Az ülés elején Forsthoffer Ágnes házelnök közölte: a Mi Hazánk politikusai szemléltető eszközöket helyeztek el az ülésteremben, de erre nem kértek engedélyt, ezért azokat összeszedték. A politikusok magzatokat formáló műanyag babákat tettek a képviselők asztalára.
Ezt követően felolvasták Sulyok Tamás köztársasági elnök levelét, amelyben arról tájékoztatott az államfő, hogy július 1-jei hatállyal kinevezte Becságh Pétert az Egészségügyi Minisztérium államtitkárává.
Vitézy Dávid: Mi hazahoztuk az uniós forrásokat
Vitézy Dávid építési és beruházási miniszter felszólalásában azt mondta: hazahoztuk az uniós forrásokat, a hazugságokat ezzel kapcsolatban lelepleztük, a korrupcióellenes intézkedéseket és az egyéb szükséges jogszabályokat az Országgyűlés elé terjesztettük.
A tárcavezető kiemelte: az Európai Bizottsággal a tárgyalásokat lezárták, a helyreállítási terv szövege végleges.
A végleges döntés az Európai Unió tagállamainak pénzügyminiszteri tanácsülésén pénteken várható, és minden jel arra utal, hogy ez pozitív döntés lesz – közölte. Hangsúlyozta: fontos szembenézni azzal, hogy milyen hazugságok vezettek oda, hogy az előző kormány nem tudta hazahozni az uniós pénzeket. „Fontos szembenézni azzal, hogy önök kiírták a kék plakátokra, hogy megállítják Brüsszelt, de valójában a magyar gazdaságot sikerült megállítani; önök kiírták a kék plakátokra, hogy üzennek Brüsszelnek, de valójában a magyar vasúton utazóknak, a magyar kórházakban ellátott betegeknek, a magyar felsőoktatásban tanuló hallgatóknak üzentek” – fogalmazott Vitézy Dávid.
Kifejtette: az előző kormány öt olyan hazugságot hangoztatott, amelyekkel megtévesztették a magyar embereket, megpróbálták elmondani nekik, hogy miért félkész az ország, miért nincs pénz a vasút vagy a kórházak fejlesztésére, bérlakásépítésre, energetikai korszerűsítésre. Elmondta: ilyen hazugság volt, hogy Orbán Viktor állítása szerint Ukrajnában van a magyarok pénze, de ha így lett volna, akkor mi most nem tudnánk hazahozni. Ezek a pénzek a korrupció miatt voltak befagyasztva, és ott álltak Brüsszelben – jelentette ki.
Megjegyezte: a források úgy kerülnek haza, hogy Magyar Péter miniszterelnök világosan képviselte azt az álláspontot, hogy nem támogatjuk Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. Vitézy Dávid szerint a második hazugság az volt, hogy be kell engednünk a migránsokat az uniós pénzért cserébe, azonban nem kellett változtatni a migrációs szabályokon az uniós pénzek hazahozataláért. Harmadik hazugságnak azt nevezte a miniszter, hogy a Fidesz is hazahozta volna az uniós pénzeket, ha megnyeri a választást. Mégis hagyták veszni a pénzeket már az elmúlt években is – mondta. Vitézy Dávid a negyedik pontként azt említette, hogy a Fidesz szerint valójában nincs is szükség az uniós pénzekre.
„Nem ismeri a valóságot, aki azt gondolja, hogy Magyarországnak nincs szüksége az uniós pénzekre”
– fogalmazott.
Végül azt is mondta: az ötödik hazugság az volt, hogy az uniós pénzekért valójában a szuverenitásról és nem a korrupcióról kell lemondani. Úgy vélte, a korrupcióellenes és átláthatósági szabályok voltak azok, amelyek zavarták a korábbi kormányt, csak ezt nem mondták el az embereknek, hivatkoztak szuverenitásra, migrációra, Ukrajnára, arra, hogy nem is kellenek ezek az uniós pénzek.
A Mi Hazánk politikusa arról beszélt, hogy elfogadhatatlan a magyar szuverenitás tovább csökkentése Brüsszel javára
Az uniós források járnak Magyarországnak, az a magyar emberek pénze, nem valami könyöradomány az Európai Unió részéről – hangsúlyozta Dúró Dóra (Mi Hazánk), majd a miniszter napirend előtti felszólalása által szerinte felvetett kérdéseket sorolta. Ezek között említette, hogy az uniós pénzek hazahozataláról lezárt ügyként beszél a kormányoldal, holott ez nem az; szerinte ezt mutatja az a Tisza Párt képviselői által beterjesztett házszabály-módosítás is, amelynek célja a jogalkotás felgyorsítása kifejezetten az európai uniós források hazahozatalára hivatkozva.
A politikus kijelentette, elképesztő és elfogadhatatlan a magyar szuverenitás tovább csökkentése Brüsszel javára, és „az eddig átruházott hatásköröket is vissza kellene helyezni nemzeti hatáskörbe”, majd a nemzetek Európája felé való elmozdulást szorgalmazta.
Dúró Dóra kijelentette, további korrupcióellenes lépésekre van szükség, például a politikusok mentelmi jogának eltörlésére, majd szuverenitási kérdésnek nevezte az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is, mondván, ehelyett egy minden frakció által delegált ügyészekből álló korrupcióellenes vádhatóság létrehozására volna szükség.
A KDNP szerint jogunk van az uniós forrásokhoz
Rétvári Bence (KDNP) azt hangsúlyozta: a magyar embereknek joga van az európai uniós forrásokhoz, ezeket nem ingyen kapjuk, hiszen a csatlakozáskor megnyitottuk a piacunkat a többi tagállam előtt. Kiemelte: az előző kormány is sokat tett azért, hogy megkapják a magyarok ezeket a forrásokat, számos lépést tettek a 27 szupermérföldkő teljesítése érdekében, egyebek mellett
átvették az uniós vagyonnyilatkozati rendet, ám az ellenzék folyamatosan és alaptalanul fejlentette az országot Brüsszelben, ezért nem fizették ki ezeket a forrásokat.
Tuzson Bence jelezte: a Tisza hozzájárult az Ukrajna európai uniós csatlakozásához, de azt már nem látni, hogy milyen jogszabályokat fogadott el a kijevi törvényhozás, amelyek a kárpátaljai magyarok számára konkrét előrelépéseket jelentenek. A kereszténydemokrata politikus az uniós döntéshozatalt bírálva felhozta: van olyan uniós jogcím, amely alatt jogállamnak tekintik Magyarországot, és folyósítják a forrásokat, míg egy másiknál nem, ezért nem fizetnek, majd kijelentette, 1,8 milliárd eurónyi forrást vontak el úgy egyes szakterületekről, hogy a pénz végül Vitézy Dávid minisztériumánál landolt.
A Fidesz szerint önkényuralmi rendszer alakul
Tuzson Bence (Fidesz) arról beszélt: a kormányzat intézményépítéseivel önkényuralmi rendszer alakul az országban, majd a Magyar Péter-féle önkényuralmi rendszer építésének furcsa fintoraként említette, hogy az a Vitézy Dávid mondta el ezt a felszólalást, aki az utolsó Orbán-kormányban államtitkárként dolgozott, így láthatta, hogyan valósult meg Magyarországgal szemben a brüsszeli kettős mérce.
Felvetette, a kormányzat által javasolt jogszabályok nem az európai uniós pénzek hazahozataláról, hanem további szuverenitásvesztésről szóltak, a házszabály módosításának lényege pedig az, hogy rendkívüli módon alkossanak jogot az Országgyűlés ülésein. Annak a gyanújának adott hangot, hogy Magyar Péter kormánya egy az egyben meg fog felelni a következő időszakban a brüsszeli elvárásoknak, majd bírálta a köztársasági elnök elmozdítása érdekében tett lépéseket.
„Hitler megvárta, hogy Hindenburg meghaljon, Tildy Zoltánt Rákosi lemondatta.”
„Senki nem ment el odáig, hogy jogszabállyal elvegyék a mandátumot” – jelentette ki, felvetve, hogy a lépés a nemzetközi közösség rosszallását váltja majd ki. Egy demokráciában ilyet nem lehet csinálni – hangoztatta. A politikus azt mondta: az előző kormány is megszerezte volna az uniós forrásokat, de nem a szuverenitás egy részének feladásával, hanem annak révén, hogy nélkülünk nem lehet következő költségvetést csinálni az unióban.
Tisza Párt képviselője arról beszélt, hogy egyik fő vállalásuk volt az uniós pénzek hazahozatala
Strompová Viktória (Tisza) arra emlékeztetett: az uniós pénzek hazahozatala volt pártja egyik legfőbb kampányígérete, majd a jelenlegi ellenzék által kormányon tetteket bírálta.
„Egy dologról kellett volna, tisztelt ellenzék, lemondani: a korrupcióról” – jelentette ki, túlárazott közbeszerzésekről, indokolatlan magánrepülőzésekről és ok nélküli támogatások kifizetéséről beszélve, miközben az emberek nap mint nap láthatták, mire nem szánt pénzt a kormányzat.
Az elhanyagolt területekről szólva kiemelte a közutak kritikán aluli állapotát, az egészségügy problémáit és a csatornahálózat gondjait, majd polgármesterek településük problémáit soroló leveleiből olvasott fel. Strompová Viktória azt hangsúlyozta: ahogy eddig tették, úgy ezt követően is az uniós pénzek hazahozatalán és a problémák megoldásán fognak dolgozni.
Vitézy Dávid szerint a Fidesz–KDNP a korrupciót tekinti szuverenitási kérdésnek
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a viszonválaszában egyetértett azzal, hogy az uniós források járnak Magyarországnak, szükség van rájuk a magyar gazdaságnak, ezért hozzák őket haza. Ezzel az álláspontjukkal az ellenzéki képviselők Orbán Viktort cáfolták az értelmezése szerint, aki úgy vélekedett, enélkül is jól működik a magyar gazdaság.
