Új kihívásokat hoz a negyedik ipari forradalom

 

Elkészítette az első olyan tanulmányt a World Economic Forum (WEF), amely egyes országok negyedik ipari forradalomra és a vele együtt járó változásokra való felkészültségét vizsgálja. Megijedni nem kell a hazai cégeknek, készülni annál inkább.

A negyedik ipari forradalom újfajta kihívások elé állítja a termelő cégeket, hiszen a digitalizáció, a robotizáció merőben megváltoztatja az eddig jól működő gyártási módszereket. A változás mértéke és sebessége minden eddiginél komplexebbé teszi az olyan, korábban is kihívást jelentő feladatokat, mint a produktivitást és növekedést elősegítő stratégiák bevezetése. A tanulmány az országok összemérhető gazdasági eredményeit hasonlítja össze, ez alapján pedig elemzi és szemlélteti a nemzetgazdaságok jelenlegi felkészültségét az Ipar 4.0 megoldásokra, valamint a változásokkal együtt járó potenciális lehetőségekre és kihívásokra – áll a Széchenyi Tőkealap-kezelő (SZTA) Zrt. blogján.

Az elemzés két fő tényezőt vizsgál: a jelenlegi termelési struktúrát az ipari termelés komplexitása és volumene alapján, valamint a termelést befolyásoló makrotényezőket, amelyek az Ipar 4.0-s megoldások elterjedéséhez szükséges technológiai, gazdasági vagy társadalmi mutatók, mint például a lakosság iskolázottsága vagy a fenntartható erőforrás-felhasználás.

Íme, a kategóriák

A jelenlegi termelési struktúra, valamint a termelést befolyásoló tényezők eredményei alapján a száz vizsgált országot négy kategóriába sorolták. Vezetők: azok az országok, amelyek jelenleg is erős termelési struktúrával rendelkeznek, emellett pedig a termelést befolyásoló tényezők is jó eredményeket ígérnek, tehát az ebben a kategóriában lévő gazdaságok felkészültnek tekinthetők az ipari forradalommal járó változásokra. Ide tartozik például Ausztria, Belgium, Kanada, Kína, Németország, Japán, Amerika.

Hagyományos gazdaságok: azon országok, amelyek napjainkban ugyan szilárd termelési struktúrával rendelkeznek, ám a termelést befolyásoló tényezők kevésbé erős mutatói miatt kockázatot jelenthet számukra a negyedik ipari forradalom. Ezek közé tartozik Magyarország, India, Litvánia, Mexikó, Thaiföld.

Budapest - Batthyány tér - Buda

Kategórián belül Magyarország kapta az egyik legmagasabb pontszámot (Fotó: MTI)

Nagy potenciállal rendelkező országok: ezekben az országokban a jelenlegi termelés limitált, a termelést befolyásoló tényezők azonban jó mutatókkal rendelkeznek, ami a jövőre nézve a termelés növekedését és az Ipar 4.0-s fejlesztések hatékony integrálását jelenti. Ilyen Ausztrália, az Egyesült Arab Emírségek, Norvégia, Portugália, és Új-Zéland.

Lemaradó: ezekben az országokban a jelenlegi termelési struktúra gyenge, a termelést befolyásoló tényezők rossz eredményei pedig az ipari forradalomra való alacsony felkészültséget jelentik. Ezek közé tartozik Argentína, Brazília, Egyiptom, Kenya, Lettország, Szerbia, Vietnam.

Magyarország helyzete

A vizsgált szempontok alapján Magyarország a hagyományos gazdaságok kategóriájába esett. A kategórián belül ugyanakkor Magyarország kapta az egyik legmagasabb pontszámot mind a termelési struktúra (a jelenlegi gyártás komplexitása és volumene), mind a termelést befolyásoló tényezők – többek között az Ipar 4.0 megoldások bevezetéséhez szükséges humán és finanszírozási feltételei – esetében.

Bővebbena témáról itt  olvashat.