008. október 27-én írták alá. A termelés 2012. március 30-án indult be, a gyár új kompakt autó generációjának első termékeként, a B osztály gördült le a gyártósorról. A kecskeméti gyárban az első évben 40 ezer autó készült.

Kecskemét, 2013. szeptember 30. Egy dolgozó telefonál egy Mercedes-Benz B osztályú autó mellett a szerelőüzemben, a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában 2013. szeptember 30-án. A Daimler AG másfél éve nyitotta meg gyárát Kecskeméten, ahol októbertől a nagyközönség előtt is megnyílnak az üzem kapui. A 18 hónap alatt több mint 100.000 Mercedes-Benz B-osztály, illetve CLA-modell gördült le a hazai gyártósorról. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Másfél év alatt több mint százezer Mercedes-Benz B osztály, illetve CLA modell gördült le a hazai gyártósorról. Kecskemét, 2013. szeptember 30. (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Tíz hónappal később legördült az első, kizárólag Kecskeméten gyártott modell a gyártósorról. Ebből a modellből készült az 500 ezredik kecskeméti „Merci”, amely 2016 februárjának közepén hagyta el a gyárat. Abban az évben 190 ezer gépkocsit gyártottak, amely 3,8 százalékos növekedésnek felelt meg az előző évhez képest. A tavalyi is újabb rekordév volt a kecskeméti autógyárban. A 2017-es üzleti évben jelentősen növelték a darabszámot, és több mint 3,5 milliárd euró nettó árbevételt értek el.

Kecskemét, 2014. április 29. Duális képzésben részt vevő tanulók egy személygépkocsi elektronikájának programozását végzik a Mercedes-Benz kecskeméti oktatási központjában 2014. április 29-én.

Duális szakképzést indított a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. Álláslehetőséget kapnak a kecskeméti Mercedes-gyárban a végzősök (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Idén júniusban bejelentették, hogy a Mercedes-Benz Cars megkezdi új autógyára építését Kecskeméten. A beruházás egymilliárd euróból, mintegy 320 milliárd forintból valósul meg, és több mint 2500 új munkahelyet teremt. Az új gyárban a termelés a tervek szerint 2020-ban indul. Ezzel a beruházással a Mercedes-Benz az első full-flex gyárát hozza létre Magyarországon. A gyárban rugalmasan, egyazon gyártósoron állítják majd elő a különböző modelleket, beleértve az elektromos autókat is.

Újabb beruházás indul, megérkezett az ötödik autógyár. A BMW minap bejelentett debreceni beruházása a legmodernebb autóipari gyártási technológiákkal, egy gyártósoron állít majd elő hagyományos és elektromos meghajtású autókat.