Dúró Dóra (Mi Hazánk) szerinte félreértette a szavait, nem azt mondta, nem lesz szükség további jogalkotásra, hanem azt, hogy azok a témák, amiket a korábbi kormány megjelölt, hogy a feltételei az uniós források hazahozatalának, azok nem volt igazak. Ezt nem tudták megcáfolni sem a Fidesz, sem a KDNP képviselői – húzta alá. A helyreállítási tervben vannak mérföldkövek, amiket teljesíteni kell – rögzítette.
Az Integritás Hatósággal kapcsolatban kiemelte: a Fidesz–KDNP a korrupciót tekinti szuverenitási kérdésnek, „mi nem tekintjük a magyar szuverenitás őrzendő értékének az önök korrupcióját”.
Kitért arra is, hogy a hatóság elnökét az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke nevezi ki, utóbbit pedig az előző kormány nevezte ki. A két új alelnök személyére szintén Windisch László fog javaslatot tenni – jegyezte meg. Ha azt gondolják, az önök által kinevezett ÁSZ-elnök külföldi érdekeket szolgál, sürgősen jelezzék, mert akkor az Országgyűlés el tud járni. Rétvári Bence szavait önvádiratnak minősítette, szerinte a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, hogy voltak projektek, amiket beírtak a helyreállítási tervbe, de nem valósultak meg.
A Mi Hazánk azt követelte, hogy segítsék a kívánt gyermekek megszületését
Novák Előd (Mi Hazánk) szóvá tette, hogy soha nem született még ennyire kevés gyermek Magyarországon.
„Ha egy baktérium életnek minősül a Marson, egy szívverés miért nem minősül annak a Földön?”
– tette fel a kérdést.
Segítsenek, hogy a kívánt gyermekek megszülessenek – kérte, és kiállt a szívhangrendelet mellett. Szerinte az édesapákkal is szükséges lenne meghallgattatni a szívhangot. Szóvá tette, hogy a házelnök összeszedette azokat magzatokat formázó műanyag babákat, amelyeket az ülésteremben a képviselők asztalára tettek, mert „látni sem bírják az igazságot”. Az alaptörvény szép szavaival szemben bemondásra végzik az abortuszt, sokan tévesen egyfajta fogamzásgátlóként használják, és az édesanya sem kap tájékoztatást döntése következményeiről – mutatott rá.
Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke – utalva az asztalokra helyezett műanyag babákra – jelezte: az Országgyűlés Hivatala nem engedélyezett ajándékozást.
Kérte Novák Elődöt, hogy ne a kiskapukat keresse, hanem tartsa be a szabályokat.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter úgy reagált: az a kérdés, hogy az abortusztörvényt akarja-e a Mi Hazánk megszüntetni vagy a szívhangrendeletet.
Utóbbiról azt mondta: nagyon fontos, hogy hazug módon, hazug eszközökkel és a szakmát kirekesztve fogalmazták meg. A társadalmi vitát ők végzik el az előző kormány helyett – hangoztatta, hozzátéve: ezt sem a Fidesz, sem a KDNP nem csinálta meg. A szakma legalább hét-nyolc hónapig próbált ellenkezni, a vizsgálat akár magzatkárosító is lehet – jegyezte meg. Szerinte a képviselő a szívhangrendeletbe burkolózik, de abortuszvitát generál.
„Zsolti bácsi nincs és nem is volt” – erről beszélt a KDNP-s Juhász Hajnalka
Juhász Hajnalka (KDNP) hangsúlyozta: a gyermekvédelemnél nincs fontosabb ügy, amiben nincs helye politikai vitának, sem megalkuvásnak, ez a nemzet lelkiismeretének ügye. Egyúttal bocsánatot kért minden gyermektől, akiket a gyermekvédelmi rendszer valaha cserben hagyott – szavait a kormánypárti képviselők hosszas tapsa kísérte. Bocsánatot kért minden olyan emberi és politikai mulasztásért, amely miatt egyetlen gyermek is úgy érezte, hogy magára maradt. A gyermekbántalmazás és a pedofília a legsúlyosabb bűnök közé tartozik, ebben nem lehet alku és engedmény. Egy jogállamban ugyanilyen alapelv, hogy kiálljanak azok mellett is, akiket ártatlanul rágalmaztak meg a bizonyítékok teljes hiánya mellett, szándékosan manipulálva a társadalmat és kollektíven hamisan megbélyegezve egy politikai közösséget – rögzítette. Hozzátette: nem lehet összekeverni a rágalmazást az ítélettel, az olyan mintha a nyilvánosság helyettesíthetné a bizonyítást.
Ha valaki bűnös, viselni kell minden jogi és erkölcsi következményét, de ha valaki ártatlan, ugyanilyen erkölcsi kötelesség megvédeni a becsületét. Kötelességének nevezte, hogy a gyermekek védelme mellett kiálljon egy ártatlanul megrágalmazott ember, Semjén Zsolt, egy apa és férj mellett is. A személye ellen indult karaktergyilkosság közel egy éve tart, amelyet népszerűségre vágyó influenszerek, szavazatokért küzdő politikusok, felelőtlen újságírók olyan személyre alapoztak, aki helyzete és körülményei miatt haszonlesőknek volt kiszolgáltatva. Bangó Sándornak rendkívül nehéz sors jutott, de fiatal kora ellenére eddig tízszer volt büntetve, és most is feltételesen van szabadlábon – jegyezte meg. Hozzátette: három különböző Zsoltot nevezett meg, és vállaltan milliókat fogadott el. A tanú hitelessége a teljes hiteltelenségbe torkollott – fogalmazott a képviselő, aki feltette a kérdést, hol van a hamis gyűlöletet szítók felelőssége, akik manipulálták a magyar társadalmat. Kitért arra, hogy Semjén Zsolt az átvilágításokon túl olyan speciális megfigyelésben részesült az Alkotmányvédelmi Hivatal által, amely az egyik legmegfigyeltebb emberré tette az országban. Kijelentette:
„Zsolti bácsi nincs és nem is volt, a Semjén Zsoltot ért támadás a katolikus egyház és a nemzetpolitika elleni támadás is volt.”
Végül bocsánatot kért Semjén Zsolt családtagjaitól is, akiknek az alaptalan támadásokat el kellett viselniük.
Kátay-Németh Vilmos szociális- és családügyi miniszter reagált a felszólalásra:
„Hát nagy eredmény, végre eljutottak odáig, hogy bocsánatot kértek azokért a rémségekért, amelyeket maguk okoztak.”
Ahhoz kétség sem fér, hogy a gyermek és a gyermekek védelme az első, ez az ügy jelenleg is folyamatban van, kivizsgálják, meglesz az eredménye – hangoztatta. Hozzátette: vizsgáló bizottságot állítottak fel és miniszteri biztost neveztek ki az összes visszaélés kivizsgálására.
Az „önkény 50 árnyalatáról” beszélt Bóka János
Bóka János (Fidesz) a Tisza-pártot azzal vádolta, hogy lépésről, lépésre, tégláról, téglára önkényt épít.
„Az önkény 50 árnyalata a piszkosfehértől az éjfeketéig terjed” – fogalmazott a politikus, aki szerint az alaptörvény tizenhetedik módosítása „új fejezetet nyit” az Tisza önkényének történetében. Szerinte a kormány alkotmányos puccsal akarja eltávolítani a köztársasági elnököt, ami jogállamiság végét jelentené. Meg akarják mutatni, hogy a bárkivel bármit megtehetnek, ez maga az önkény – mondta, és azt ígérte, hogy ezt nem fogják tétlenül nézni.
Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában felidézte: 2010 júniusában fogadta el kétharmaddal az Országgyűlés a Nemzeti együttműködés nyilatkozatát, amiben a korábbi kormánytöbbség kinyilvánította, hogy egy új rendszer épül.
„Idén április 12-én viszont 3,5 millió ember azt mondta, hogy vége, elegük van ebből a rendszerből, és ezt le kell bontani”
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az elmúlt 50 napban ezt a választói akaratot teljesítik, lépésről lépésre, tégláról, téglára. A volt kormánytöbbséget azzal vádolta, hogy 16 évig csak loptak, elárulták és kifosztották az országot. Megjegyezte: még csak 50 napja miniszter, de mindennap egy 100 milliós mutyival találkozik, ahogyan minisztertársai is.
A Tisza Párt szerint az iskolakezdési támogatás nem pártpolitika, hanem nemzeti minimum
Kőszegi Krisztián (Tisza) megköszönte Juhász Hajnalka (KDNP) bocsánatkérését, megjegyezve: reméli, hogy megtartják ez a jó szokást, mert sok mindenkitől kell még bocsánatot kérniük. Méltatta a kormány által bevezetni tervezett iskolakezdési támogatást, amely 400 ezer gyermekhez juthat el. Felidézte: ő maga is szegény családból származik, gyerekként, majd később tanárként is átélte, milyen ha nincs pénz tanszerekre. Az előző kormányt azzal vádolta, hogy lemondott a nehéz körülmények között élő gyerekekről. Külön megszólította a fideszes Radics Bélát, aki szerinte az oktatás és a gyermekvédelem kapcsán hazug propagandáról beszél.
Hangsúlyozta: az iskolakezdési támogatás nem pártpolitika, hanem nemzeti minimum.
Kátai-Németh Vilmos miniszter azt mondta: az előző kormány a felső- és felső középosztályt támogatta, ezért itt az ideje, hogy a kormány gondoljon az elesettekre is.
Elmondta: a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás két részletben érkezik majd, az első 50 ezer forintot a Magyar Államkincstár utalja augusztus 24-ig, a második részletet pedig novemberig kapják meg a családok utalvány formájában. A támogatás adómentes és nem lehet végrehajtás alá vonni, célja, hogy megkönnyítsék a családok helyzetét – mondta.
Kapcsolódó tartalom
A magzatbaba nem szemléltetés, hanem ajándék volt – válaszolta a házelnöknek Novák Előd
Novák Előd (Mi Hazánk) személyes érintettség okán kért szót, ismét azt kifogásolva, hogy az ülést megelőzően a képviselők asztalára elhelyezett „10 hetes magzatbabák” mását a házelnök eltávolíttatta.
Arra hivatkozott, hogy bár az Országgyűlésről szóló törvény szerint tilos a szemléltetés az Országgyűlés ülésén, de a babákat nem szemléltetésnek szánta, hanem ajándékként tette az ülésterembe.
