Valótlan adatokat közölt az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző szakbizottsága, szemben az általuk közölt 36 százalékkal, valójában 16 százalék volt azon közbeszerzések száma, ahol csak egy ajánlattevő volt – mondta a Ma reggel keddi adásában Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.
Míg az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága szerint az egyajánlatos közbeszerzési eljárások aránya 36 százalékot tett ki, addig a Közbeszerzési Hatóság adatai alapján megállapítható, hogy a 2018. évi országjelentésben és a CONT-jelentésében szereplő adatok nem helytállók, 2017-ben ugyanis 16,63 százalék volt az ilyen eljárások száma.
A hatályos törvény alapján lehetősége van a megrendelőnek eredménytelennek nyilvánítani és megismételni az eljárást, amikor egy ajánlat érkezik – mondta Rigó Csaba, és hozzátette, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásoknál lehetősége van az ajánlatkérőnek, hogy az egyetlen ajánlattevővel szerződjön.
A Közbeszerzési Hatóság egyetért azzal a törekvéssel, hogy az Európai Unióban csökkenjen az egyajánlatos eljárások száma, és növekedjen a verseny, ám nem mindegy, hogy egy országjelentésben milyen adatok szerepelnek – fűzte hozzá.
Rigó Csaba elmondta, hogy valami félreértés történhetett az Európai Parlament költségvetési ellenőrző szakbizottságában.
Minden évben a Közbeszerzési Hatóság nyilvánosságra hozza a közbeszerzési eljárásokról szóló jelentését. Ebből kiderült, hogy tavaly 8800 sikeres közbeszerzési eljárást folytattak le, amelyből az egy ajánlatos eljárások száma mindössze 16,6 százalék, vagyis tovább csökkent a 2016-os 19 százalékról – hangzott el az adásban.
Az uniós, vagyis a magasabb értékű közbeszerzési eljárások esetében 2010 óta csökkenő trendet mutat az egyajánlatos ajánlatok aránya, amely tavaly 26,4 százalékra esett az egy évvel korábbi 29,22 százalékról.
Összehasonlításképp: 2004-ben, Magyarország uniós csatlakozásának évében ez az arány 41,9 százalék volt – mondta.
Az egyajánlatos eljárások aránya a nemzeti eljárásrenden belül is folyamatosan csökkennek 2010 óta, amikor arányuk az összes eljáráshoz viszonyítva 32,3 százalék volt, amely 2017-re, 13,83 százalékra csökkent.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma tavaly 477, míg 2016-ban 870 volt, ami azt jelent, hogy a hatóság gyorsabban, szigorúbban ellenőriz, és kevesebben választják ezt az eljárás fajtát – mondta Rigó Csaba.
A közbeszerzések értéke tavaly 3,630 milliárd forintot tett ki, így a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya értékben 5,17 százalékot tett ki, amely azt jelenti, hogy 95 százalékban nyílt vagy nyilvános eljárás keretében versenyeznek az ajánlattevők.
