Óriási ingatlanpiaci fejlődésen megy keresztül a Tolna megyei Paks – amit tovább fokozhat az atomerőmű két új blokkjának várható megépítése is.
Kevés magyar város büszkélkedhet olyan átfogó városfejlesztési koncepcióval, mint Paks. Nem lévén igazi történeti városmagja, szüksége is van az átgondolt fejlesztésre. Korszerű, polgárbarát és élhető településként kell befogadnia azt a 8-10 ezer munkavállalót és családjukat, akik várhatóan a közeljövőben települnek majd le. Ki végleg, ki csak átmenetileg, az atomerőmű bővítésének idejére.
Az OTP Ingatlanpont szerint a következő években Paks lakossága harmincezer fölé emelkedhet. Iskolaépület, korszerű egészségügyi központ már van, rövidesen megépülhet egy új kosárlabdacsarnok és akár egy modern uszoda is. Az emelkedő igényeknek megfelelő, korszerű lakásból viszont igencsak kevés van.
Érthető tehát, ha a Tolna megyei településen érezhetően megnőtt a lakásépítési kedv, a befektetők felismerték, hogy sok új lakásra lesz szükség a városban. Több olyan területet is beépítenek, amelyek most nincsenek jól kihasználva. Annak érdekében, hogy színvonalas fejlesztések jöhessenek létre, a település építési szabályzatát is módosították. Ez ésszerű kompromisszumot jelent a fejlesztői igények, és a lakosság elvárásai között. A bontásra ítélt, rozoga házak, összevont telkek helyére például csak 3-4 lakásos új társasházakat engednek építeni – így elkerülik a túlzott urbanizációt.
Ötven százalékos növekedés
„Pakson évente 200-300 lakás vagy családi ház kel el. Megfigyelhető volt azonban, hogy az ingatlanforgalom a gazdasági válság éveiben is stabil maradt. Egyelőre inkább csak a helyiek vásárolnak befektetési szándékkal” – mondta Görög Zoltán. Az OTP Ingatlanpont városi irodájának vezetője hozzátette: az új építésű lakásprojekteket is főleg helyi vállalkozók indították.
Lakótelep Paks-Újvárosban
Fotó: MTI
Az árak dinamikusan nőnek: 2013-ban még 177 ezer forintos átlagos négyzetméterárat regisztráltak Pakson, amely 2017-re már 266 ezer forintra emelkedett. Ez négy év alatt ötven százalékos növekedést jelent. Ez nagyjából megegyezik a fővárossal együtt mért országos ütemmel, viszont jelentősen meghaladja a 15 százalékos emelkedést, amit a városi jogállású települések összességében produkáltak.
Bővebben a témáról itt olvashat.