A képviselő azt állította: akciójáról előzetesen tájékoztatta az Országgyűlés főigazgató-helyettesét. Arra is felhívta a házelnök figyelmét, hogy a házszabály szerint a kormány tagjának legalább egy órával üléskezdet előtt be kellene jelentenie a felszólalási szándékát, de erre rendszeresen fittyet hánynak.
„Köszönöm szépen az értékes hozzászólását”
– reagált Forsthoffer Ágnes házelnök, hozzátéve, hogy a képviselő „az eszközöket” nyilván azzal a szándékkal helyezte ki, hogy szemléltessen valamit. Hozzátette: erre egyértelmű jogalkotói szándék vonatkozik, amit kér továbbra is betartani. Azt is jelezte: a tudomásulvétel nem jelenti azt, hogy jóváhagyták Novák Előd kérését.
Sürgősséggel tárgyalják az alaptörvény tizenhetedik módosítását
Az Országgyűlés – 137 igen és 52 nem szavazattal, tartózkodás nélkül – elrendelte az alaptörvény tizenhetedik módosításának sürgős tárgyalását, amelyet a kormány kezdeményezett.
Eszerint a javaslatot kedden, első napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.
A házelnök bejelentette, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság rágalmazás vétsége miatt indított ügyekben kezdeményezte Szentkirályi Alexandra (Fidesz) és Latorcai Csaba (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztését. Az indítványokat a házelnök megvizsgálásra átadta a mentelmi bizottságnak.
A Fidesz szerint egy „újkori ÁVH felállítása” zajlik
Németh Balázs (Fidesz) a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvénytervezetet úgy értékelte: ez
„egy újkori államvédelmi hatóság, egy újkori ÁVH felállításáról szól”.
Kiemelte: a törvény célja elvileg a közvagyon visszaszerzése, de közvagyon lehet évtizedekre visszamenőleg minden, ami valaha állami vagy önkormányzati vagyon volt, ideértve az államtól kapott fizetéseket, az államtól kapott nyugdíjat, a szociális és családtámogatásokat, az állam által támogatott hiteleket, vagyis nincs olyan polgára Magyarországnak, akit ne fenyegetne „az új ÁVH”. Úgy vélte, Magyarországból egy olyan sötét diktatúrákat idéző állam lehet, ahol a megfélemlítés az úr, politikai leszámolás zajlik, és a jogállamiságot teljesen nélkülöző, személyre szabott jogalkotás van. Kitért rá: az alaptörvény módosítása átlép minden vörös vonalat, kivezetik Magyarországot az európai demokráciák sorából.
Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: nem lesz Magyarországon új ÁVH, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal célja a közvagyon visszaszerzése.
Ez a hivatal nem egy pártállami erőszakszervezet lesz, hanem egy törvényben szabályozott, közvagyonvédelmi intézmény, amely nem a jogrendszeren kívül áll, hanem abba beleilleszkedik – magyarázta. Az államtitkár hangsúlyozta: nem önkényuralomra készülnek, hanem a visszaélések megakadályozására, a közvagyon hatékonyabb védelmére. Továbbá nemcsak a múltat vizsgálják majd, hanem a hivatal a jövőre nézve is korlátot jelent majd minden képviselőnek, ez egy független szerv lesz, amely mindenkit vizsgál – közölte. Németh Balázs nem fogadta el a választ, a képviselők azonban igen.
A kis benzinkutak sorsáról kérdezte a KDNP a kormányt
Latorcai Csaba (KDNP) arról beszélt, hogy a Fidesz–KDNP-kormány bevezette a védett üzemanyagárat a lakosság védelme érdekében, de a Tisza-kormány ezt már indokolatlannak tartotta, így kivezette.
„Még nem volt itt az ideje az árstop kivezetésnek, miután a Hormuzi-szoros átjárhatósága továbbra sem biztosított” – vélekedett.
Azt mondta: a Független Benzinkutak Szövetsége egynapos figyelmeztető bezárásra hívta fel a kis benzinkutakat, mert a védett ár nagy veszteséget okozott a családi cégeknek. Az előző kormány egy támogatási programot hozott létre, de a jogutód kormány nem akarja ezt végrehajtani, nem akar fizetni a benzinkutaknak – közölte. Hozzátette: ezzel kistelepülések üzemanyag-ellátást veszélyeztetik.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter úgy válaszolt, meghallják a Független Benzinkutak Szövetségének jelzéseit, de az ellenzék sem hiheti, hogy ha Nagy Márton korábbi miniszter felelőtlenül ígérgetett, a következő kormánynak kötelessége teljesíteni az ígéreteket, még ha azóta más körülmények is vannak. Emlékeztetett: egy nagyon ritka geopolitikai krízis volt korábban a Közel-Keleten, de a helyzet azóta megváltozott, és a kormányváltás miatt erősödött a forint is.
„Jelenleg nincs szükség arra, hogy a kormány beavatkozzon az üzemanyagárakba”
– mondta a miniszter. Közölte: nem találtak költségvetési forrást annak az ígéretnek a fedezetére, amelyet korábban Nagy Márton tett, ehelyett megfelelő piaci környezet létrehozásával szeretnének segíteni a kisvállalkozásoknak, hogy nyereségesek legyenek. A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban igen.
A Mi Hazánk szerint emelni kell a szociális dolgozók fizetését
Szabadi István (Mi Hazánk) felidézte: az Orbán-kormány januártól áttörés jellegű béremelést ígért a szociális szférában, de ez nem valósult meg, és 18 éve nem volt érdemi bérfelzárkózás az ágazatban. A képviselő a diplomás bérminimum megállapítását javasolta.
„Aki csak teheti, menekül át egy jobban fizető ágazatba, nem vonzó a fiataloknak sem a szociális szféra”
– vélekedett.
Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter azt mondta: a szociális dolgozók hatalmas fizikai és lelki megterhelés mellett végzik a munkájukat, köszönet illeti őket. A Fidesz ezt az ágazatot lerombolta, a szakembereket megalázta, ma „nem menő” a szociális szférában dolgozni – fogalmazott. Közölte: a tárca átvilágítja az ágazatot, a dolgozókkal pedig egyeztetnek, mert megbecsülést érdemelnek a munkájukért.
„Stabilan kell rendezni a bérviszonyukat, ezen dolgozunk, de figyelembe kell venni, hogy a költségvetés milyen állapotban van”
– jelentette ki. A képviselő nem fogadta el a miniszter válaszát, ugyanakkor a parlament igen.
Gajdos László: A tiszta ivóvízhez minden magyar embernek joga van
Farkas Csongor (Tisza) azt tudakolta az agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős minisztertől, miért volt szükség vízkorlátozásra a történelmi hőségben, amely szavai szerint nemcsak a mindennapjainkat tette nehézzé, de évtizedes mulasztásokra is rámutatott: a klímaváltozásra adott elégtelen válaszra és a hazai vízközmű-rendszer elhanyagoltságára. Szavai szerint a helyzet rendszerszintű felelőtlenség következménye és a korábbi kormányzat bűnei miatt fizetnek nagy árat most a fogyasztók. A képviselő arról tudakozódott, milyen károkat hagyott hátra az Orbán-kormány a vízügy területén.
Válaszában Gajdos László élő környezetért felelős miniszter jelentősnek és komolynak nevezte a problémát, jelezve, az hosszabb ideje köztudott volt, és lehetett volna sokkal többet tenni a kezelése érdekében.
„A tiszta, egészséges ivóvíz nemzeti kincs, amihez minden magyar embernek joga van”
– jelentette ki, megemlítve, hogy átlagosan 20 százalékos, de egyes helyeken 60 százalékos a továbbítás közbeni veszteség, ezért a kormányzatnak sürgősen lépnie kell, így napokon belül kiírnak egy 50 milliárdos fejlesztési lehetőséget a szolgáltatóknak arra, hogy megállítsák vagy mérsékeljék az elszivárgást, illetve korszerűsítsék rendszereiket. A kormány elkötelezett abban, hogy víziközmű ágazatban az elmúlt évtizedek legnagyobb fejlesztését hajtsa végre – közölte, jelezve, hogy a vízmegtartás lesz a vízgazdálkodás alapelve, majd azt ígérte, megalkotják a magyar emberek érdekeit és a következő nemzedékek biztonságát szolgáló új klímatörvényt. A képviselő a választ elfogadta.
A Martin-ügyről kérdezte ismét a Fidesz a kormányt
Hegedűs Barbara (Fidesz) arra várt választ a szociális és családügyi minisztertől, ki védi meg a gyermekeket a politikától. Egy múlt heti súlyos gyermekvédelmi ügy kapcsán elhangzott interpellációra utalt, amelyben szerinte politikai kampányeszközként használtak fel egy végtelenül kiszolgáltatott miskolci kisfiút, az ügyben pedig a szakminiszter álláspontját eddig sem lehetett megtudni.
„Ön szerint helyes a gyermekek politikai célú kihasználása?”
– kérdezte.
„Kiszólt a gödör a lyukból”
– kezdte válaszát Kátai-Németh Vilmos; a tárcavezető felvetette: a kérdezőt akkor nem zavarták a politikai kampányok, amikor közösségi oldalán ovisokat szerepeltetett, vagy amikor képviselőtársa túlárazott nyuszimotorokkal kampányolt, vagy amikor Orbán Viktor gyerekekkel kampányolt. A gyermekek védelmében mindent meg kell tenni – fogalmazott, jelezve, hogy vizsgálóbizottságot állított fel és miniszteri biztost nevezett ki a témában, majd arról beszélt, ki kell vizsgálni, hogyan bántalmazhatnak évekig egy gyereket vagy az hogyan szökhet meg a védelmére hivatott intézményből. Az interpelláló képviselő nem fogadta el a választ, a plénum többsége viszont megszavazta azt.
