Mínusz 20 fok alatti fagyokkal járó február, és hóviharokat hozó március: az átlagosnál is zordabb téli idő miatt emelkedő fűtésszámlák kompenzálásáról döntött a kormány március 7-én. A kabinet úgy határozott, hogy az állam 12 ezer forintot átvállal a családok kiadásaiból, így mintegy 40 milliárd forint marad a lakosságnál.
A téli rezsicsökkentés körülbelül három és fél millió gázfogyasztót és 650 ezer távhővel fűtő háztartást érint – jelentette be Lázár János nemrégiben. Arra is emlékeztetett a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy „a mostani kompenzációt megelőzően az Orbán-kormány már számos alkalommal csökkentette a fogyasztók terheit”.
Elmondta: 2008-ban köbméterenként a lakossági 100,27 forint volt a lakossági gázár, 2010-ben 108 forint, 2017-ben pedig 87 forint. Kiemelte, hogy a csökkentés, amit a kormány végrehajtott 2013–15 és 2016-ban, az nem jellemző Európában.
A szocialisták kormányzásuk alatt egyszer sem csökkentették a gáz vagy a villamos energia árát – hívta fel a figyelmet a miniszter.
A rezsiköltségek befagyasztásával kezdődött
A rezsicsökkentés kezdettől fogva az Orbán-kormány egyik kiemelt gazdaságpolitikai intézkedésének számít. 2010-ben a kabinet első lépései között szerepelt a rezsiköltségek befagyasztása. Ezt követően 2013 januárjától 10 százalékkal mérsékelték a földgáz, az áram és a távhő árát, 2013 novemberében pedig újabb 11,1 százalékkal lettek alacsonyabbak a díjak.
2014-ben a kormány ismét csökkentette a rezsiköltségeket: akkor 6,5 százalékkal mérsékelte a gáz, 5,7 százalékkal az áram és 3,3 százalékkal a távhő tarifáját.
Becslések szerint a rezsicsökkentés hatására a családok évente átlagosan mintegy 170 ezer forintot, azaz eddig összesen 1200 milliárd forintot takarítottak meg.
Illusztráció (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc)
A hideg indokolja, az ország gazdasági helyzete pedig lehetővé teszi
„A 12 ezer forintos téli rezsicsökkentést a hideg indokolja, az ország gazdasági helyzete pedig lehetővé teszi” – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára a döntés hátteréről. Fónagy János kitért arra is, hogy a hagyományos módon fűtő, vagyis szénnel vagy fával fűtő emberekről sem feledkezett meg a kormány, esetükben egymilliárd forinttal megnöveli az erre a célra szolgáló szociális pénzügyi keretet.
Nőtt a fizetési hajlandóság is
A NFM államtitkára kiemelte azt is: a rezsicsökkentések pozitív hatása abban is mérhető, hogy jelentősen javult a lakosság fizetési hajlandósága. A 30 napon túli tartozóknak a száma a felére csökkent, ami azt jelenti, hogy a lakosságnak egyre nagyobb része tudja a napi életvitelének sérülése nélkül a közüzemi számlákat kifizetni.
Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy egy másik aspektusból nézve azért is fontos célja volt az Orbán-kormánynak a rezsicsökkentési program elindítása, mert a 2010-et megelőző időszakban a szolgáltatók hatalmas nyereséget vittek ki az országból. A kabinet becslése szerint 1000 milliárd forintot is meghaladta az állam területéről kivitt pénz, amit a fogyasztók rezsiköltségként befizettek. Fónagy János szerint ezen a helyzeten alapjaiban változtatott az a tény, hogy a közműcégek nagy része állami kézbe került vissza.
A 12 ezer forintos rezsitámogatással az érintett fogyasztóknak nincs semmilyen adminisztratív teendőjük; a jóváírás az áprilisi, illetve a II. negyedéves számlán automatikusan megtörténik, erről a szolgáltató pedig írásban értesíti az ügyfeleket.