Az épületreklámokról kérdezett egy kereszténydemokrata képviselő
Rétvári Bence (KDNP) azt kérdezte a pénzügyminisztertől, ki adja vissza azt a társasházban élőknek, amit a Tisza-kormány elvett tőlük, mondván, országos szinte évente milliárdos összegtől esnek el a társasházak amiatt, hogy betiltják az épületeken elhelyezett óriásplakátokat, hálókat. Hangsúlyozta: számos társaság csökkentette úgy a közös költséget és töltötte fel ezzel egy időben a felújítási alapját, hogy engedélyezte épülethálók reklámcélú felhasználását, így támogatva a homlokzat megújulását.
Arról beszélt: megszólalók pár milliárd és 20 milliárd forint közé teszik e reklámforma éves forgalmát, majd azt javasolta, hozzanak létre kártérítési alapot a bevételtől elesett társasházaknak.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter válaszában kijelentette, az interpelláló által ismertetett számok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, hiszen a teljes külterületi reklámpiac évente összesen 37 milliárdos, amin belül 0,7-1,9 százalék lehetett e hirdetési forma részesedése.
Felvetette, vannak esetek, hogy tíz éve kint lévő hálók mögött nem történt semmilyen felújítás, majd arról beszélt, ezek reklámfelületek elcsúfítják az utcaképet, ezért is vezették ki ezeket számos európai fővárosban. Megemlítette: az előző kormány idején hozott rendelkezés alapján az államot a reklámmal kapcsolatos tevékenységért kártérítési felelősség nem terheli. Felvetette: az épületháló mellett kiállók sokszor gyűlöletpropagandára használt reklámfelületet védenek. Az interpelláló nem fogadta el a választ a plénum viszont igen.
A Mi Hazánk a sürgősségi betegellátás problémáiról kérdezett
Szabadi István (Mi Hazánk) szerint a sürgősségi betegellátás problémái az alapellátó rendszer leépülésével is arányosan növekednek, a beteg sokszor nem tud máshova fordulni, mert nincs háziorvosa. A szakemberhiány miatt a kórházi osztályok ágyszáma is csökken, sok esetben nem tudnak beteget átvenni a sürgősségi betegosztályról (sbo), ezért a betegek 24-48 órát, vagy akár ezt meghaladó időtartamot is az sbo fektetőjében töltenek. Előfordul az is, hogy a beteget nem teljesen gyógyult állapotban engedik haza, ezért – a megfelelő terápia elindítása és a beteg oktatása ellenére – pár nap múlva állapotrosszabbodás miatt ismét itt jelenik meg.
Azt kérdezte, hogy az állami egészségügyi rendszer átalakítása során az ügyeleti és sürgősségi ellátás reformját prioritásként kezelik-e? Hogyan kívánják a létszám-és kapacitáshiányt orvosolni és a sürgősségi osztályok leterheltségét csökkenteni?
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a helyzetértékeléssel egyetértett, hozzátéve: a rendszerhiba néhány huszárvágással biztosan nem kezelhető.
Kiemelte: a teljes betegút rendszert át kívánják alakítani. Első lépésként az alapellátást erősítenék meg, csökkentenék a betöltetlen praxisok számát, javítanák ezek finanszírozási és működési feltételeit. Ezt követőn továbbfejlesztik az országos alapellátási ügyeleti rendszert, ha ez jól működik, kevesebb teher jut a sürgősségire. Harmadik pillérként jelölte meg az ügyeleti és sürgősségi ellátás humánerő-forrásának bővítését, és javítják az életpálya-modellt. Negyedikként nevezte meg, hogy ahol lehetséges, az alapellátási ügyelet és sbo egy telephelyen fog működni, ötödik pillérként beszélt arról, hogy a lakosságnak értenie kell, mire szolgál az alapellátási ügyelet, mikor kell mentőt hívni, és mikor kell sbo-ra menni. A gyógyszertárakat és patikusokat is bevonják ebbe – jelezte.
A miniszter rögzítette: a sürgősségi osztály nem lehet végállomás, ott a betegek nem torlódhatnak fel, biztosítani kell, hogy a kórházak át tudják venni őket. A képviselő a választ nem fogadta el, de a parlament 134 igen, 49nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta azt.
A Tisza a hőség elleni védekezésről kérdezte a kormányt
Trentin Balázs (Tisza) arról beszélt, hogy az elmúlt napok rendkívüli, hirtelen jött hősége az egész országot, a teljes államigazgatást és a lakosságot is óriási kihívás elé állította. Egy felelős, modern kormány ismérve azonban az, hogy a válságos krízishelyzetekben a kifogások keresése helyett azonnal lép a polgárok életének és egészségének védelmében – hangoztatta.
Hangsúlyozta: a Tisza-frakcióban azt vallják, hogy az államnak pontosan az ilyen kritikus pillanatokban kell a leginkább jelen lennie az emberek életében, a kormányzat egyetlen magyart sem hagyhat magára a bajban. Látják a rendvédelmi szervek, a katasztrófavédelem, az egészségügyi dolgozók, civilek és a Tisza-szigetek megfeszített munkáját, tapasztalják az önkormányzatokkal való szoros, operatív együttműködést is.
Halmai Ferenc, a belügyi tárca államtitkára közölte: az előző kormányok nem készültek fel a klímaváltozásra. Extrém hőhullám söpört végig az országon, emberemlékezet óta nem volt ilyen hőség Magyarországon, rekordok dőltek meg, harmadfokú hőségriasztás volt érvényben. A komoly egészségügyi kockázat mellett a nagy hőség egyszerre terhelte a vízi közműrendszert, a közlekedést, az egészségügyet, a mezőgazdaságot és az energetikai infrastruktúrát is.
„Emberek voltak veszélyben, de a Tisza-kormány a helyén volt”
– fogalmazott és kitért arra, hogy az ország teljes területére összehangolt védelmi tevékenységet rendeltek el. Részletesen beszámolt az egyes területeken megvalósult intézkedésekről és azt mondta: a bevezetett intézkedések folyamatosan biztosították a lakosság alapvető biztonságát és ellátását. A képviselő a választ elfogadta.
A Tisza tervez-e újabb megszorításokat? – erről kérdezte a Fidesz a kormányt
Witzmann Mihály (Fidesz) arról beszélt: a Tisza-kormány elkezdte kivezetni a családokat és a vállalkozásokat védő intézkedéseket, így megszüntette a kamatstopot, kivezette a védett üzemanyagárat, és a banki és távközlési díjstop is megszűnt. Azt kérdezte: tervez-e a kormány újabb megszorításokat. Arra hivatkozott: Brüsszel már felszólította Magyarországot az ár- és kamatsapkák kivezetésére, a Tisza-kormány pedig bejelentette, hogy augusztus 31-ig pótköltségvetést nyújt be, mert bevételnövelő intézkedésekre, kiigazításokra van szükség, ugyanis a kabinet szerint rossz állapotban van a költségvetés.
Kármán András pénzügyminiszter válaszában kiemelte: a „Fidesz örökségeként” megnőtt költségvetési hiány a jegybank szerint eredményszemléletben már 9 százalékos. Szerinte kár lenne arról vitatkozni, hogy ez mennyire nehéz örökség, hiszen évtizedek óta nem volt ekkora a negyedéves hiány. Értetlenséggel fogadta a képviselő felvetéseit, hangsúlyozva, hogy a védett üzemanyagár kivezetése nem növelte, hanem csökkentette az árat, a kamatstoppal kapcsolatban pedig még nem hoztak döntést, ezt megfontoltan és körültekintően teszik meg.
Witzmann Mihály azt kérdezte: mi lesz a rezsicsökkentés, az szja-kezdemények vagy a 13. havi és a 14. havi nyugdíj sorsa.
Kármán András viszonválaszában hangsúlyozta: a magyar kormány intézkedéseit nem a brüsszeli ajánlások irányítják, hanem a magyar családok érdekei. Megerősítette: lesznek adóváltozások rövid távon, de ezek nem a lakosság széles körét fogják érinteni, hanem a legvagyonosabb NER-vállalkozóknak fognak extra terhet jelenteni a vagyonadó bevezetésével, valamint jelentős bevételek származnak majd a bizalmi vagyonkezelés eddigi szélsőséges adómentességének megszüntetéséből is.
KDNP felszólította a Tisza Pártot: ne ellenségként kezeljék a polgármestereket!
Latorcai Csaba (KDNP) a polgármesterek fizetésének befagyasztása miatt bírálta a Tisza-kormányt, arra kérve a kabinetet, ne ellenségként kezelje a településvezetőket. Stumpf Péter, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára
azt mondta: április 12-én a Tisza arra kapott felhatalmazást, hogy rendbe tegye az országot, kezelje azt a rekordméretű költségvetési hiányt, amelyet az előző kormány ráhagyott.
Jelezte: az Országgyűlés arról döntött, hogy magával kezdi ezt a munkát, ezért csökkentették az országgyűlési képviselők és a kormány tagjainak a bérét, valamint befagyasztották a polgármesterek fizetését. Hangsúlyozta: az elmúlt tizenhat évben a politikai elit teljesen elszakadt az emberek mindennapi valóságától, a magyarok jogosan várták el, hogy az új kabinet mutasson példát, szakítson a luxizással, tanúsítson önmérsékletet, gazdálkodjon felelősebben. Szerinte erről szól a polgármesterek bérének befagyasztására vonatkozó javaslat is.
Reagálásában a KDNP képviselője azt kérdezte: akar-e a Tisza előre hozott önkormányzati választásokat, és azért „szívatják” a polgármestereket, hogy minél többen tűnjenek el?
Az államtitkár azt válaszolta: nagyon sok településen a most befagyasztott polgármesteri fizetés is a helyi átlagbér sokszorosát jelenti. Nem hiszem, hogy 3 milliós fizetéssel el lehet üldözni embereket, és azt sem hiszem, hogy a polgármesterek ezért vannak ott, hiszen, amikor megválasztották őket, még nem voltak ilyen magasak a bérek, mégis vállalták ezt a megtisztelő feladatot – mondta.
Mi Hazánk a magyar vidék megmentéséről kérdezte a kormányt
Dócs Dávid (Mi Hazánk) azt kérdezte: mit tesz a Tisza-kormány, hogy a magyar vidék a lejtmenetet követően most már végre emelkedő pályára tudjon állni. Hangsúlyozta: az elmúlt tizenhat évben a Fidesz szisztematikusan leépítette a magyar vidéket, az általános iskolák egy részét bezárták, a napi ingázás ellehetetlenítette a vidéki családokat, a tömegközlekedés összeomlott, és az orvosi ellátás is akadozott.
Stumpf Péter államtitkár megköszönte a „Fidesz bűneinek a részletes elsorolását” a vidékkel szemben. Jelezte:
a Szent István-program keretében 10 falunként 1 milliárd forintot fog biztosítani a kormány a településeknek, hogy megvalósítsák a fejlesztéseiket.
Hozzátette: az uniós források visszaszerzésével is a vidék felemelésén dolgoznak majd. A képviselő a reakciójában a polgármesteri fizetések befagyasztását bírálta, szerinte ezzel demotiválttá akarják tenni a települések első embereit. Nem hiszek abban, hogy több millió forintos fizetések demotiválttá tesznek – felelt az államtitkár.
Mikorra várhatják a debreceniek az akkumulátorgyárak okozta szennyezés után a kármentesítést? – kérdezte a kabinettől a kormánypárt
Tárkányi Zsolt (Tisza) azt kérdezte, mikorra várhatják a debreceniek az akkumulátorgyárak okozta szennyezés után a kármentesítést. Kifejtette: Debrecenben a helyzet súlyos, a lakosság fél az üzemektől, amelyeket a Fidesz hozott a városba. Ez a félelem jogos, ezt a Semcorp ügye is bizonyítja – vélekedett. Azt is firtatta, hogy mi lesz a kármentesítés folyamata, és ennek költségét rá tudják-e terhelni a gyárra. A város lakóit folyamatosan tájékoztatni kell az ügyről – jelentette ki. Stumpf Péter államtitkár úgy válaszolt, hogy az előző kormány anélkül adott engedélyt gyáraknak, hogy a hatóságokat megerősítette volna, a lakosságot felkészítette volna.
„A mostani kabinet szigorúan ellenőrzi a szabályok betartását, és aki ennek megfelel, azzal együttműködnek, de egyetlen olyan üzem sem folytathatja a működését, amely nem tartja be törvényeket, és veszélyezteti az emberek egészségét”
– hangoztatta. Kijelentette: ebben az esetben is a kármentesítés költségeit az érintett vállalatnak kell állnia, meg kell szüntetnie a feltárt hiányosságokat.
Mikor vezetik be a 0 százalékos gyógyszeráfát? – kérdezte a Fidesz
Takács Péter (Fidesz) arról érdeklődött, hogy mikor vezeti be a kormány a gyógyszerek beígért 0 százalékos áfáját. Támogatnák ezt a javaslatot, de nem látják a megvalósítás irányába tett intézkedéseket, holott gyors, látványos, szakmailag előkészített intézkedéseket ígért a kabinet – mondta.
Úgy vélekedett, egyre szaporodnak azok az ígéretek, amelyekről kiderül, hogy csak a kampányt szolgálták, és a Tisza félrevezette a választókat.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a válaszában kifogásolta, hogy ilyen rövid idő után kéri számon a képviselő a kampányígéret megvalósítását. Ezen kívül is már rengeteg mindent elértek, például önálló egészségügyi tárcát hoztak létre – mutatott rá. A miniszter közölte:
dolgoznak az adócsomagon, amelyben benne lesz a gyógyszeráfa is, pénteken a közigazgatási államtitkárok tárgyalják az áfatörvényt.
Visszautasította a képviselő állítását a választók félrevezetéséről, ugyanis – mondta – egyértelmű volt, hogy a vényköteles gyógyszerekről szólt az ígéretük.
A KDNP szerint csetlik-botlik a szociális tárca
Rétvári Bence (KDNP) az oktatási és gyermekügyi minisztert kérdezte arról, miért csetlik-botlik az általa vezetett tárca, azt vetve el, hogy egyfajta társadalmi kísérlet keretében „középosztály-ellenes oktatáspolitika kezd kibontakozni”.
Szerinte a szakminiszter először a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok kapcsán bizonytalanított el, majd iskolabezárásokat vetett fel, a kistelepülési kisiskolák létjogosultságát kérdőjelezte meg, majd az egyházi intézmények felzárkóztatásban játszott szerepét és a mindennapos testnevelés fontosságát kérdőjelezte meg. Hozzátette: a kormány végül az ígértnél sokkal kisebb béremelést fogadott el.
Kapronczai Balázs, a tárca parlamenti államtitkára jelezte: nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy csetlene-botlana a minisztérium, majd arról beszélt, hogy semmilyen írásos forrás nem erősíti meg a kérdésben jelzett felvetések jelentős hányadát.
A kérdező által keveselt béremelés kapcsán úgy nyilatkozott az államtitkár: ez az unióval szembeni kötelezettség megvalósítása, ha ezt nem hajtják végre, abból támogatás-visszafizetési kötelezettsége született volna a költségvetésnek.
Viszonválaszában a kérdező az Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedagógiai karának megszüntetését kifogásolta, akárcsak azt, hogy a kampányban ígértnél jóval kisebb kört érint az iskolakezdési támogatás; az államtitkár megemlítette: az utóbbi juttatás mintegy 400 ezer családot ér el, miközben az előző kabinet nem adott ilyen juttatást.
A Tisza Párt a kormánynak: hogyan segíti a kormány a rászoruló családokat?
Muhari Gergely (Tisza) azt tudakolta a szociális és családügyi minisztertől, hogyan segíti a kormány a rászoruló családokat, mondván, sok szülő nem tudja önerejéből kifizetni az iskolakezdéshez szükséges felszerelés megvételét.
Azt hangsúlyozva, hogy a kormány nem hagyhat egyetlen gyereket sem magára, arról tudakozódott: milyen szempontrendszer garantálja az elosztás igazságosságát és hány, a korábbi statisztikai rendszerben „láthatatlan” gyerek kapja meg ezt a támogatást.
Barna-Szabó Tímea, a tárca parlamenti államtitkára hangsúlyozta: miközben az iskolakezdés jelentős kiadást jelent a szegényebbek számára, az előző kormányzat családpolitikája sokszor azoknak adott, akik nem feltétlenül szorultak arra rá.
Lehajolni azért, aki elesett, az nem szégyen, hanem erős társadalmi alap. Mi ebben hiszünk, és ezért dolgozunk – jelentette ki, azt vetve ezzel össze, hogy az előző kabinet „letolta magáról a rászoruló gyermekek problémáját”.
Mint mondta, közel 400 ezer gyerek után fizetnek iskolakezdési támogatást. Ők voltak azok, akik az elmúlt 16 évben magukra lettek hagyva – fogalmazott.
Viszonválaszában a képviselő örömét fejezte ki, hogy valódi segítséget kapnak a rászorulók és a valódi, támogató rendszer kialakítása csak elhatározás kérdése. Tudom azt, hogy a jó úton járunk – reagált az államtitkár.
Ha bevezetik a képviselői idő korlátozását, számolják bele az Európai Parlamenti képviselői ciklusokat is, hangsúlyozta a Fidesz
Szűcs Gábor (Fidesz) az alaptörvény 17. módosítási javaslatát kritizálva politikai önkénynek minősítette a hivatalban lévő köztársasági elnök leváltását, és a szabad választói akarat korlátozásának azt a javaslatot, hogy egy ember maximum 12 évig lehessen országgyűlési képviselő.
Feltette a kérdést, hogy miért csak a magyar parlamenti ciklusok számítanak.
Javasolta, hogy amennyiben a kormánypárt ragaszkodik a képviselői idő korlátozásához, ne csak a magyar, hanem az európai parlamenti ciklusok is számítsanak bele a 12 évbe. Emlékeztetve Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek a kampányban elhangzott mondatára, azt kérdezte, valóban igaz, hogy csak választást kellett nyerni, és utána mindent lehet?
Tompa Enikő, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, valójában a Fideszre igaz, hogy a választási ígéreteikkel homlokegyenest ellenkező irányba vitték el Magyarországot, és
egy antidemokratikus intézményrendszerrel, a kétharmadukat biztosító választási törvénnyel, sarkalatos jogszabályokkal és az alaptörvénnyel próbálták bebetonozni a hatalmukat.
Viszonválaszában Szűcs Gábor azt monda, a Fidesz sok mindent megvalósított 2010-es választási ígéreteiből,
a választási törvény pedig a Tiszának is biztosította a kétharmadot.
Az államtitkár erre úgy reagált: Szűcs Gábor ott folytatja, ahol a Megafonnál abbahagyta, ferdít, csúsztat. A Tisza viszont végre fogja hajtani a választási programját.
Elnézést kért Ruff Bálint a Tisza Párt képviselőjének kijelentései miatt
Nagy Bálint (Fidesz) arról beszélt: az elmúlt napokban nyilvánosságra került egy felvétel, amelyen egy tiszás országgyűlési képviselő egy óvodai bálon azt ajánlja a polgármestereknek, hogy kössenek vádalkut. Azt kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy mi a véleménye erről, és mit üzen ezzel a magyar önkormányzatoknak a kormánypárti országgyűlési képviselő?
Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában leszögezte, hogy ez egy hiba volt, és elnézést kért a történetekért.
Nagy Bálint viszonválaszában jelezte: nem egyszeri esetről volt szó, a független polgármesterek is folyamatosan fenyegetve vannak. Viszonválaszában Ruff Bálint kijelentette: a tiszás képviselő hibát követett el, de amit a Fidesz művelt az elmúlt 16 évben a polgármesterekkel, a megyei jogú városok vezetőivel, kistelepülések vezetőivel, arra nincsenek szavak.
Fidesz: Mit tesz a kormány az aszály miatti széna- és szálastakarmány-hiány enyhítéséért?
Vitályos Eszter (Fidesz) arról beszélt: az idei rendkívüli aszály és csapadékhiány miatt a magyar állattartók súlyos, azonnali széna- és szálastakarmány-hiánnyal néznek szembe. A gazdák arról számolnak be, hogy különösen az Alföldön és a Duna-Tisza közén jó minőségű szénát gyakorlatilag nem találnak, vagy csak olyan áron, amelyet a kisebb és közepes gazdaságok már nem tudnak megfizetni. Ezzel párhuzamosan más térségekben – például a Dunántúlon – szénabálák állnak eladatlanul, mert a fuvarozási költségek és az útdíjak miatt gazdaságtalan a nagy távolságú szállítás.
Azt kérdezte: milyen konkrét, azonnal bevethető lépéseket tervez a tárca a széna- és szálastakarmány-hiány enyhítéséért?
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdasági miniszter úgy reagált: Áder János, aki víznagykövet, és akinek van egy Kék Bolygó nevű alapítványa, évente 18 milliárd forintot kapott, amit kiegészítettek a választások előtt 7 milliárd forinttal egy klímarendezvényre. Ugyanakkor a 2025-ös Vizet a tájba programra mindössze 4,5 milliárd forintot költött az akkori kormány. Ez transzparensen mutatja a problémát – értékelt.
A szélerőművek környezetkárosító hatásairól kérdezte a kormányt a KDNP
Latorcai Csaba (KDNP) emlékeztetett: a kormány célja, hogy az európai uniós forrásokat új szélerőművekre fordítsa, az ehhez kapcsolódó pályázatot augusztus 31-ével kiírják 500 milliárd forint keretösszeggel, 700 megawattnyi szélerőmű-kapacitásra. Ez akár ezer szélturbina megvalósítását is jelentheti – mondta. Rámutatott, darabonként 400-500 tonnás „monstrumokról” van szó, amelyek föld alatti vasbetonalapja 1500-3000 tonna között mozog; az ökológiai lábnyom óriási, miközben a szélerőművek élettartama nem haladja meg a 20-25 évet. Megjegyezte, a szélerőművek eddig a környezeti aggályok miatt nem élveztek prioritást.
„Mennyire károsítják a szélerőművek az élő környezetet?”
– kérdezte.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a szélerőművek által termelt energiát az egyik legtisztább energiának nevezte. Az uniós szabályok szerint a szélturbina lapátjainak legalább 70 százalékban újrafeldolgozhatóaknak kell lenniük – mondta, úgy folytatva, a szélturbina teljes tömegének 80-95 százaléka újrahasznosítható, főként acélból és vasból áll.
A tárcavezető kiemelte, ha 15-20 év múlva a szélturbinák tönkremennek, az alap akkor is ott marad, és új szélturbinákat telepítenek. Közölte azt is, hogy lakott településtől 700 méterre lehet ezeket a szélerőműveket telepíteni jelenleg az ország 25 körzetében. Gajdos László azt ígérte, oda fog figyelni arra, hogy milyen hatással lesznek az élő környezetre a szélerőművek.
Mi a kormány álláspontja a készpénzes fizetés megszüntetéséről a fővárosi parkolásnál? – tette fel a kérdést a Mi Hazánk
Szabadi István (Mi Hazánk) azt kifogásolta, hogy július 1-jétől Budapesten már csak alkalmazással, sms-ben és telefonhívással lehet kiegyenlíteni a várakozási díjat, amivel teljesen felszámolják a készpénzes parkolás lehetőségét. A készpénzes fizetés lehetősége tavaly júliustól alkotmányos jog Magyarországon – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, ha valóban csupán a sofőrök 10 százaléka akar készpénzzel fizetni, az ő jogaikat biztosítani kell, nem lehet diszkriminálni 100 ezer embert. Mi a kormány álláspontja a készpénzes fizetés lehetőségének megszüntetésével kapcsolatban? – tudakolta.
Tárkányi Zsolt, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára rögzítette, a készpénzhasználat nem korlátlan alapjog, az más alapvető jog védelme érdekében korlátozható.
Épp a korrupció melegágyának felszámolása miatt támogatja a kormány a Fővárosi Közgyűlésnek az automaták kivezetésére vonatkozó döntését – mondta. Közölte, a fogyasztóvédelmi törvény szerint a készpénzfizetésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni a közterületi parkolásra. Ugyanakkor továbbra is biztosítják a készpénzes fizetést, az ügyfeleknek erre több lehetőségük is van, például az utólagos fizetés – magyarázta.
Az ügynökaktákkal kapcsolatban is kérdezett a kormánypárt
Weigand István (Tisza) azt mondta, a rendszerváltozás óta máig nem zárult le a kommunista állambiztonság működésének teljes feltárása, számos adat továbbra is minősített. Egy most benyújtott törvényjavaslat ezen kíván változtatni: létrehozza a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot, rendszeres felülvizsgálatot ír elő, valamint szélesebb nyilvánosságot és nagyobb átláthatóságot teremt a pártállami eredetű iratok esetében.
Azt kérdezte, hogyan válnak valóban széles körben megismerhetővé az állambiztonsági múlt dokumentumai?
Tompa Enikő, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, a Tisza Párt a választási programjában világossá tette, hogy első intézkedéseinek egyike az ügynökakták nyilvánosságra hozatala lesz. Szerinte az összes eddigi kormánypárt bűne ennek elmaradása, de a legnagyobb felelőssége a Fidesz-KDNP-nek van. Miért nem tették? Talán a nemzet iránti tisztességnél erősebb volt bennük „az elvtársi hűség”? – kérdezte.
A törvénymódosítást egy többlépcsős jogszabályalkotási folyamat első lépésének nevezte.
Hozzátette, az előterjesztés a nemzetbiztonsági minősítések lehető legszélesebb körű feloldását, és az iratoknak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történő átadását teszi lehetővé. Közölte, második lépésben az iratok nyilvánosságra hozataláról a levéltári törvény és más jogszabályok módosításával a kormány gondoskodik. Úgy összegzett, a céljuk, hogy erkölcsi elégtételt nyújtsanak a kommunista diktatúra áldozatainak.
A négyévszakos tokaji felvonó is kérdezte a Fidesz a kormányt
Koncz Zsófia (Fidesz) emlékeztetett, hogy Tokaj-Hegyalját 2017-ben kiemelt turisztikai térséggé nyilvánították, 2020-ban pedig a kormány elfogadta a Tokaj-Zemplén térség fejlesztési programot. Hangsúlyozta, hogy a több, mint 950 éves Tokajban az elmúlt években történelmi léptékű fejlesztéseket valósítottak meg.
„Az itt élőknek régi álma egy négyévszakos, kötöttpályás, kabinos felvonó”
– emelte ki politikus.
„A Tisza kormány fogja-e támogatni a libegő megépítését, illetve milyen további céljai vannak a térséget illetően?”
– kérdezte.
Stumpf Péter, a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, hogy a választási kampányban Lázár János azt mondta, hogy félkész az ország, míg Orbán Viktor azt, hogy 75 százalékban van kész. A statisztikák alapján „inkább Lázár Jánosnak tudunk igazat adni”, a vasútvonalak felén kell sebességkorlátozással élni a sínek állapota miatt – tette hozzá.
„A tokaji borvidékre méltán lehet büszke az ország, oda eljutni azonban felér egy kisebb expedícióval.”
„Tömegközlekedéssel Szegedről hat és fél, Budapestről pedig három és fél óra az út” – emelte ki az államtitkár. „Ha Tokaj gazdaságát turizmusát fel szeretnék lendíteni, akkor először az előző kormány által hátrahagyott problémákkal kell megküzdeni”– jelentette ki.
A népesség csökkentéséről beszélt egy helyettes államtitkár a KDNP szerint
Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta, közös alapnak kell lennie, hogy a demográfiai kihívások nagyok, a népességfogyás nemzeti tragédia, és mindent meg kell tenni a családokért. Felidézte, hogy Bart István, a gazdasági és energetikai tárca helyettes államtitkára azonban korábban arról beszélt, hogy szerinte jó dolog a népesség csökkentése. Idézte Bart István azon szavait, hogy: „én nem tartom indokoltnak azt, hogy óriási nagy energiával próbáljuk meg ezt a folyamatot megfordítani. Tehát nyilvánvalóan a Földnek előbb-utóbb az lesz a jó, hogyha megtaláljuk a módját annak, hogyan tudjuk stabilizálni, vagy akár lassan, szép fokozatosan csökkenteni a népességünket. És ebben mi itt Magyarországon élen tudunk járni”.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter azt felelte, egyetért azzal, hogy a népességfogyás nemzeti tragédia.
A népességfogyás tragédia, önök tragédiát okoztak, 2010-ben 96 ezer élve születést regisztráltak, 2025-ben ez a szám 72 ezerre csökkent – jelentette ki. A népességfogyásban nemcsak a termékenységi mutató játszik szerepet, hanem az is, hogy rengeteg ember elhagyta ezt az országot „maguk miatt” – érvelt. Lerobbant egészségügy, lerobbant oktatás, lerobbant vasút, nem működik semmi, az utak 51 százaléka katasztrofális állapotban van – sorolta.
16 évük volt és Önök alatt Magyarország lakossága 9,5 millióra csökkent – zárta válaszát.
Krematórium épül Solt mellett? – kérdezte a Mi Hazánk
Szabadi István (Mi Hazánk) azt mondta, hogy 2023-ban Solt határától néhány kilométerre épült egy ipari park. Hangsúlyozta, hogy olyan információkhoz jutottak, amelyek szerint az üresen álló ipari park területén krematóriumot terveznek kialakítani.
Azt kérdezte, hogy valóban krematóriumot terveznek-e építeni a területen?
Stumpf Péter államtitkár leszögezte, hogy jelenleg nincs benyújtott kérelem és nincs folyamatban lévő engedélyezési eljárás krematórium építésére az ipari parkban. Az Országgyűlés ezt követően áttért az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvényt módosító javaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitájára.
A törvényalkotási bizottság álláspontját ismertető Jakab Zsuzsanna (Tisza) azt hangsúlyozta: súlyos örökséget hagyott ránk a pártállami diktatúra, amely sajátos eszközökkel félemlítette meg az embereket, majd arról beszélt, korábban szinte minden kormányzat megígérte, de senki nem biztosította az adatnyilvánosságot. Ezzel azt állította szembe, hogy a tárgyalt javaslat nem lehetővé teszi, hanem elrendeli a minősítések felülvizsgálatát és a titkosság alól feloldott anyagok nyilvánosságra hozatalát, a nyilvánosság bevonása és a demokratikus kontroll biztosítása mellett.
Jakab Zsuzsa elmondta: a törvényalkotási bizottság kormánypárti tagjai a jogtechnikai és nyelvhelyességi módosítások mellett azt is javasolták, hogy a tanácsadó bizottság jogszabály módosítását is kezdeményezhesse, valamint elfogadták azt a javaslatot, amely 11-ről 13-ra emeli a grémium létszámát úgy, hogy két tagra az ellenzéki frakciók közösen tehetnek javaslatot.
Szólt arról is: a szintén egyhangúlag elfogadott túlterjeszkedő módosító indítvány szerint a bizottság elnöke és tagjai csak nemzetbiztonsági átvilágítást követően dolgozhatnak majd a testületben. Melléthei-Barna Márton (Tisza) előterjesztő jelezte: a vita során kritizálta az ellenzék, hogy miért a kormánynak és nem az Országgyűlésnek van alárendelve a létrehozandó tanácsadó bizottság. Kiemelte: a minősítés feloldását a szakszolgálatok tudják elvégezni, ebben fog segítséget nyújtani a többségében civilekből álló szervezet.
Jelezte: az ellenzéki képviselők javaslatára két, az ellenzék által javasolt taggal bővül az eredeti elképzeléshez képest a bizottság tagjainak a létszáma.
Lezárta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló javaslat vitáját az Országgyűlés
Tompa Enikő, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára a kormány nevében azt mondta: a Fidesz-KDNP kormány az elmúlt másfél évtizedben nem pusztán elmulasztotta a történelmi szembenézést, hanem a pártállami titkok „legelszántabb, legcinikusabb testőreivé váltak”. A korábbi ellenzéki képviselők húsznál is több alkalommal próbálták áttörni ezt a falat, de a Fidesz képviselői minden alkalommal leszavazták a kezdeményezéseket.
A javaslatról szólva jelezte: mindkét ellenzéki javaslat befogadásra került a törvényalkotási bizottság által benyújtott módosító javaslatban. Így az érzékeny adatok védelme mellett a szakmai munka és a nyilvánosság érdeke egyaránt érvényesül. Az ellenzéki képviselők pedig láthatják, hogyan lehet kétharmados felhatalmazás birtokában is kompromisszumra jutni – hangsúlyozta.
A képviselői felszólalók között elsőként szót kapott Tóthmajor Balázs (Tisza) azt mondta: 36 év telt el a rendszerváltás óta, de a kommunista állambiztonsági múlt feltárására mindmáig nem volt politikai akarat. Ugyanakkor a múlt feltárása nem évülhet el, az akták nyilvánosságra hozatala pedig évtizedek óta megválaszolhatatlan kérdésekre adhat választ.
Megjegyezte: a javaslat egy többlépcsős jogalkotási folyamat első állomása.
Szűcs Gábor (Fidesz) pozitívumnak nevezte, hogy a törvényalkotási bizottságban befogadták és támogatták a Fidesz-frakció módosító javaslatát, amely a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait az új tanácsadó bizottság tagjaira is kiterjeszti. Ugyanakkor feleslegesnek nevezte egy új bizottság felállítás, hiszen a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárására már van egy működő, dedikált intézmény, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB). Azt is mondta: míg a NEB független intézmény, amely közvetlenül az Országgyűlésnek van alárendelve, az új bizottság tagjait a kormány határozatban nevezné ki, és emiatt megkérdőjelezhető a tagok objektivitása.
Nacsa Lőrinc (KDNP) úgy értékelt: a részletes vita szakaszában a törvényjavaslat az ellenzéki képviselők javaslatainak befogadásával jobb lett.
Ugyanakkor a kereszténydemokrata képviselő szerint is jobb lett volna a tanácsadó bizottságot az Országgyűlés alá rendelni, mert úgy országgyűlési kontroll alá lehetett volna vonni a bizottságot, időnként beszámolásra lehetett volna kötelezni és számon is lehetett volna kérni.
Novák Előd (Mi Hazánk) is megköszönte, hogy megfogadták javaslatát, hogy a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottságnak ne csak kormánypárti tagjai legyenek, hanem legalább két ellenzék által jelölt tagja is lehessen. Felszólalásában javasolta azt is, hogy mindkettőt a Mi Hazánk javasolhassa. Úgy érvelt: a Fidesz és a KDNP az elmúlt 16 évben nyilvánosságra hozhatta, amit akart. Miért akarnának most egy olyan testületbe bekerülni, amely arról szól, hogy újabb iratokat tárjanak fel? – tette fel a kérdést, hozzátéve: „hacsak nem kerékkötőnek”.
Bencsik János (Fidesz) helyesnek nevezte a törvényjavaslat célját, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban többször is megszavazta az állambiztonsági múlttal kapcsolatos javaslatokat, volt, hogy Gulyás Gergely akkori frakcióvezető is támogatta azokat. Egy nagy képviselőcsoportban vannak eltérő álláspontok – mondta, majd erkölcsileg és emberileg is helytelennek tartotta a parlamentben a nap folyamán elhangzott, az ügynökakták nyilvánosságával kapcsolatos általánosító kormányzati megszólalásokat, amelyekkel igyekeztek „összemaszatolni” minden ellenzéki képviselőt.
Az elnöklő Hallerné Nagy Anikó a vitát lezárta.
Tompa Enikő államtitkár a kormány részéről elmondott zárszavában megígérte, hogy az iratokból sem el nem vesznek, sem hozzá nem tesznek.
A törvényjavaslatot előterjesztő Melléthei-Barna Márton (Tisza) a vitát lezárva hangsúlyozta, a terv nem az iratok „ész nélküli” nyilvánosságra hozatala. Az az elképzelés, hogy módosítják a hálózati személy definícióját, az a hálózattal kapcsolatba került személyre változik, ezért lehet egy nagyobb adatbázist létrehozni – magyarázta.
Azokra a felvetésekre, miért nem a Nemzeti Emlékezet Bizottságára (NEB) bízzák az iratok felülvizsgálatát, a politikus egyebek mellett azt mondta, minimális bizalmuk sincs a bizottság működésével kapcsolatban, mert annak elnökhelyettese, Máthé Áron Lánczi Tamással nyitott meg konferenciákat. A NEB-nek minden lehetősége meg lett volna, hogy előremozdítsa az iratnyilvánosságot, de semmi nem történt az elmúlt években – mondta teljesen pártosnak és alkalmatlannak nevezve a bizottságot.
Közölte, az a reményük, hogy a felülvizsgálat során több száz folyóméternyi adat fog átkerülni az állambiztonsági levéltárba.
Melléthei-Barna Márton úgy összegzett, az ügynökakták nyilvánossága közös cél, nemzeti minimum. Reméli – folytatta – , hogy ezt a jogszabályt, és az ennél sokkal fontosabb, a kormány által benyújtott új törvényt is támogatni fogja a teljes Országgyűlés.
A kormánypárt szerint alapjaiban kell újragondolni a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét
Az előterjesztőként felszólaló Müller Anna (Tisza) azt hangsúlyozta, hogy a teljesítményértékelési rendszerre szükség van, annak az célja, hogy a pedagógusokat motiválja, fejlődésüket támogassa, a kiemelkedő teljesítményt pedig jutalmazza. A jelenlegi teljesítményértékelési rendszer azonban nem tölti be ezt a feladatot – tette hozzá.
A rendszer nem támogatta a pedagógusok fejlődését, jelentős többletadminisztrációval jár. Aggályok fogalmazódtak meg az értékelések objektivitásával kapcsolatban, ugyanis a pedagógusok joggal várják el, hogy az értékelés ne függjön a személyes szimpátiától, hanem világos, mindenki számára átlátható szempontok alapján történjen – érvelt.
„Alapjaiban kell újragondolni a teljesítményrendszert”
– hangoztatta.
A kormány szerint az értékelésnek a pedagógusok szakmai előrehaladását kell segítenie, ezért felfüggesztik a teljesítményértékelés jelenlegi formáját
A kormány nevében reagáló Kapronczai Balázs, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet, hogy az indítványhoz nem érkezett módosító javaslat. Ez azt jelzi, hogy mindenki elismerte a javaslat szakmai megalapozottságát – jelentette ki.
A kabinet partnerként tekint a pedagógusokra – hangoztatta, hozzátéve, az értékelésnek a pedagógusok szakmai előrehaladását kell segítenie.
A cél egy olyan rendszer kialakítása, ami valóban a minőségi oktatási-nevelési munkát és a pedagógusok szakmai fejlődését támogatja – foglalta össze mondanivalóját. Karsai-Juhász Katalin (Tisza) indokoltnak tartotta, hogy a javaslat felfüggeszti a teljesítményértékelés jelenlegi formáját. Az egyébként is rendkívül túlterhelt pedagógusok számára komoly adminisztrációs terhet jelent a részvétel a teljesítményértékelési rendszerben – emelte ki. A teljesítményértékelés szempontjai nem mindig objektívek – bírált, megjegyezve, a rendszer teret adhatott személyes szimpátián alapuló értékelésnek.
Fidesz: Egy rendszert felfüggeszteni még nem oktatáspolitika
Czirbus Gábor (Fidesz) kijelentette, hogy a köznevelésben is szükség van visszajelzésre és teljesítményalapú elismerésre. A kormány javaslata azonban nem irányul új teljesítményértékelési rendszer kialakítására – fogalmazott.
„A mostani rendszer is kapott kritikákat, a hibás rendelkezéseket ki kell javítani, és úgy kell módosítani, hogy azok mindenki számára elfogadhatóak legyenek”
– érvelt. Egy rendszert felfüggeszteni azonban még nem oktatáspolitika, ugyanis még nem lehet tudni, hogy mi lesz a jelenlegi szabályozás helyett – mutatott rá. Bírálatként azt mondta, hogy az oktatás minősége nem attól javul, ha egyik napról a másikra megszüntetnek intézkedéseket. A kormány döntéseiből egyelőre nem koncepció rajzolódik ki, hanem kizárólag az a politikai szándék, hogy mindent lecseréljenek, ami az előző időszakhoz kötődik – hangoztatta.
„Mi lesz a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok sorsa, mi lesz az egyházi fenntartású intézményekkel, a kistelepülési iskolákkal, az ingyenes tankönyvellátással, a mindennapos testneveléssel, az LMBTQ- és genderpropagandával?”
– sorolta kérdéseit.
A KDNP szerint minden teljesítményértékelési rendszer javítható
Rétvári Bence (KDNP) azt mondta, hogy minden teljesítményértékelési rendszer javítható, és minden aktualizálható. Mindenkitől elvárható azonban, hogy ne csak arról beszéljen, hogy mit nem akar, hanem arról is, hogy mit akar – közölte meglátását.
Mi Hazánk azt kifogásolja, hogy nem derül ki, hogy milyen lesz az új rendszer
Dúró Dóra (Mi Hazánk) úgy fogalmazott, hogy az előterjesztés nem érinti a valódi kérdést, mégpedig azt, hogy milyen lesz az új rendszer, mi alapján, kik, hogyan, illetve milyen időközönként fogják értékelni a pedagógusokat.
„Nem csupán nem tudják megmondani, milyen lesz a következő rendszer, de még azt sem tudják, mikor kezdik el azt kialakítani”
– hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, azt tartaná a legjobbnak, ha az igazgatók értékelnék a pedagógusok munkáját. Ezt követően Latorcai Csaba levezető elnök lezárta a vitát.
A kormány szerint egy nem jól átgondolt rendszer szűnik meg, az előterjesztő szerint nem volt hosszú távú tervezhetőség
A vitában elhangzottakra reagálva Kapronczai Balázs államtitkár azt felelte, hogy egy nem jól és nem pontosan átgondolt, azonban óriási dokumentációval járó rendszert szüntetnek meg.
Az előterjesztő, Müller Anna (Tisza) a korábbiakra reagálva kijelentette, az előző kormány úgy vezette be a rendszert, hogy az első évben hozzátett 11 milliárd forintot, az idei tanév díjazására viszont 0 forint jutott volna. Ezzel „megdőlt” a hosszú távú tervezhetőség – osztotta meg véleményét.
A pénzügyi szektort érintő törvényjavaslat célja a jogharmonizáció a kormánypárt szerint
Varga Lőrinc Mihály (Tisza), a törvényalkotási bizottság előadója ismertette: a törvényjavaslat célja egyes, elsősorban tőkepiaci tárgyú törvények kisebb terjedelmű, jogharmonizációs módosítása. A módosítások hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyilvános tőkepiacok vonzóbbá váljanak a vállalkozások számára, mivel egyszerűbbé és ésszerűbbé teszik mind a tőzsdei bevezetés előtt álló, mind pedig a már tőzsdén működő vállalatokra vonatkozó szabályokat.
A törvényalkotási bizottság által tárgyalt háttéranyagban szereplő, a pénzügyi és költségvetési bizottság által javasolt 23 pontból álló módosító javaslatot – három pontot leszámítva – a bizottság támogatta.
A törvényjavaslathoz a bizottság kormánypárti tagjai három módosítási javaslatot fogalmaztak meg, melyek célja a felügyeleti hatáskörök egyértelműsítése, a hatályba léptető rendelkezések pontosítása, valamint a jogharmonizációs záradék kiegészítése volt. Ezeket a bizottság ugyancsak támogatta.
Szimon Renáta (Tisza) képviselői felszólalásában kiemelte: a javaslat korszerűsíti a magyar pénzügyi szabályozást és összhangba hozza azt az európai előírásokkal. A vállalkozások könnyebben jutnak forrásokhoz, egyszerűbb szabályozási környezetben működhetnek. Ezzel erősödik a befektetői bizalom, amiből végső soron a magyar emberek profitálnak több beruházás, stabilabb munkahelyek és nagyobb gazdasági biztonság formájában.
„A javaslat egyszerre szolgálja a jogbiztonságot, a pénzügyi stabilitást, a vállalkozások versenyképességét és a befektetői bizalom erősítését”
– tette hozzá.
Bencsik János (Fidesz) azt mondta: a javaslat elősorban a tőzsdei viszonyok átláthatóságát és a befektetői bizalom növelését szolgálja. Jelezte, lehet, hogy a keddi szavazáson a Fidesz is támogatni fogja azt.
Hargitai János (KDNP) az átmenet törvényének nevezte a javaslatot, mert a Tisza-kormány kis módosításokkal ugyanazt a törvényt hozta az Országgyűlés elé, amit az előző kormány gazdasági kabinetje jóváhagyott.
Hozzátette: ez normális, és feltehetően ebből is adódott, hogy a javaslatot tárgyaló két szakbizottságban a kormánypárti és ellenzéki képviselők egyetértettek. Az igazi kérdés az, hogy eléri-e a törvénymódosítás azt a célját, hogy a tőkepiac hatékonyabban működjön a magyar vállalkozások számára. A vita lezárása után Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára megköszönte az ellenzéki képviselőknek a törvényjavaslat tárgyalása során a pozitív hozzáállásukat, és azt kérte, a keddig zárószavazáson szavazatukkal is támogassák a javaslatot.
Az MFB-törvény módosítását is tárgyalta az Országgyűlés
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Részvénytársaságról szóló törvény módosításáról, valamint a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat vitájában Tóth Norbert (Tisza), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta, az előterjesztés elfogadását részben az európai uniós források közvetítésével kapcsolatos feladatok hatékony ellátása, részben az egységes jogértelmezést biztosító szabályozás kialakítása teszi szükségessé.
Hozzátette, a javaslat kimondja, hogy az MFB csak olyan személy vagy szervezet részére nyújthat hitelt, ahol a tényleges tulajdonos személye beazonosítható.
Közölte, a törvényalkotási bizottság saját módosító javaslatot nem nyújtott be. Az előterjesztő képviseletében felszólaló Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkára óriási sikernek nevezte azt, hogy a Magyarországot megillető 16,4 milliárd eurós uniós forrás érkezhet az országba, mert ennek segítségével tudják beindítani a gazdaságot. A törvényjavaslat ebből az összegből egy 1,8 milliárd eurós csomagra vonatkozik, annak hatékony elköltéséhez biztosítani kell az MFB átlátható, tiszta és transzparens működését – közölte. Hozzátette, a javaslat véget vet annak, hogy oligarcháknak vagy baráti cégeknek, vagy NER-es vállalkozóknak adnak titkos vagy ingyenes finanszírozást.
Úgy összegzett, a törvényjavaslat elfogadásával új fejezetet nyithatnak a magyar gazdaságpolitikában és az MFB is a funkciójának megfelelően végezheti a dolgát, azaz végre fejleszthet.
Koncz Áron (Tisza) úgy fogalmazott, a törvényjavaslat talpára állítja és megreformálja az MFB-t, szervezeti és személyi garanciákat teremt, hogy egy európai értelemben prudens, átlátható és közérdeket szolgáló fejlesztési bank legyen. Szerinte az MFB a magyar gazdaságfejlesztés egyik letéteményese és megreformálása nélkül elveszne az a gigantikus összeg, amit sikerül hazahozni Magyarországnak az EU-ból.
Bencsik János (Fidesz) azt mondta, hogy az MNB „áramvonalasítása”, az átláthatóság javítása, az összeférhetetlenségi szabályok erősítése támogatható és támogatandó.
„Azonban kikerült belőle az a fejezet, ami az önkormányzatoknak havária esetén biztosított kedvező kamatozású hitelt az újjáépítésre”
– hívta fel a figyelmet.
A javaslatot az teszi izgalmassá, ami nincs is benne, mégpedig a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) kérdése, ami menet közben jelentős változáson ment keresztül. Olyan érzékeny fejezeteket töröltek, mint az egészségügyi beruházások finanszírozása vagy a felsőoktatás támogatása – sorolta. A fejlesztési terv igazi nyertese pedig az energetikai szektor lett – jelentette ki.
A parlament hétfő este lezárta az MFB-törvény módosításáról szóló vitát
Hargitai János (KDNP) azt mondta, hogy egy olyan bankról van szó, „ami a miénk”, mert 100 százalékban az államé. Az MFB egy szakosított hitelintézet, ami speciális feladatokat lát el, ugyanis nem a profittermelés a célja, hanem hosszú vagy középtávú állami érdekeket finanszíroz. A kormány az indítványban az átláthatóság növelését, az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozta meg – mutatott rá.
A képviselő úgy fogalmazott: felcsillant a remény, hogy Magyarország európai uniós forrásokhoz jut, és ezeket akár jól is el lehet költeni.
A kormánynak joga van átstrukturálni az előző kabinet elképzeléseit, és nagyobb összegeket biztosítani az energetikai szektornak – mondta. Az a kérdés, hogy honnan és mikor lesz pénz azokra a területekre, amelyeket az előző kabinet megcélzott – tette hozzá.
Ezt követően Latorcai Csaba levezető elnök lezárta a vitát.
Koncz Áron (Tisza) felszólalására reagálva Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az ilyen emberi pillanatok teszik valóssá, amit a Tisza Párt képvisel.
Hangsúlyozta, nem kell azért aggódni, hogy a kormány magukra hagyja az önkormányzatokat.
Kijelentette, hogy ha a nagyon drága beruházásokat végre lehet hajtani európai uniós forrásokból, akkor a költségvetésben kialakul egy „puffer”, ebből egészségügyre, nemzeti parkokra vagy önkormányzatok fejlesztésére is lehet költeni.
A gyermekvédelmi rendszerről és Nógrád vármegyéről szóltak a napirend utáni felszólalások
Diószegi Judit (Tisza) napirend után a gyermekvédelem rendszerszintű válságával való szembenézés fontosságáról beszélt, kiemelve a szakemberhiányt, a rendszerben dolgozók túlterheltségét, alulfizetettségét, és a hiányos panaszmechanizmust.
Dócs Dávid (Mi Hazánk) Nógrád vármegye megközelíthetőségének javítását kérte a kormánytól. Az elnöklő Latorcai Csaba közölte, hogy az Országgyűlés kedden reggel kilenc órakor folytatja munkáját, majd bezárta az ülésnapot.
Kiemelt kép: Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. július 6-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)